A 2020-as amerikai elnökválasztás egyik legnagyobb vitát gerjesztő kérdése, amivel kapcsolatban rengetek hamis információ kering az Egyesült Államokban, a levélben szavazás, amit a koronavírus-járvány miatt az idén sokkal szélesebb körben használnak a választók és az egyes államok, mint korábban. A vita nagyban köszönhető Donald Trump elnöknek, aki igyekezett kételyeket ébreszteni a levélszavazatokkal kapcsolatban, amit szerinte a demokraták arra használnak, hogy elcsalják a választást.
Elterjedt szokás
Az Egyesült Államokban régi hagyomány van a levélben történő szavazásnak. Katonák már a polgárháború idején is leadhatták levélben a voksaikat, és az azóta eltelt 150 évben is így szavazhattak, külföldön lévő családtagjaikkal együtt. Egyes államokban már az 1800-as évek végétől engedélyezték ezt bizonyos esetekben a civilek számára is, majd az 1970-es évektől kezdve egyre általánosabban elterjedt gyakorlattá vált, hogy választók lehetőséget kaptak levélben leadni a szavazataikat.
Az idei elnökválasztásra már öt állam készült úgy, hogy teljes egészében levélszavazatokkal tartják, de a gyakorlat a koronavírus-járvány miatt még jobban elterjedt.
Szavazás járvány idején
A becslések szerint a 2020-as elnökválasztáson akár a szavazatok felét is levélben adják majd le a választók, akik egyre több helyen választhatják ezt a lehetőséget a járványveszély miatt. A szabályok államonként változnak.
Van, ahol minden választónak kiküldik levélben a szavazólapot, máshol a levélszavazáshoz szükséges kérelmet kapja meg mindenki, tucatnyi államban a választóknak nem kell semmilyen külön indokot adniuk, ha levélben szeretnének voksolni, vagy elfogadható indok lett, ha valaki a járványveszély miatt nem akar személyesen, egy szavazóhelyiségben voksolni. Mindössze öt állam van, ahol nem könnyítették meg levélben szavazás lehetőségét a járvány miatt.
A demokratáknak kedvez?
Az amerikai politikai életben alapvetésnek számít évtizedek óta, hogy a levélben szavazás a demokrata politikusoknak kedvez, mert növeli a részvételi arányt. Az elmúlt években készült kutatások azonban ezt rendre cáfolták, és megállapították, hogy egyik oldal sem nyer azzal, ha a választóknak megkönnyítik a levélben történő szavazást.
Később derülhet ki, hogy ki nyert
Bár a legtöbb helyen már az elnökválasztás napja előtt megkezdik a levélben beküldött szavazatok megszámlálását, több, az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságúnak számító államban, mint például Wisconsin vagy Pennsylvania, csak az elnökválasztás napján, Michiganben pedig tíz órával korábban kezdik el feldolgozni a levélszavazatokat. Emiatt lehet, hogy csak napokkal később derül ki, hogy azokban az államokban ki győzött, és egy szoros választási eredmény esetén ez a végeredményt is befolyásolhatja.
Levélszavazás = csaláslehetőség?
Donald Trump egész évben keltette a félelmet a levélben szavazással kapcsolatban, azt állítva, hogy az a csalás melegágya, ezért nem lehet majd bízni az választási eredményben, és úgy kellene szavazni, hogy az emberek „büszkén megmutatják magukat a szavazóhelyiségben”. Ennek ellentmond, hogy ő maga pont nem személyesen, hanem levélben szavazott.
Választási szakértők egyöntetűen állítják, hogy az amerikai választásokon általában elhanyagolhatóan kicsi a csalás esélye, a levélben szavazás pedig teljesen biztonságos és mentes a csalásoktól. Köztük van a legendás republikánus választási jogász, a négy évtizedes tapasztalattal rendelkező Ben Ginsberg, aki ezernyi jogászt irányított több elnökválasztáson is, csalásokat keresve. Ginsberg szeptember elején kijelentette:
Az illegális szavazatok utáni több évtizeden át tartó kutatás után az igazság az, hogy nincs bizonyíték széleskörű csalásra. Legfeljebb elszigetelt esetek vannak – demokratáknál és republikánusoknál egyaránt. A választások nincsenek meghamisítva.
Ugyanezt mondják vezető republikánus politikusok is, akik attól tartanak, hogy Trump retorikája visszaüt rájuk, és rontani fogja a republikánusok választási esélyeit, így arra ösztönzik a saját szavazóikat is, hogy éljenek a levélben szavazás lehetőségével.
Az elnök kritikusai szerint Trump csak azért kelt bizonytalanságot, hogy egy esetleges vereség esetén csalásra foghassa, hogy kikapott. Választási szakértők azonban nem a csalás miatt aggódnak a levélben szavazással kapcsolatban, hanem inkább a hibásan feladott szavazólapok miatt
Rosszul kitöltött szavazólapok
Bár a rendszeresen levélben szavazó embereknél kicsi az esély arra, hogy elrontják a kitöltést, az idén sokan életükben először szavaznak levélben, és emiatt félő, hogy nagy lesz az aránya a rosszul kitöltött vagy apró hibákat tartalmazó szavazólapoknak, amiket emiatt nem számolnak bele az eredménybe.
A dolgot nehezíti, hogy a választásokat az egyes államok a saját szabályaik szerint bonyolítják, és nincsen az egész országra érvényes előírás a szavazólapokkal és a levélszavazással kapcsolatban. Van, ahol a levélszavazathoz tanú aláírása is szükséges, máshol nem, néhány államban a választás napjára be kell érkeznie a szavazólapnak, máshol elég, ha addig a napig feladják a postán, van, ahol két borítékot is kell használni, néhány helyen mindkettőt, valahol csak az egyiket még alá is kell írni, és a választók gyakran figyelmetlenségből hibásan adják le szavazatukat.
Kiemelt kép: Paul Hennessy / NurPhoto / Getty Images
