Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Nagyvilág koronavírus

Nagy pofonba szaladtak bele a csehek, a magyarok enyhítették a fájdalmat

Két hete az EU tagállamai döntöttek arról, hogy kisegítik a legrosszabb helyzetben levő társaikat, és a közösből közel 3 millió vakcinát szétosztanak közöttük. Az osztrákok és a szlovének mellett a legrosszabb járványhelyzetben lévő csehek sem mentek bele az egyezségbe, és ebből csak ők jöttek ki igazán rosszul.

Magyarország is csatlakozott Ausztriához és Szlovéniához, felajánlották segítségüket Csehországnak, miután Andrej Babis miniszterelnök 70 ezer vakcinát feláldozott a Brüsszellel folytatott vitában. A három ország összesen 80 ezer vakcinát ajánlott fel a cseheknek (ennek felét Magyarország állta), ami egyben politikai mentőövet is jelentett Babisnak. A cseh kormányfő ugyanis nem sokkal korábban az osztrákok által vezetett csoportosulás mögé állt az EU vakcinafelosztási rendszerének megváltoztatásáért, ám végül beledőlt a saját késébe.

Csehországnak valóban égető szüksége minden adag vakcinára: a miniállamokat nem számítva lakosságarányosan itt haltak meg a legtöbben a koronavírus következtében, és az oltási programjuk is lassan halad még uniós viszonylatban is, a lakosság kevesebb mint 13 százalékát oltották be mostanáig.

Másfél hete az EU-tagországainak túlnyomó többsége megegyezett arról, hogy a második negyedévben idő előtt megérkező 10 millió Pfizer-vakcinát nem csupán felosztják az országok között, hanem egy „szolidaritási alapot” is létrehoznak. Vagyis 7 milliót osztanak szét népességarányosan, a maradék 2,85 milliót pedig azok az országok kapják meg, amelyeknek a leginkább szükségük van az oltóanyagra.

A tagországok tanácskozása előtt Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével országok egy csoportja levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek; azt kifogásolták, hogy az EU-ban szerintük valójában nem is népességarányosan osztják el a vakcinákat, miután egyes tagállamok titokban szerződhettek a vakcinagyártókkal.

A tárgyalások végén a „szolidaritási vakcinák” elosztását 24 ország támogatta, három maradt ki: Ausztria, Csehország és Szlovénia. Így 19 állam, köztük Magyarország részéből 2,85 millió dózis vakcinát osztanak szét a leginkább akkut helyzetben levő országok – Horvátország, Észtország, Bulgária, Lettország és Szlovákia – között.

A kedvezményezettek között lett volna Csehország is, ám mivel elutasította a megállapodást, ezzel elmondott arról a 70 ezer adag Pfizer-vakcináról, amelyet a saját népességarányos részén felül kapott volna még.

Kapcsolódó
Magyarország is támogatta a „szolidaritási vakcinát”, így kevesebb Pfizert kapunk
A szolidaritási vakcinát elosztják „a leginkább rászoruló” országok között.

Kurznak tehát nem jött be a számítása, hiszen, ahogy a Politico összeszedte:

  • nem tudott több vakcinát szerezni, noha alapvetően úgy kalkulált, hogy ha kezdeményezésükre a 10 millió vakcina nagyobb részét dobják be a szolidaritási alapba, abból Ausztria is profitál majd.
  • Cserben hagyta a szövetséges országokat, amelyeket eredetileg segíteni akart. Ugyanis miután kiderült, hogy az EU-s tagországok túlnyomó többsége által támogatott szolidaritási programnak Ausztria nem kedvezményezettje (hiszen a számok alapján egyáltalán nem állnak olyan rosszul), inkább minden segítséget kizárt.
  • Aláásta a saját törekvéseit is, hogy ő legyen az európai domináns jobbközép politikai család vezetője, mert végül nemcsak a szövetségeseinek nem tudott segíteni, de mindenki másnak is csak fejfájást okozott, egyes értelmezések szerint azért, hogy saját magát előtérbe helyezze, és elterelje a figyelmet az otthoni gondokról. Ráadásul belengette, hogy megvétózza az újabb 100 millió adag Pfizer-vakcina áprilisi lehívását az EU-ban, amiről aztán kiderült, hogy ebben nem is lehet vétót alkalmazni.

Csak egy ország vesztett az egészen

Valójában azonban Csehország az ügy igazi vesztese, Babis ugyanis az eredetileg szintén Kurz mögött álló horvát, bolgár és lett vezetőkkel szemben nem módosított álláspontján, pedig a portugál elnökség háromszor is felhívta rá a figyelmét, hogy országa a szolidaritási programnak köszönhetően plusz 70 ezer plusz vakcinát kaphatna, összesen 310 ezer adagot. Babis azonban arra számított, hogy a többi ország végül hajlandó lesz szolidaritásból a 2,85 millió dózisnál több vakcinát is felajánlani,  ám csalódnia kellett.

Így aztán a három, az EU-s kezdeményezést nem támogató tagországból csak ők mentek haza kevesebb vakcinával, mint amennyit az eredeti tervek szerint kaptak volna.

A miniszterelnök össztűz alá is került országában, a koalíciós partner szociáldemokraták is szokatlan hevességgel támadják őt és a pártját, amiben persze szerepe lehet annak is, hogy októberben választásokat rendeznek, a szociáldemokraták támogatottsága pedig a bejutási küszöböt jelentő öt százalék körül van.

Martin Divisek / EPA / MTI Beoltanak egy férfit a Pfizer-BioNTech vakcinájával egy prágai iskola tornatermében 2021. március 18-án.

Babis azt mondja, azért áldozta fel a 70 ezer vakcinát, mert így tiltakozott a tisztességtelen rendszer ellen, és mert az osztrákok nem kaptak volna a közös részből. Ausztria ugyanakkor a Csehország iránti szolidaritásra hivatkozva utasította el az egyezséget, mondván, északi szomszédjának is több oltóanyagra van szüksége, hogy megbirkózzon a súlyos járvánnyal. Kurzék végül fel is ajánlottak 30 ezer adagot Babiséknak a saját, kevésnek mondott vakcinamennyiségükből.

A cseh miniszterelnök szombaton örvendett is a Twitterén, hogy végül 10 ezer vakcinával többet kapnak azzal, hogy kimaradtak a szolidaritási elosztásból, és a magyar-osztrák-szlovén felajánlás révén 80 ezer vakcinával számolhatnak pluszban. A gond csak az, hogy összességében még így is  negatív a szaldójuk: az országot különösen sújtó járvány miatt ugyanis korábban már kaptak 100 ezer dózist a többi tagállamtól, ezt azonban áprilisban vissza kell adniuk.

Másrészt, mint azt a cseh Hospodářské noviny dokumentumokkal alátámasztva kiderítette, Babis két héten nemcsak a 70 ezer Pfizer-vakcinára mondott nemet, hanem

750 ezer „grátisz” AstraZeneca-vakcinát is elutasított.

A tárgyalásokon ugyanis német kezdeményezésre kaptak volna a brit-svéd oltóanyagból, de Babis bízott Kurzban és követelésükben, és arra számított, ha ezt elutasítja, akkor több juthat a Pfizerből. Ő ugyanis abból szeretett volna, aligha függetlenül a gyártó megbízhatóságával kapcsolatos hírektől.

A cseh kormány elismerte, hogy elutasították az felajánlott AstraZenecát, de hozzátették, ez nem egy konkrét ajánlat formájában került asztalra a tárgyalásokon.

Hol hibádzott a számítás?

Az elégedetlen országoknak igaza volt abban, hogy lakosságarányosan kevesebb vakcinát hívhatnak le, mint mások, de emiatt nem Brüsszel a felelős. A Bizottság Kurzék levelére is kifejtette, hogy ne az uniót hibáztassák, hiszen ők nem jelentkeztek minden oltásért, ami megillette volna őket.

A csehek például a közös uniós vakcinabeszerzéssel mintegy 4,6 millió Pfizer-vakcinára lennének jogosultak, de tavaly, amikor erről dönteni kellett, csak 4 milliót vásároltak meg.

GEORG HOCHMUTH / APA / AFP Janez Jansa szlovén és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Sebastian Kurz osztrák kancellár, valamint Andrej Babis cseh kormányfő sajtótájékoztatót tart az koronavírus elleni vakcinák szállításának helyzetéről 2021. március 16-án

Az akkori egészségügyi miniszter, Roman Prymuly (akinek a lezárás szabályainak megsértése miatt kellet távoznia októberben) ezt úgy indokolta, akkor még nem tudták, hogy az összes vakcinát felhasználják-e majd. A bolgárok pedig azért döntöttek így, mert a Pfizert túl drágának találták, és inkább az olcsóbb AstraZenecából akartak nagyobb mennyiséget. Az így felszabadult extra dózisokat viszont más országok felvásárolták, többek között a németek, a dánok és a franciák.

Csehország összességében 27 millió dózist rendelt meg a különböző vakcinákból, ami bőven elég lenne a Magyarországnál alig nagyobb népességű államban a nyájimmunitás eléréséhez, de ezen vakcinák egy része még fejlesztés alatt van, és most éppen azon Pfizer-dózisokkal oltanak az országok, amelyeknek egy részére nem tartottak igényt Babisék (sem) tavaly.

De nem csak a Pfizer vakcinájával van ez így, Ausztria például a Johnson egydózisos vakcinájából a lehívható 4 millióból csak 2,5 milliót vásárolt meg, Bulgária a Modernából kétmillióból csak 500 ezret, Lengyelország 13 millióból 6,6 milliót.

Mivel a Pfizer most viszonylag sok vakcinát szállít le, az AstraZeneca pedig még jó ideig képtelen lesz utolérni saját ígéreteit, így az előbbiből kevesebbet rendelők hátrányba kerültek, és bizonytalanná vált náluk a cél elérése, hogy nyárra beoltják a lakosság felét.

Míg Málta júniusra a lakosságának 92 százalékát is be tudja oltani, de Dánia (79%), Hollandia (64%), Ciprus (62%), Svédország és Németország (mindkettő 60%) ellátja vakcinával az emberek többségét, addig azok az országok, amelyekkel a többiek most szolidaritást vállaltak, pár héttel ezelőtti adatok szerint ilyen átoltottsággal tervezhettek nyárra:

  • Bulgária 36%
  • Horvátország szintén 36%
  • Szlovákia 39%
  • Lettország 42%
  • Csehország 44%
  • Észtország 48%.

Az Európai Bizottság azt is felemlegette Kurzéknak, hogy az ő eredeti javaslatuk egy szigorúan lakosságarányos vakcinafelosztás lett volna, ehelyett azonban tagállamok egy rugalmasabb rendszert választottak, vagyis a jelenlegi felosztás megváltoztatása a tagállamok feladata lenne.

Közben Babis kormánya – amellett, hogy büszkélkedik a 70 ezer helyett kapott 80 ezer vakcinával – azt is közölte, hogy kénytelenek máshol megoldást keresni, a közös uniós mechanizmuson kívül vakcinát vásárolni, ami lényegében a kínai és az orosz vakcinát jelenti. Szerdán ki is rúgták a legutóbbi egészségügyi minisztert, Jan Blatnyt, aki korábban többször kijelentette, hogy nem hajlandó alkalmazni ezeket az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását megelőzően. Utódja, Petr Arenberger az ország negyedik egészségügyi minisztere, akit az elmúlt egy évben neveztek ki.

Babis a Szputnyikból venne egymillió adagot, hiába ellenzi ezt a koalíciós partnere is, és hiába van ott a déli szomszéd figyelmeztető példája: a szlovák miniszterelnöknek éppen egy ilyen vitatott rendelés miatt kellett távoznia pozíciójából.

Kapcsolódó
Még mindig óriási a kavarodás, pedig kinevezték az új szlovák kormányt
Zuzana Caputová államfő csütörtökön kinevezte az új szlovák kormányt, de a „vakcinaválságnak”, amely északi szomszédunk politikai életét egész márciusban megbénította, még nincs vége. Az új kormány ugyanis hiányos, az egyik jelöltet épp az elnök torpedózta meg az utolsó pillanatban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.