Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az MTI-nek Budapesten, mielőtt elindult az európai uniós csúcstalálkozóra, Brüsszelbe.
A kormányfő várakozása szerint a találkozón – formálisan vagy informálisan – biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, amely szerint a szokásos hétéves költségvetésen túl egy nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére. Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel – jelezte.
A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy
most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal
– közölte Orbán Viktor.
Így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.
Ha a viták mégis megakadályoznák – folytatta –, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő Nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak – magyarázta.
Arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak – emlékeztetett.
Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok
– mondta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával, és álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. Erre azután került sor, hogy egy interjúban az unió értékekért és átláthatóságért felelős biztosa, egyben a bizottság egyik alelnöke azt mondta, hogy Orbán beteg demokráciát épít Magyarországon.
Orbán Viktor az MTI-nek hangsúlyozta: a magyar álláspont továbbra is változatlan, az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem.
Magyarország polgáraival sem beszélhet tiszteletlenül egyetlen tisztségviselője sem az Európai Uniónak
– jelentette ki.
A kormányfő kiemelte:
a kettős mérce elkerülendő, mert ha a biztos asszony ilyen hangot ütött volna meg és ilyen tiszteletlenül beszélt volna a németekről vagy a franciákról, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen percig sem maradt volna a hivatalában, mert a németek és a franciák nem tűrték volna ezt el.
És ha nem lehet a franciákkal és a németekkel így beszélni, akkor a magyarokkal sem lehet ilyen tiszteletlenül beszélni, és ehhez az álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodunk – nyomatékosította.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
