Kevés konkrét eredményt hozott Joe Biden és Vlagyimir Putyin szerdai találkozója Genfben. A vezető nyugati lapok többsége felidézte, hogy az orosz (szovjet) vezető és az amerikai elnök legutóbb 1985-ben találkozott a svájci városban, akkor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. A találkozók hangulata és körülményei is hasonlóak voltak némiképp, a Politico például kiemelte, legalább annak a feltételei megteremtődtek, hogy Amerika és Oroszország újra szóba álljon egymással.
Putyin a találkozót követő sajtókonferencián a CNN kérdésére úgy fogalmazott:
Nem volt viszálykodás, éppen ellenkezőleg. Sok olyan kérdés van, amiben nem értettünk egyet, de azt hiszem, mindkét fél hajlandóságot mutatott a másik megértésére, hogy áthidaljuk az álláspontjaink közötti szakadékot.
Biden a találkozót jónak és pozitívnak értékelte, arra a kérdésre ugyanakkor, hogy megbízik-e Putyinban, Reagan ismert mondását húzta elő:
Ez nem a bizalomról szól.
A Guardian öt pontban szedte össze a találkozó eredményeit. A brit lap azt írja, az első lényeges szempont, hogy a furcsa és kiszámíthatatlan Trump-korszak láthatóan véget ért. Biden felkészülten érkezett a találkozóra, és világossá tette Putyin számára, hogy a kétoldalú kapcsolatokban kiszámíthatóságot vár partnerétől egy olyan időszak után, amelyet jellemzően a Kreml viselkedése határozott meg.
A lap szerint a második tanulság, hogy Putyin továbbra is negatív színben látja és láttatja Washingtont. Az orosz elnök felemlegette geopolitikai sérelmeit, a többi között a NATO terjeszkedését, az USA állítólagos beavatkozását Oroszország belügyeibe és a szerinte képmutató Közel-Kelet-politikát. Putyin ezzel együtt visszautasította azt a vádat, hogy Moszkva állna a mostanában sokat emlegetett kibertámadások mögött, és szóba hozta régi rögeszméjét, amely szerint a 2014-es véres ukrajnai eseményeket az USA provokálta ki.
A kevés konkrét eredmény egyike, amit a találkozón mégiscsak sikerült elérni, az a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Mint ismert, Oroszország márciusban visszahívta washingtoni nagykövetét, miután Biden egy megszólalásában gyilkosnak minősítette az orosz elnököt. Áprilisban aztán Moszkva tanácsolta a Moszkvában állomásozó amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és kiutasított további tíz amerikai diplomatát.
Az amerikai és orosz külügyminisztérium egyúttal számos kérdésben egyeztetésbe kezd, ideértve a 2024-ben lejáró Start III nukleáris szerződést és a kiberbiztonsági kérdéseket. Látszólag ugyan nem történt ugyan előrelépés a két, Oroszországban fogva tartott egykori tengerészgyalogos, Trevor Reed és Paul Whelan szabadon bocsátása ügyében, de a Kreml felajánlotta, hogy cseréljék ki őket Konstantin Jarosenko orosz pilótára, akit az Egyesült Államok vádolt meg kábítószer-csempészettel.
A brit lap negyedik tanulságként említi, hogy Putyin továbbra is jó a felkérdezésben. A nyugati újságírók előtt tartott sajtókonferenciáján az orosz ellenzék elnyomását firtató kérdésekre arról beszélt, hogy az a négyszáz trumpista tüntető, aki megrohamozta a washingtoni Capitoliumot január 6-án, csak a politikai követeléseit fejezte ki, és szerinte igaztalanul kerültek az amerikai igazságszolgáltatás célkeresztjébe.
Az ötödik tanulság kissé mulatságos:
Az orosz elnöknek valóban nagy gyakorlata van a világ vezetőinek megváratásában. Emlékezetes, hogy 2012-ben negyven percen át várakoztatta Barack Obama amerikai elnököt a mexikói G20-csúcson. Pár évvel később a Vatikánból késett egy órát a Ferenc pápával szervezett találkozóról, 2003-ban pedig II. Erzsébet brit királynőnek kellett várnia negyed órát az orosz elnökre. A genfi találkozó előtt amerikai diplomaták jegyzőkönyvben kezdeményezték, hogy a találkozóra Putyin érkezzék meg előbb, így ha akarta sem tudta volna megváratni az amerikai elnököt.
