Nagyvilág amerikai elnökválasztás 2020

Most már komoly baj lehet abból, hogy Trump továbbra sem enged

Joe Bidenék már kénytelenek adományt kérni, hogy a Trump-kormányzat által akadályozott hatalomátvételt végig tudják vinni, eközben a koronavírus-járvány továbbra sem csitul az USA-ban.

Kétszer szavaztam rá, de a választásoknak következményei vannak, és nem viselkedhetünk továbbra is úgy, mintha semmi sem történt volna,

– mondta az ABC tévécsatornának adott interjújában Chris Christie, a távozó amerikai elnök egyik legkitartóbb támogatója. New Jersey állam egykori kormányzója keményen nekiment Donald Trump ügyvédjeinek, akiket úgy jellemzett, hogy ténykedésük kínos helyzetbe hozza az Egyesült Államokat, mert miközben azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak a választási csalásra, nem mutatják be azokat.

Az ország a legfontosabb. Bármennyire is republikánus vagyok, és szeretem a pártot, az első helyen az ország áll.

Christie kiakadása érthető, főleg annak ismeretében, hogy Trump kampánycsapata éppen a hétvégén szenvedett el újabb súlyos vereséget azzal, hogy Pennsylvaniában egy szövetségi bíró elutasította azt a keresetét, ami 6,8 millió szavazat érvénytelenítését célozta. A Republikánus Pártban korábban fontos tisztséget betöltő Matthew Brann bíró azt írta, hogy Trump jogi csapata egy összefüggéstelen, valós jogi érveket és tárgyi bizonyítékokat nélkülöző keresetet nyújtott be. Brann azzal a kitétellel ejtette a keresetet, hogy azt nem lehet többé benyújtani, bár Rudy Giuliani és kollégái megígérték, hogy a legfelsőbb bíróságig viszik az ügyet.

Bidenék kénytelenek pénzt gyűjteni

Az, hogy Trump még mindig nem hajlandó elismerni a vereséget, azért is kínos, mert kevesebb mint két hónap múlva át kell adnia az irányítást Joe Biden kormányának, ami igen bonyolult feladat. Ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a katonákkal és tartalékosokkal együtt négymillió ember dolgozik a szövetségi kormánynak. Ebből négyezer politikai kinevezett, azaz, amikor új elnök költözik a Fehér Házba, őket lecserélik, és közülük 1200 olyan pozíció, amihez nemzetbiztonsági és összeférhetetlenségi átvizsgálás szükséges.

Fotó: JIM WATSON / AFP

Ehhez képest az átadást felügyelő kormányzati szerv, a General Services Administration (GSA) továbbra sem hajlandó elismerni az elnökválasztás eredményét, és ezzel nemcsak az ügyek átadását nehezíti, de pénzügyi nehézséget is okoz az új elnök stábjának. Az átállásra több millió dollár áll rendelkezésre a költségvetésben, ebből lehetne kifizetni például azokat a szakértőket, akik egyeztetnek a leköszönő kormánnyal és a különféle szövetségi ügynökségekkel az aktuális ügyekről, hogy az új kabinet a hivatalba lépése első napjától dolgozni tudjon.

Ameddig azonban Emily Murphy, a GSA igazgatója nem köszönti hivatalosan is Joe Bident mint az USA megválasztott elnökét, a pénzt sem kapják meg, ezért a demokraták kénytelenek adományokból fedezni ezeket a költségeket. Az elmúlt hónapokban 10 millió dollárt gyűjtöttek össze, de továbbra is várják a segítséget, most főleg a kisebb adományozóktól.

Akad azonban egy probléma, amelyet a pénz sem tud megoldani: ameddig a GSA nem ismeri el Bident nyertesként, addig ő és csapata nem vehet részt a titkosított kormányzati megbeszéléséken, pedig ez bevett gyakorlat a megválasztott elnökök esetében, már a hivatalba lépésük előtt. A veszély immáron sokak számára nyilvánvaló: hétfőn republikánus nemzetbiztonsági szakértők egy csoportja levélben sürgette Trump pártjának politikusait, gyakoroljanak nyomást az elnökre, hogy fogadja el a választás eredményét, mert a mostani helyzet súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal jár.

Veszélyes játszmát űz Trump azzal, hogy nem hajlandó átadni a hatalmat
A leköszönő elnök továbbra is harcol a választási eredményekkel, miközben egy bonyolult és nehéz folyamat során fel kellene készítenie az Egyesült Államokat a kormányváltásra.

Lélegeztetőgép már van, ember nem nagyon

Ez a fajta időhúzás minden választási évben veszélyeztetné az ország működését, de most, hogy az USA-ban is csúcsra jár a koronavírus-járvány, különösen veszélyes. November 22-én több mint 141 ezer új esetet jelentettek, emelkedő a trend, a halottak száma pedig már átlépte a 256 ezret – naponta átlagosan 1200 új elhunytat regisztrálnak. A kórházakban rohamosan fogynak a helyek, az egészségügyi dolgozók pedig kimerültek. Míg tavasszal az volt a probléma, hogy nem volt elég lélegeztetőgép, most már az okoz nehézséget, hogy a raktárakban felhalmozott gépeket nincs, aki működtesse.

Fotó: Go Nakamura / Getty Images / AFP

A helyzet pedig hamarosan tovább súlyosbodhat: a hagyományok szerint az amerikaiak a november utolsó csütörtökjén tartott hálaadást (ezúttal 26-ára esik) családi körben töltik, ilyenkor a távolabb élő rokonok is találkoznak egymással. Idén a szakemberek mindenkitől azt kérték, hogy csak a velük egy háztartásban élőkkel ünnepeljenek, ezzel is csökkentve a találkozások számát.

Ennek ellenére csak november 20-án több mint egymillióan utaztak repülővel, ez március óta a második legmagasabb szám.

Bár a hírek szerint december közepén akár el is kezdődhet a Covid-19 elleni vakcina használata az USA-ban, a stagnáló vagy az ünnepek alatt esetlegesen megugró fertőzésszám nagy terhet róhat nemcsak az egészségügyre, de az eljövendő Biden-kormányra is. Ugyan a megválasztott elnök már összeállított egy 12 fős szakértői csapatot a járványhelyzet elemzésére, a hivatalos kormányzati forrásokhoz való hozzáférés nagyban segítené a normális felkészülést.

Néhány kivégzés, néhány kirúgás

Trump eddig nem igazán ismerte el azt, hogy kritikus a járványhelyzet az országban, bár a minap egy Twitter-üzenetben azt írta az őt kritizáló médiát támadva, hogy nemcsak az USA-ban szabadult el a járvány, hanem a világ más országaiban is. Ennek ellenére az elnök a hétvégén nem vett részt a G20-as országok pandémiával kapcsolatos online megbeszélésén, inkább elment golfozni. Sőt, a Fehér Házban megtartják a karácsonyi ünnepségeket is. 

Más téren azonban meglehetősen aktív a leköszönő amerikai elnök, illetve a kormány. Tizenhét évnyi szünet után idén júliusban újrakezdték a szövetségi bűncselekmények miatt kiszabott halálos ítéletek végrehajtását. Azóta hét rabot végeztek ki, az igazságügyi minisztérium pedig további három elítélt kivégzését tervezi a Trump-kabinet hátralévő heteiben. A sietségre azért van szükség, mert Joe Biden már korábban bejelentette, hogy megválasztása esetén újra felfüggeszti a halálbüntetés végrehajtását azoknál a halálra ítélteknél, akik szövetségi börtönben ülnek. (Az egyes államok által hozott ítéletekre ez nem vonatkozik.)

Ennél kevésbé drasztikus, de meglehetősen beszédes döntéseket is hozott Trump. Szűk egy héttel a választás után kirúgta Mark Esper védelmi minisztert, és lecserélte a Pentagon politikai tervezésért felelős államtitkárát, valamint a hírszerzésért felelős államtitkárt is. Két héttel az elnökválasztás után ugyancsak elbocsátotta állásából Christopher Krebset, a belbiztonsági tárca választások biztonságáért felelős infrastrukturális és kiberbiztonsági ügynökségének igazgatóját, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a választáson csalás történt volna.

Kiemelt kép: Tasos Katopodis / Getty Images / AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.