Donald Trump elnöksége leginkább a személye körül kialakult botrányokról szólt, ő mindössze a harmadik államfő az amerikai történelemben, aki ellen közjogi felelősségre vonási eljárást indítottak (az impeachment végül felmentéssel zárult), a környezetéből többeket elítéltek, folyamatos háborút folytatott a mértékadó sajtó nagy részével, megkérdőjelezhető dolgok sokaságát nyilatkozta vagy tweetelte, és olykor tűnhetett, több időt tölt golfozással és tévénézéssel, mint munkával. Ugyanakkor Trump rácáfolt a legvadabb félelmekre, nemcsak hogy nem robbantott ki atomháborút, de sikereket is elért (külpolitikájának eredményeiről itt írtunk bővebben), választási ígéreteinek jó részét vagy betartotta, vagy legalább kísérletet tett erre.
Bevándorlás
A 2016-os elnökválasztást nagyrészt a bevándorlásellenes retorikájával megnyerő Trump legfőbb választási ígérete a mexikói-amerikai határra építendő határfal volt, de az ezer mérföld hosszú akadályból végül alig négyszáz mérföldnyi épült fel, pár mérföld kivételével csak olyan helyeken, ahol már korábban is volt kerítés.
Trump ugyanakkor sikeresen átalakította az amerikai bevándorlási rendszert, jelentősen korlátozva azok számát, akik jogszerűen letelepedhetnek az Egyesült Államokban. Arról nincsenek megbízható adatok, csak becslések, hogy mennyi illegális bevándorló él az országban, így azt sem lehet pontosan megmondani, hogy Trump elnöksége alatt mennyivel csökkent a számuk. A Pew Research Center becslései szerint az illegális migránsok száma 2005 óta folyamatosan csökken.
Bár több radikális elképzelését nem tudta megvalósítani, Trump a déli határnál gyakorlatilag megszüntette menedékkérő rendszert, a nettó bevándorlás 2016 és 2019 között a felére csökkent, miközben a befogadott menekültek száma 65 százalékkal lett kevesebb, míg az állandó lakos vízumok száma 13 százalékkal. Ugyanakkor nőtt az ideiglenes, dolgozói vízumok száma, öt százalékkal.
Közben azonban nem sikerült elérnie, hogy eltántorítsa a Dél- és Közép-Amerikából érkező embereket a határátlépéstől: 2019-ben több a mint duplájára emelkedett a mexikói határnál elfogott migránsok száma. Emellett beiktatása óta folyamatosan csökken azoknak az amerikaiaknak a száma, akik szerint a bevándorlás rossz az országnak, és rekordmagasságba (75 százalékra) emelkedett azok aránya, akik szerint jó.
Konzervatív bírák
A Republikánus Párt több évtizedes célját valósította meg Trump segítségével az elmúlt négy évben: konzervatív bírákkal feltölteni a szövetségi bíróságokat, különösen az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróságban. Trump 220 szövetségi bírát nevezett ki, amivel évtizedekre meghatározzák a nagy hatalommal bíró szövetségi bíróságok működését.
Különösen nagy jelentősége van, hogy három konzervatív bírát nevezett ki a legfelsőbb bíróságra, ahol élethosszig tartó mandátummal dönthetnek olyan fontos kérdésekben, mint például az abortuszhoz való jog. Utolsóként egy héttel az elnökválasztás előtt iktatták be Amy Coney Barrettet, akivel 6:3 arányú konzervatív többség alakult ki a legfelsőbb bíróságon.
Adó- és szabálycsökkentés
A republikánusok évtizedek óta kampányolnak az adócsökkentés mellett, azt hirdetve, hogy gazdaságösztönző hatása van. Ezt már első elnöki évében teljesítette is Trump, aki az utóbbi három évtized legnagyobb adójogszabályi módosítását vezette be, amivel a milliárdosok mellett a nagy cégek jártak a legjobban, miután a vállalatokra kirótt szövetségi adót 14 százalékkal csökkentették. Hatása a gazdaságra, főleg a munkahelyteremtésre, azonban kétséges.
Szintén egyike a legfontosabb republikánus törekvéseknek, hogy jelentősen csökkentsék a szövetségi kormányzat által hozott előírásokat és szabályokat, amik a konzervatívok szerint nagyban korlátozzák az üzleti szereplők szabadságát, és rosszak a gazdaságnak. Ezek közül a legjelentősebbek a környezetvédelmi szabályok megszüntetése: majdnem száz előírást szüntettek meg, vagy kezdték meg megszüntetését. Ezek leginkább az energiaipart segítették.
Kilépés a párizsi klímaegyezményből
Trump elnökválasztási kampányának egyik fontos ígérete volt, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amit a világ szinte minden országa aláírt. Az elnök többször is közölte, hogy nem hisz a globális felmelegedésben, az egyezményt pedig azért ellenezte, mert árt az amerikai gazdaságnak – bár eredménynek ezt aligha nevezhetjük, de ezt az ígéretet betartotta.
Kiemelt kép: Melissa Sue Gerrits / Getty Images
