Londonban folytatódnak a hétvégén a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú együttműködés feltételrendszeréről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője pénteken késő este érkezett Brüsszelből Londonba a Eurostar szuperexpresszel, és a két delegáció a tervek szerint már szombaton tárgyalóasztalhoz ül.
Barnier indulása előtt a Twitteren közzétett bejegyzésében csak annyit írt, hogy továbbra is fennállnak az eddigi jelentős nézetkülönbségek.
Ezeket most nem részletezte, de a hónap első felében tartott előző londoni tárgyalási forduló utáni Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a nézetkülönbségeket, főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében.
David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője a hétvégi megbeszélések előtt ugyancsak a Twitteren azt írta: többen kérdezték tőle, London miért tárgyal még mindig az EU-val, és válasza erre az, hogy az ő feladata annak kiderítése minden lehetséges módon, hogy megvannak-e a megállapodás feltételei.
Frost szerint jóllehet már késő van, a megállapodás még mindig lehetséges, és ő addig kíván tárgyalni, amíg egyértelművé nem válik, hogy már nincs lehetőség az egyezségre.
Boris Johnson brit miniszterelnök korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.
Azonban e csaknem másfél hónapja lejárt határidő óta is több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség, a legutóbbit videokapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier az elmúlt hetet elkülönítésben töltötte.
Boris Johnson a szombaton kezdődő újabb tárgyalási forduló előtt újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek a két fél között, de van lehetőség a megállapodásra, ha ezt az EU is akarja.
A megegyezés esélyeit firtató kérdésre a brit kormányfő azt mondta, hogy ez „nagyon nagy részben európai uniós barátainktól és partnereinktől függ”.
Hozzátette: a kereskedelmi megállapodás a Csatorna mindkét partján élőknek kedvezne, de Nagy-Britannia egyezmény nélkül is „nagyszerűen elboldogulna”.
A megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) e héten ismertetett éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit autóiparnak 55,4 milliárd font (csaknem 23 ezer milliárd forint), a brit és az európai kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.
(MTI)
