Nagyvilág koronavírus

Miért vállalja valaki azt, hogy részt vesz a vakcinatesztelésben?

Kilencven százalékos hatékonyságú koronavírus elleni vakcinát jelentettek be a hét elején, ami egy csapásra reményt ébresztett mindenkiben, hogy rövid időn belül a hátunk mögött tudhatjuk a világjárványt. A vakcina tesztelésében több mint 43 ezer ember vett részt, akiknek azonban az elején senki nem tudta garantálni, hogy végül ez lesz az igazi ellenszer.

Nagy nap a mai a tudomány és az emberiség életében. A vakcinatesztünk harmadik fázisának első eredményei alapján kijelenthetjük, hogy az oltóanyagunk meg fog védeni bennünket a Covid-19-től.

Az utóbbi hónapok talán legjobb hírét jelentette be a hét elején Albert Bourla, az amerikai gyógyszergyártó óriás, a Pfizer vezetője. Arról tájékoztatta ugyanis a nyilvánosságot, hogy már novemberben jóváhagyást kérnek az Egyesült Államokban a koronavírus-oltóanyagukra, amelyet a német BioNTech-hel együtt fejlesztettek ki. A magabiztosságuk annak köszönhető, hogy a tesztek alapján a vakcina több mint 90 százalékos hatékonyságú, miközben az illetékes hatóságok korábban azt közölték, hogy már egy ötven százalékban hatásos oltóanyagra is megadnák az engedélyeket.

A Pfizer vakcinájának tesztelésében hat országból összesen több mint 43 ezren vettek részt. Bár a cégek előzetes eredményei figyelemre méltóak voltak, ma már mindannyian tudjuk, hogy hiába szerepel jól egy kísérleti vakcina a tesztelések első két fázisában, az oltóanyagok általában a harmadik fázisban buknak el, amikor már embereken tesztelik azokat, tömegesen. A kudarc esélye azért is ilyen nagy, mert minden olyan tényezőt és mellékhatást ki kell zárni, amiknek negatív következményei lehetnek az emberi életre. Ennek értelmében a Pfizer és a BioNTech vakcináját tesztelő önkénteseknek akár a legrosszabbal is kalkulálniuk kellett.

De miért vállalja valaki egészségesen azt, hogy részt vesz egy olyan tesztelésben, amibe akár bele is halhat?

Fotó: Dogukan Keskinkilic / Anadolu Agency / Getty Images

Szívesség az emberiségnek

Október végén a Slate készített interjút egy, a tesztelésben részt vevő férfivel. A Houstonban élő 45 éves Uber-sofőr őszintén elmondta, hogy a pénzért vállalta a tesztelést, de azt is tudja, hogy ezzel szívességet tesz az emberiségnek.

A tévében vagy a hírekben láttam a hirdetést, azt hiszem. A Pfizer keresett tesztalanyokat, akik nincsenek elhízva, nincsenek szívproblémáik, nincs diabéteszük és hasonlók. Én pedig rendben vagyok, úgyhogy felhívtam őket.

A férfi arról beszélt, mielőtt a személyes találkozóra sor kerülhetett volna, hosszan interjúztatták a gyógyszercégek munkatársai, hogy kiderüljön, alkalmas-e egyáltalán. Megkérdezték tőle, dohányzik-e, iszik-e, milyen az élete, hogyan étkezik, vannak-e alapbetegségei. Aztán megkérdezték tőle, hogy egyedülálló-e, mire azt válaszolta, házasságban él, de a felesége korábban már sterilizáltatta magát.

Ők pedig azt mondták, hogy ez jó, ugyanis nem vállalhatnak felelősséget a gyerekeimért, ha történik velem valami.

A folyamat során azonban nem érte semmilyen mellékhatás, megúszta egy elhúzódó karfájdalommal. A tesztelése szeptember közepén kezdődött egy texasi központban, ahol egyszerre 30-40 orvos lehetett jelen. A több órás procedúra során koronavírusteszteket végeztek rajta, vért vettek tőle, további kérdésekkel bombázták, végül pedig beoltották. Azt azonban nem mondták meg neki – sem a többi, tesztelésben részt vevő önkéntesnek –, hogy a kísérleti vakcinát vagy placebót kapott. Ez után október elején volt újabb jelenése a központban, ahol megkapta a második adagot, majd novemberben újra visszahívják. Ezeken kívül azonban egyszer sem kellett személyesen találkoznia senkivel, csupán annyi volt a dolga, hogy minden hét elején egy mobilapplikáció segítségével tájékoztassa állapotáról a gyógyszergyárat. A folyamat összesen 24 hónapig tart, amit akkor is végig kell csinálnia, ha a vakcinát időközben engedélyezik.

Arra a kérdésre, hogy bebiztosítva érzi-e magát, mivel részt vesz a tesztelésben, és lazábban áll-e a szabályokhoz, nemmel felelt.

Továbbra is maszkot hordok, sűrűn mosom a kezem, és a kocsimat is fertőtlenítem. Ez a szabály. Most is ugyanúgy odafigyelek arra, hogy védjem magamat és az utasaimat is, és közben ne vigyek haza semmilyen betegséget. Meg aztán, ki tudja, hogy végül jó lesz-e a vakcina.

Az interjú még a nagy bejelentés előtt készült, ám azóta sorra szólalnak meg további önkéntesek is, akik már annak tudatában idézik fel az élményeiket, hogy értesültek a kísérleti vakcina sikeréről.

Fotó: Annette Riedl / picture alliance / Getty Images

Láz, fájdalom vagy egy kemény másnaposság

A tudat, hogy tenni tudtunk azért, hogy ne szenvedjenek tovább az emberek, hogy ne veszítsék el több családtagjukat, és hogy az élet végre újra normális legyen – ezek voltak a döntő tényezők. Nem akarom, hogy még többen megbetegedjenek

– mondta a brit PA Medianak egy 45 éves nő Missouriból, aki szintén vakcinatesztelő. Neki sem árulták el, hogy placebóval vagy a vakcinával oltották-e be, de ő maga biztos benne, hogy az utóbbit kapta. Az oltást követő napokon a nő olyan mellékhatásokról számolt be, amelyeket a hagyományos influenza elleni védőoltások is okozni szoktak. Ezek közül a fejfájást, a lázat, és az egész testét átjáró fájdalmat említette meg. Hozzá hasonlóan szintén a vakcinából kaphatott az a texasi férfi is, aki inkább úgy jellemezte a mellékhatásokat, mintha egy kellemetlen másnapossággal kellene küzdene. Mindez azonban szerinte eltörpül amellett, hogy úgy tűnik, az emberiség végre orvosságot talál a Covid 19-re.

A nagyapám azt mondta a híreket hallva, hogy olyan érzése van, mint amikor az I. világháború végén a harangok zúgása jelezte, véget értek a harcok. Azt hiszem, én is hasonlóan érzek, az is valami ilyesmi lehetett. Hála Istennek, nemsokára vége lesz ennek az egésznek.

Velük ellentétben egy másik nyilatkozó tesztalany biztos abban, hogy placebót kapott. A georgiai férfi elmondta, leginkább azért érezte úgy, hogy részt kell vennie a kísérletben, mert elkeserítette, ahogy Donald Trump és a kabinetje a járványhelyzetet kezelte. Ennek jegyében úgy érezte, felelősséget kell vállalnia, ám utólag biztos abban, hogy a legminimálisabb veszély sem fenyegette, mert nem kapott az oltóanyagból. Ezt arra alapozza, hogy a szervezete semmilyen immunválaszt nem produkált, és hiába oltották be kétszer is, végül megfertőződött a vírussal, amiből azóta a családjával együtt kigyógyult.

A Pfizer és a BioNTech bejelentése nyomán a BBC még aznap megkereste az Oxfordi Egyetem orvostudományi professzorát, Sir John Bellt, aki a fejleményeket látva kijelentette, hogy tavaszra minden visszatérhet a normális kerékvágásba. Az optimizmus az Európai Unióra is átragadt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már hétfőn este közölte, hogy az EU 300 millió adag vakcinát vásárol a gyártóktól, a beszerzés pár nappal később pedig máris zöld utat kapott.

Arról azonban még mindig korai beszélni, hogy életkoronként mennyire hatásos az oltóanyag, és hogy bizonyosan nem jár-e komolyabb mellékhatásokkal azoknál, akik valamilyen alapbetegségben szenvednek. Ennek tükrében pedig valószínűleg a tömeges oltásokra is várni kell még egy darabig.

Kiemelt kép: MTI / EPA / Diego Azubel

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik