“Az a sokkoló, hogy a Nyugat a fehérorosz légtérben történteket «sokkolónak» tartja” – fogalmazott a szóvivő. Zaharova szerint a „civilizált demokráciák” esetében már rég nem aktuális a „quod licet Iovi, non licet bovi” (amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek) elv, mert ezek az országok már rég elvesztették igazi vezetői tulajdonságaikat.
Világszerte milliók vére és szenvedése verte ki a nyugati demagógok alól a sámlit, amelyről prédikálnak
– fogalmazott.
Zaharova úgy vélekedett, hogy a Nyugatot vagy nem kellene sokkolnia annak, hogy mások hozzá hasonlóan lépnek fel, vagy pedig mindennek sokkolnia kellene. Vagyis annak is, hogy a bolíviai elnök repülőgépét nyolc éve ausztriai leszállásra kényszerítették, és hogy Ukrajnában 2016-ban, 11 perccel a felszállása után visszafordulásra kényszerítettek egy fehérorosz repülőgépet, a fedélzetén az Antimajdan (a Kijevben 2014-ben hatalomra került kurzussal szemben álló szerveződés) egyik aktivistájával.
A szóvivő rámutatott, hogy a világháló megőrizte az emberrablások, a kényszerleszállások és a törvénytelen őrizetbe vételek emlékét, és úgy vélekedett, hogy emiatt már nem hozzák meg az elvárt hatást a tömegtájékoztatási eszközök segítségével végrehajtott információs politikai kampányok.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn nem kívánta kommentálni újságíróknak a minszki Ryanair-incidenst. Úgy vélekedett, hogy az ügyet a nemzetközi repülésügyi normák szempontjából az illetékes hatóságok hivatottak értékelni. Nem nyilatkozott fehérorosz ellenzékiek azon állításával kapcsolatban sem, hogy
Peszkov azt mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy orosz állampolgárokat vettek volna őrizetbe Minszkben. Rámutatott, hogy ebben az esetben a fehérorosz hatóságoknak a szabályok értelmében értesíteniük kellene az orosz nagykövetséget.
A szóvivő arra kérte az újságírókat, hogy a minszki Ryanair-ügyre adott nyugati reagálásokat ne hozzák összefüggésbe Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök tervezett találkozójának ügyével.
Az orosz külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésében arra utalt, hogy 2013. július 2-án az Evo Morales bolíviai államfőt Moszkvából La Pazba szállító gép kénytelen volt az osztrák fővárosban leszállni, miután Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália is lezárta előtte a légterét. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy Edward Snowden amerikai informatikus a fedélzeten tartózkodhat. A gépet Bécsben átkutatták, de eredménytelenül. Az incidensért senki sem kért bocsánatot Bolíviától.
Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy a jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges adatgyűjtést folytatott, és lehallgatóprogramokkal figyelte meg amerikai állampolgárok, valamint külföldi vezetők, köztük európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját. Snowden Oroszországba menekült, ami feszültséget okozott Moszkva és Washington viszonyában.
A másik eset, amelyre Zaharova utalt, az volt, hogy az ukrán légi irányítás 2016. október 21-én fenyegetéssel visszatérésre kényszerítette a Belavia fehérorosz légitársaság egyik Minszkbe tartó utasszállítóját, mert a fedélzetén utazott Armen Martiroszjan blogger-újságíró. Martiroszjant az ukrán hatóságok később elengedték, az incidensért pedig Petro Porosenko akkori ukrán elnök megkövette fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.
Fehéroroszországban vasárnap egy MiG-19-es vadászgép segítségével leszállásra kényszerítették a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, amelyen rajta volt Raman Prataszevics, a Minszkben az ellenzéki tüntetések szervezése és koordinálása miatt szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője is. Az aktivistát őrizetbe vették. Sajtóértesülések szerint 15 évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy az orosz légitársaságok járatai Fehéroroszországba, illetve az ország légterén keresztül a megszokott módon repülnek.
