Nem kisebbítve Casanova és más szívtiprók érdemeit, ők bizony a fasorban sincsenek egy bizonyos Guidarello Guidarellihez képest, akinek ajkait a meglehetősen ellenőrizhetetlen becslések szerint legalább ötmillió nő csókolta meg.
Utcai verekedésben halt meg
Ki volt ez az ellenállhatatlan férfiú? Guidarelli valamikor 1450 táján született Ravennában, amely ekkor éppen velencei uralom alatt állt. Egészen fiatal korától háborúskodással töltötte életét, lovaggá III. Frigyes német-római császár ütötte 1468-ban, 1498-ban pedig már az egyik velencei hadsereg parancsnokaként vett részt Pisa oldalán a Firenze ellen vívott háborúban. Állt VI. Sándor pápa zsoldjában is, harcolt Dalmáciában a törökök ellen, utolsó éveit pedig Cesare Borgia szolgálatában töltötte, mint egyik megbecsült parancsnoka.
1501 tavaszán is Borgia környezetében volt, amikor a híres-hírhedt politikus és hadvezér az idő jobbra fordulását várva kíséretével az imolai karneváli hangulatban eresztette ki a gőzt. A maszkabálok, lovagi tornák és bikaviadalok forgatagában történt, hogy valamikor február utolsó napjaiban Guidarelli halálos sebet kapott egy csetepatéban. Emberei ugyan még vissza tudták vinni a szállására, ahol végakaratát is rögzítették, másnapra már nem volt az élők sorában.
Sokan tudni vélték, hogy Guidarellivel Borgia parancsára végeztek, mert azt gyanította, hogy az ellenségeinek dolgozik, de egy 1930-ban megtalált krónikából kiderült, valójában egy arannyal átszőtt köpönyeg okozta a halálát. A ruhadarabot Guidarelli ugyanis kölcsönadta egy Vigillio nevű fiatalembernek, aki azt nem szolgáltatta vissza, és amikor ezt Guidarelli számon kérte, a két – nyilván nem kevés alkoholtól fűtött – társaság halálos kimenetelű összecsapásba keveredett.
Szerencsét hozott
De mi a helyzet a csókokkal? Nos, azt nem tudjuk, életében Guidarelli hány nőt csókolt meg – jól menő zsoldosparancsnokként biztosan nem keveset –, de az igazi bőség ebből a szempontból halála után köszöntött rá. Halálos ágyán Guidarelli azt kérte, hogy végső nyughelye a ravennai Assisi Szent Ferenc-bazilika legyen, és 600 dukátot tetetett félre a vagyonából, hogy egy szobrász szép síremléket készítsen számára. Az állítólag Guidarelli halotti maszkja alapján dolgozó, mára az ismeretlenség homályába merült művész nem siette el a dolgokat, az egykori hős lovagot ábrázoló szobra csak 25 évvel később került a sírra.
Viszont annyira jól sikerült az alkotás, hogy amikor leszármazottai 1827-ben az akkor megnyitott Accademia di Belle Artiba szállíttatták át a síremléket, a kor romantikus költői egészen beleszerelmesedtek a halállal szembenéző férfiról készült alkotásba, és többen is megénekelték földöntúli szépségét.
Ha pedig férjes asszony csókolja meg, akkor egy éven belül fiút szül, aki ráadásul olyan gyönyörű lesz, mint a szépséges lovag.
Megszüntették a csókolgatását
Először csak a város és környékének lányai és asszonyai járultak tömegesen a szoborhoz, majd az 1920-as évektől a turizmus fellendülésével már turista hölgyek ezrei is próbára tették a varázslat erejét – amelynek hatásosságáról sajnos nincsenek megbízható adataink.
Miután a szobor szerencsésen átvészelte a második világháborút, a múzeum kurátorai e profán gyakorlatot beszüntetendő inkább a pincébe száműzték az alkotást, amelyet aztán csak 1970-ben állítottak ki újra, ám ekkor már egy üveglap védte a további abúzustól a rég elhunyt lovagot – cserébe viszont külön iroda foglalkozott azokkal a levelekkel, amelyekben a világ minden tájáról küldtek pénzt, hogy vörös rózsákat tegyenek a lovag sírjára, ugyanis jobb híján ennek is varázserőt kezdtek tulajdonítani.
