A fertőzésszám emelkedésével szembesült több olyan ország is, ahol a beoltottak túlnyomó többsége valamelyik kínai vakcinát kapta. Ennek azért is van jelentősége, mert így a gyakorlatban derülhet ki, valójában milyen hatékonyságú és mennyire gátolja a fertőzés terjedését a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga.
A Seychelles-szigeteken, Chilében, Bahreinben, Mongóliában és az Egyesült Arab Emírségekben is e kettőt használták széles körben az oltási programban, de hiába a magas arányú átoltottság, most újabb, igaz a korábbiaknál egyelőre enyhébb hullámokkal kell szembenézniük.
Az érintett államok vezetői szerint nem kell aggódni, csupán az újranyitás okozta a járvány felerősödését, azt pedig mindenhol kiemelik, hogy a kórházban kezelt betegeknek csupán töredéke tartozik azok közé, akik valamely kínai vakcinából már mindkét oltást felvették.
Aránytalanul magas számok
Mostanáig 95 ország rendelt valamely kínai oltóanyagból. A Seychelle-szigeteken, Chilében, Bahreinben és Mongóliában 50 és 68 százalék közötti a lakosság átoltottsága, és az emberek jelentős része a Sinopharm vagy a Sinovac vakcináját kapta ezekben az országokban. Az érem másik oldala, hogy mind a négy szerepelt a múlt héten a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tíz ország között.
Egymillió főre vetítve hétnapos mozgóátlagban Mongóliában 858, a Seychelle-szigeteken 716, Bahreinben 316, Chilében 295 új fertőzöttet azonosítottak naponta. Hogy kontextusba helyezzük: a szintén újabb hullámmal szembesülő Portugáliában ez az arányszám mindössze 108, az európai átlag 54, Magyarországon pedig mindössze 8.
Emlékezetes, Nagy-Britanniában például azért halasztották el egy hónappal az újranyitást a múlt héten, mert egyre több ember szervezetében mutatták ki a delta variánst annak ellenére, hogy a felnőtt lakosság 80 százaléka megkapta az oltás első adagját, de a fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga ott sem haladja meg a 150-et.
Szerdai hír továbbá, hogy a kizárólag Pfizert használó és a világ egyik legátoltottabb országának számító Izraelben a hét elején szintén növekedésnek indult az új fertőzöttek száma, már két egymást követő napon több mint száz új vírushordozót azonosítottak: hétfőn 125-öt, kedden 110-et. Egymillió főre vetítve viszont a fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga még Magyarországénál is jobb, mindössze 6.
Ezen a ponton jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon a Sinovac és a Sinopharm vakcinája ténylegesen van-e olyan hatásos, mint ahogy azt a kínaiak állítják? Egyértelmű választ erre most még nem lehet adni, de a szinte kizárólag kínai vakcinákkal oltó országokban fennállhat az a veszély is, hogy az új vírusmutánsok ellen ezek kevésbé védenek.
Pánikra azért nincs ok
A kínai külügyminisztériumnak meggyőződése, hogy nincs köze az új hullámoknak a vakcinákhoz. Az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) idézve azt mondják, egyes országokban az átoltottság még nem érte el azt a szintet, hogy ne tudjon újra felerősödni a járvány, és hogy továbbra is fenn kell tartani mindenhol az óvintézkedéseket. Közölték: számos országban a kínai vakcinákkal sikerült stabilizálni a helyzetet.
Tény, hogy egyetlen vakcina sem akadályozza meg a megfertőződést, csupán a betegség súlyos lefolyását és az elhalálozást előzi meg. A Pfizer és a Moderna esetében a tanulmányok arra rávilágítottak, hogy ez a két vakcina nagy biztonsággal gátolja a fertőzés terjedését is, ugyanakkor erre vonatkozóan a Sinovac és a Sinopharm nem közölt adatokat. Ha egyáltalán nem, az részben magyarázat lehet arra, miért robbanhatott újra a járvány például Mongóliában vagy Bahreinben, hiszen az oltottak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg és adhatják tovább a vírust, és bár többségében enyhe tünetekkel átvészelik a kórt, értelemszerűen beleszámítanak a statisztikákba.
A Seychelle-szigetek és Mongólia kormánya egyébként már korábban is védelmébe vette a Sinopharmot, mondván: aki mindkét oltását megkapta, annál minimális eséllyel lesz súlyos a betegség lefolyása. A mongolok szerint ráadásul a kínai vakcina még hatásosabb is, mint az AstraZeneca és a Szputnyik V.
Az is közrejátszhat a tendenciában, hogy túlzott biztonságérzete támadt a beoltottaknak már egyetlen oltás után, pedig az még nem nyújt teljes védettséget, így ebben a körben is sokan elkapják a koronavírust, aminek a kimenetele teljesen változó lehet.
Indonéziában is egyre aggasztóbb a helyzet, a helyi orvosszövetség szerint a közelmúltban 350 egészségügyi dolgozó kapta el a koronavírust úgy, hogy a Sinovac mindkét dózisát beadták nekik. Országszerte 61 orvos hunyt el február és június eleje között, közülük tízen a kínai vakcina mindkét adagját megkapták.
Rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban is, hogy a szervezet termel-e elegendő antitestet két kínai vakcina beadását követően. Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben például, aki kéri, harmadik oltásként akár egy Pfizert is felvehet. Köztudott, ebből Magyarországon is vita van, és mint azt a 24.hu megírta, sokan Romániában oltatják be magukat két Sinopharm után egy nyugati oltóanyaggal.
Mindezek tudatában az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben három típusú országot különböztethetünk majd meg egymástól: a gazdagokat, akiknek volt forrásuk az új technológián alapuló Pfizer vagy Moderna-vakcinák beszerzésére, a szegényeket, ahol csak a lakosság töredékét tudták beoltani, és azokat, amelyek ugyan elméletben közel is kerültek a nyájimmunitáshoz, de még így is csak részben védettek.
