Az elnökválasztást megelőző hetekben Donald Trump többször beszámolt tanácsadóinak arról az aggodalmáról, hogy az ügyészek rászállnak, ha elveszíti a választást, és kénytelen lesz távozni az elnöki székből – írta a New York Times.
Úgy néz ki, van is oka izgulni. Mentelmi jogának köszönhetően megúszott több esetleges vádemelést is, de ha Joe Biden nyeri a választást, amire most már nagyon jó esély van, nem fogja védeni az elnöki hivatal, és megvalósulhat az őt gyűlölő emberek legfőbb vágya: a vádemelés.
Összeszedtünk párat azokról az ügyekről, amelyek a veresége esetén előtérbe kerülhetnek.
Mueller-nyomozás – az igazságszolgáltatás akadályozása
Trump bajban lehet a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló különleges ügyészi nyomozás eredményei miatt. A Robert Mueller egykori FBI-igazgató által vezetett jogászcsapat azt vizsgálta, hogy Trump kampánya összejátszott-e az oroszokkal a választás idején, és annak eredményeként 38 ember és három cég ellen emeltek vádat, és öt embert – Trump közeli munkatársait, valamint a kampánystáb tagjait – ítéltek el bűncselekmények miatt.
A nyomozás eredményeit összegző jelentés kiemelte, hogy az általuk összegyűjtött bizonyítékok alapján nem lehet kijelenteni, hogy Trump nem követett el bűncselekményt, és azért nem vizsgálták az esetleges vádemelés lehetőségét, mert az igazságügyi minisztérium jogértelmezése szerint hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni. Ami itt leginkább szóba jöhet: az igazságszolgáltatás akadályozása.
Ha biztosak lennék abban, hogy az elnök egyértelműen nem akadályozta az igazságszolgáltatást, azt közöltük volna
– áll a jelentésben, ami legalább négy esetben mutatott be olyan bizonyítékokat, amik alapján vádat lehetne emelni Trump ellen. Ezek egyike, amikor megpróbálta kirúgatni a nyomozást vezető Muellert, majd megpróbálta ezt eltusolni. Emellett bajban lehet Trump amiatt is, hogy esetleg hazudott eskü alatt tett vallomásában, ami bűncselekménynek minősül.
A Mueller-jelentésben le is van írva, hogy azért is készítették, hogy megőrizzék a bizonyítékokat, mert egy elnöknek nincs mentelmi joga, miután távozott hivatalából. Ezer szövetségi ügyész értett ezzel egyet: nyílt levélben jelentették ki, hogy Trump ellen több vádemelést lehetne indítani az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, ha nem lenne elnök.
Ukrán zsarolás
Az elnök ellen impeachmentet (közjogi felelősségre vonást) indított a kongresszus, amiért egy Ukrajnának megítélt 400 millió dolláros katonai segélyt csak akkor akart megadni az országnak, ha az ukrán elnök bejelenti, hogy korrupciós vizsgálatot indítanak Joe Biden fia ellen. Bár a republikánus többségű szenátus nem távolította el emiatt az elnöki székből Trumpot, hanem megszüntette az eljárást, a lemondása után még eljárást lehet indítani ellene zsarolás vádjával, ha a bizonyítékok ezt alátámasztják.
A pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzek
Trump ügyvédjét, Michael Cohent két évvel ezelőtt három évig tartó börtönbüntetésre ítélték adócsalás, valamint a kampányfinanszírozási törvények megsértése miatt, mert a 2016-os elnökválasztás előtt hallgatási pénzt fizetett két nőnek. Köztük Stormy Daniels pornószínésznőnek, akinek 130 ezer dollárt adott, hogy ne beszéljen a kampányban a Trumppal folytatott viszonyáról. Cohen az ügyészség vádja szerint Trumppal együttműködve, és az ő irányításával hajtotta végre az akciót. Az elnök ellen ugyan nem emeltek vádat, de ez is megváltozhat, amint Trump nem lesz elnök.
Beiktatási bizottság
A 2016-os elnökválasztáshoz kapcsolódóan több államban is nyomoznak vagy már vádat is emeltek a Trump elnöki beiktatását szervező nonprofit bizottság, valamint az elnök cége ellen. A főváros ügyészségének vádja szerint például visszaéltek a bizottságnak adott pénzzel, amivel Trump saját cégét gazdagították, miután a szokásos ár többszörösét, több mint egymillió dollárt fizettek Trump washingtoni szállodájának terembérlésre.
Cégek elleni nyomozások
New York állam ügyészsége több nyomozást is folytat Trump cége ellen, pénzügyi bűncselekmények és adócsalás miatt. Az ügyészség közlése szerint Trump cége 150 millió dollárral tartozott egy cégnek, de az elengedett belőle több mint százmilliót. Ezt az összeget bevételként kellett volna elkönyvelni, és adózni utána, de a gyanú szerint ezt nem tették meg, és az ügyészség hiába kérte, hogy bizonyítsák, ezt megtették, a cég nem reagált. Emellett vizsgálják, hogy Trump hazudott-e a hatóságoknak, és felülértékelte-e több ingatlanát, hogy ezzel nagyobb adókedvezményt kapjon, valamint a hitelezőinek, hogy kedvezőbb feltételekkel kapjon kölcsönöket.
Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP
