Nagyvilág koronavírus

Bár sokkal jobb a járványhelyzet a németeknél, mint nálunk, mégis szigorítanak

Bár Németországban nem tűnik súlyosnak a járványhelyzet, mégis a szigorítások mellett döntöttek. Főleg a szomszédos országok miatt.

Több maszk, kevesebb alkohol és kisebb partik

– jelentette ki a bajor miniszterelnök, Markus Söder, aki a német tartományokat összefogó minisztertanács éppen leköszönő vezetője is egyben. Mondta ezt azok után, hogy Németországban a miniszterelnökök 16 fős tanácsát követően Angela Merkel kancellárral közösen újabb szigorításokat jelentett be (a kancellár egymaga nem dönthet ilyen kérdésekben, mert javarészt tartományi feladatkörökről van szó). De miért volt erre szükség, amikor a 83 milliós országban az elmúlt hét napban 1300 és 2400 közötti új esetet regisztráltak, és napi 2–17 ezzel összefüggő halálozás történt? A kevesebb mint 10 millió lakosú Magyarországon például ugyanekkor 750–950 napi új esetszámról számoltak be a hatóságok, napi 6–13 halálesettel. Az adatokhoz hozzátartozik az is, hogy

  • egymillió lakosra ott több mint 180 ezer, Magyarországon 74 ezer teszt jutott.
  • A második szakaszban Németországban jóval kevesebb napi új esetet regisztrálnak, tavasszal a csúcs bőven 6 ezer felett volt, Magyarországon viszont az elmúlt hetekben a sokszorosát jelentik be az első szakaszbeli 210 fős rekord esetszámnak.
  • Míg a németeknél 25 ezer aktív eset van, addig Magyarországon majdnem 20 ezer.

Szóval akkor miért? Angela Merkel szerint azért,

mert karácsonyra akár 19 200 napi koronavírusos eset is lehet az országában.

Ezt ugyan egy zárt beszélgetésen mondta a párttársainak, ám a kijelentése kiszivárgott, a keddi sajtótájékoztatón pedig szóba is került, ahol ezt így magyarázta: „Egyszerűen egy modellszámítást végeztem.

Nyáron, június végén, július elején egyes napokon 300 új fertőzésünk volt. Most egyes napokon 2400 fertőzés. Ami nem jelent mást, mint hogy júliusban, augusztusban, szeptemberben, három hónapban a fertőzések száma háromszor megduplázódott.

300-ról 600-ra, 600-ról 1200-ra, 1200-ról 2400-ra. És ha ez a következő három hónapban, októberben, novemberben, decemberben is így megy, akkor 2400-ról 4800-ra, 4800-ról 9600-ra, 9600-ról 19 200-ra jutunk. Ezzel csak meg akartam megmutatni – és ez az exponenciális növekedés lényege –, hogy a duplázódási idő, ha ugyanennyi is marad, nagyon magas esetszámokhoz vezet.”

Ez a duplázódási idő nem is magas, Nagy-Britanniában például nyolc nap alatt kétszereződnek meg az esetszámok. Amellett, hogy a duplázódási idő változhat, és a helyzet „nem drámai”, a fertőzési láncolatot könnyebb felszámolni 300 fertőzöttnél, mint 2400-nál – így Merkel –, ezért döntöttek a szigorítások mellett.

Rendőrök a müncheni Marienplatzon ellenőrzik, hogy a lakosok betartják a maszk használatával kapcsolatos előírásokat. Fotó: Frank Hoermann /Sven Simon /dpa Picture-Alliance /AFP

A kiindulási pontjuk az, hogy továbbra is helyi szinten akarják kezelni a megbetegedéseket, nem akarnak tartományi vagy egész Németországot magába foglaló lezárásokat elrendelni, sőt azt mindenáron szeretnék elkerülni, mert „a prioritás a gazdaság védelme, és hogy a gyerekeknek nyitva maradjanak az iskolák” meg az óvodák.

Ezért a miniszterelnökök tanácsának vezetője és a kancellár kedden egy úgynevezett „hotspot-stratégiát” jelentett be.

Rendezvények

Regionálisan, ahol egy héten át 100 ezer lakosra legalább napi 35 új esetszámot regisztrálnak, ott nyilvános helyen (éttermekben, kocsmákban) maximum 50 fő lehet magánrendezvényeken, magánterületen pedig legfeljebb 25-en.

Ha 100 ezer lakosra napi 50 megbetegedés jut, 25 ünneplő lehet a nyilvános helyeken, tíz pedig az otthoni rendezvényeken. A helyszínek között nem csak a létszám a különbség, hanem az is, hogy az otthoni események létszámkorlátja – két miniszterelnök ellenkezése miatt – csupán ajánlás és nem előírás. Valószínűleg azért is van ez a különbség, mert nehezebb betartatni, illetve ellenőrizni, ugyanakkor több gócpont is Németországban (meg máshol is) valamilyen családi esemény után alakult ki.

Szó volt arról is – hogyha az esetszámok tovább növekednek – korlátoznák az alkoholárusítást is, de végül abban maradtak, hogy helyi szinten szabályozzák ezt, és csak azokon a területeken vezetik be, ahol a legrosszabb a helyzet. Így például Berlinben várható ilyen előírás, sőt, pár tartományban már most is van ilyen szabályozás, például Münchenben is tilos hétvégente alkoholt árusítani és pár környéken inni.

Étteremvendégek

Mostantól minimum 50 eurós büntetést kap az, aki hamis elérhetőségeket ad meg az éttermekben vagy pubokban. Az már eddig is kötelező volt, hogy azoknak, akik kocsmába, étterembe látogatnak, meg kellett adniuk az elérhetőségüket, de ezt sokan nem vették komolyan, és a beszámolók szerint nagyon sok Mickey egér és Donald kacsa látogatott vendéglátóhelyekre. Hamburg polgármestere szerint a város egyes éttermeiben a bediktált adatok fele hamis. Az észak-német Schleswig-Holsteinben 1000 eurós büntetést vezetnek be.

Fotó:  Ying Tang /NurPhoto /AFP

Ahogy az elérhetőségek megadása, úgy a rendezvények létszámkorlátja is visszavezethető arra, amit Merkel mondott: így könnyebben ellenőrzés alatt lehet tartani a helyzetet. Nem is igazán a tesztelés vagy a kórházi kapacitás miatt – de persze ezek is közrejátszanak –, hanem a Németországban nagyon komolyan vett kontaktvizsgálatok miatt, próbálják minél kevésbé leterhelni az egészségügyi hatóságokat az ilyen feladatokkal.

Iskola

Az oktatási intézményekben a kontaktszámokat olyan alacsonyra akarják csökkenteni, hogy a koronavírus miatt egyetlen iskolát, óvodát se kelljen teljesen lezárni. A t-online hírportálnak nyilatkozó szakértők ezt a célt érezték a legkevésbé elérhetőnek. A gyerekek, még ha külön is ebédelnek, az udvaron találkoznak, ahogy a tanárok is több osztályban tanítanak.

Lázklinikák

Hamarosan jön a hasonló tüneteket produkáló influenzajárvány is, és hogy ne terhelődjenek túl a kórházak és a háziorvosok, az úgynevezett lázklinikáknak (koronavírus-kezelési központoknak) és szakrendeléseknek kell levenniük róluk a nyomást – ezt a hatóságok szakemberek átcsoportosításával segíti. Azoknak, akik koronavírus-szerű tüneteik vannak, itt kell jelentkezniük, így akarják azt is elkerülni, hogy a várótermekben terjedjen tovább a vírus. A szakértők szerint az is kérdés, honnan lesz az egészségügyben szabad munkaerő-kapacitás az átcsoportosításokhoz.

A baj forrása a szomszéd

A korábban már idézett Markus Söder azt mondta, a szigorításokra elővigyázatosságból van szükség, felkészülés arra, ha valahol az országban elszabadulna a vírus. Azt látják, hogy a környező országokban – mint Franciaország vagy Csehország – már nincs kontroll alatt a járvány kezelése, és Ausztriában is gyorsan nő a fertőzöttek száma (ez egyébként napi 600–800 fertőzést jelent). Nem csak Söder van ezzel így, a Weltnek nyilatkozó epidemiológus is ettől tart.

Hamarosan jön az őszi szünet Németországban is, és sem Söder, sem Merkel nem igazán javasolja, hogy utazáson gondolkozzanak a családok, ha mégis, akkor inkább belföldön, vagy a járványtól jobban megkímélt területeken. Budapest például nincs ezek között a helyszínek között, ott van viszont Olaszország.

Mint arról már többször írtunk, Merkel és Söder is azon német vezetők közé tartoznak, akik a szigorúbb szabályok mellett foglaltak állást, de nem mindenki van ezen az állásponton, még a pártcsaládjukon, a CDU/CSU-n belül sem. Szászország és Szász-Anhalt tartományvezetője is úgy nyilatkozott a megbeszélés előtt, hogy a jelenlegi távolságtartási és higiéniai szabályok elegendőek.

A kancellár szerint viszont mindent eredményt, amit eddig elértek, kockára tehetnek a szigorítások elmaradásával.

A családok újra bulizhatnak, a klubok, színházak és focipályák újra telt házzal mehetnek. És micsoda öröm lesz az! De most meg kell mutatnunk, hogy tudunk türelmesen és értelmesen cselekedni, és így életeket menthetünk meg.

nyilatkozta szerdán a Bundestagban.

Kiemelt kép: Frank Hoermann /Sven Simon /dpa Picture-Alliance /AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik