Nagyvilág amerikai elnökválasztás 2020

Trump lenézi a katonákat, és veszteseknek tartja a hősi halottakat

Egy cikk szerint Trump felfoghatatlan tartja, hogy miért akar bárki katonaként szolgálni, és nem érti, az amerikaiak miért tisztelik az egykori hadifoglyokat. Az elnök cáfol, de azóta számos amerikai médium erősítette meg a leírtakat.
Korábban a témában:

Bombaként robbant Washingtonban az Atlantic magazin főszerkesztőjének múlt csütörtökön megjelent cikke, amely szerint Donald Trump amerikai elnök veszteseknek és balfékeknek nevezte a harc közben elesett, valamint hadifogságba esett amerikai katonákat, valamint azt kérte, hogy egy tervezett katonai parádéról tiltsák ki a sebesült katonákat, mert őket „senki sem akarja látni”. Jeffrey Goldberg írásából az derült ki, Trump felfoghatatlan tartja, hogy miért akar bárki katonaként szolgálni, hiszen azzal nem lehet meggazdagodni, és nem érti, hogy az amerikaiak miért tisztelik az egykori hadifoglyokat, akiket ő vesztesnek tart, amiért elfogták őket.

A cikkben szó esik arról, hogy Trump az akkori magyarázatok szerint azért nem látogatta meg az első világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából a franciaországi belleau-i erdő amerikai katonai temetőjét, mert esett az eső, és a helikoptere nem tudott ott leszállni, autóval pedig nem lett volna biztonságos az út. Goldberg értesülései szerint azonban ez nem így volt. A cikk szerint Trump egyáltalán nem akart kimenni a temetőbe. Egyrészt attól tartott, hogy megázik a haja, másrészt nem tartotta olyan fontosnak, hogy tisztelegjen a halott katonák emléke előtt, és egy magas rangú munkatársaival tartott megbeszélésen kijelentette:

Minek kellene kimennem abba a temetőbe? Csak vesztesekkel van tele.

Szintén a franciaországi utazás alatt „balfékként” jellemezte azt az 1800 amerikai tengerészgyalogost, aki elesett a németek elleni harcban a belleau-i erdőben vívott csatában, amit az amerikai tengerészgyalogság egyik legfontosabb ütközeteként tartanak nyilván.

Goldberg szerint Trump legalább két alkalommal vesztesnek nevezte George H.W. Busht, amiért a második világháborúban lelőtték a gépét a japánok, amikor a későbbi elnök a haditengerészet pilótájaként harcolt. John McCain, a vietnami háború alatt fogságba esett és megkínzott egykori republikánus elnökjelölt halála után pedig nem akarta félárbocra ereszteni az amerikai lobogókat a tiszteletére, és állítólag őrjöngött, amikor ez mégis megtörtént.

Amikor pedig John Kelly akkori nemzetbiztonsági tanácsadóval meglátogatta az arlingtoni katonai temetőt, és Kelly Afganisztánban elesett fiának a sírjánál álltak, Trump azt mondta:

Nem értem őket. Miért érte meg nekik?

Kelly eleinte azt hitte, Trump csak furcsa módon tiszteleg az önkéntes haderő önzetlensége előtt, de később rá kellett jönnie, hogy az elnök nem érti az önfeláldozást és az önzetlenséget, amit a katonai szolgálat jelent.

Donald Trump a Párizs melletti Suresnes-i amerikai temetőben az első világháború alkalmából rendezett megemlékezésen 2018. november 11-én. Fotó: Saul Loeb /AFP

Trump nemcsak az elesett és hadifogságba került katonákat veszi semmibe a cikk szerint, hanem a sebesülteket is. Amikor 2017-ban katonai parádét akart szervezni Washingtonba, az erről szóló megbeszélésen kijelentette, hogy a nézők kellemetlenül éreznék magukat az amputált katonák látványától, mert

senki sem akarja azt látni.

Trump támadásba lendült

A cikk a hírek szerint feldühítette Trumpot, aki Pennsylvania államban kampányolt, amikor az írás csütörtök délután megjelent, és hazarepülés közben azonnal elkezdte követelni az embereitől, hogy cáfolják az abban szereplő állításokat. Az elnök és munkatársai szokatlan vehemenciával kezdték tagadni, hogy Trump bármi olyat mondott volna, mint ami a cikkben szerepel, kiemelve, hogy az állításokat névtelenül nyilatkozó emberek tették.

Washingtonba visszatérve Trump a leszállás után rögtön újságírók elé állt, kijelentve, kész bármire megesküdni, hogy beszélt így „elesett hőseinkről”, és „nincs senki, aki jobban tisztelné őket, mint én”. Mark Meadows kabinetfőnök már repülés közben odament a gépen utazó újságírókhoz, hogy közölje, semmi sem igaz a cikk állításaiból, és „szomorú, hogy egyesek milyen mélyre képesek lemenni, hogy az elnökválasztás hajrájában megpróbáljanak bemocskolni valakit”.

Sarah Huckabee Sanders, Trump egykori szóvivője hazugnak és undorítónak nevezte a cikket, és közölte, személyesen tapasztalta meg, hogy Trump mennyire tiszteli a katonákat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy jelen volt, amikor az elnök személyesen hívta fel elesett katonák rokonait, hogy közölje velük a halálhírt. Ezt többször elismételte, de kedden kénytelen volt árnyalni, mert a hasonló hívások alkalmával az elnök nem közöl halálhírt, hozzátartozójuk elestéről már a részvétnyilvánító elnöki hívást megelőzően értesítik a katonák családját.

Donald Trump és Sarah Huckabee Sanders. Fotó: Joe Raedle /Getty Images /AFP

Trump azt is kijelentette, hogy nagyon is el akart látogatni a katonai temetőbe, de biztonsági okokból erre nem volt lehetősége. Igaz, a kanadai kormányfőt, a német kancellárt és a francia elnököt ebben nem akadályozta meg az eső. Trump hozzátette, még a felségének is hazatelefonált, hogy közölje vele, mennyire utálja, hogy nem tud részt venni a megemlékezésen. Mindazonáltal Melania Trump nem lehetett otthon, mert az elnök vele együtt volt Franciaországban.

A Trump-kormányzat néhány magas rangú tisztségviselője is kiállt az elnök mellett, de azt egyikük sem mondta ki megfellebbezhetetlenül, hogy Trump nem mondta ki a cikkben neki tulajdonított mondatokat, csak annyit közöltek, hogy ők nem hallották azokat. Trump kritikusai pedig azt hangsúlyozzák, hogy csöndben vannak a fegyveres erők jelenlegi és volt tagjai, akik tanúsíthatnák, hogy Trump nem nézi le a hadsereget és a katonákat, és azt mondhatnák, nem úgy ismerték meg az elnököt mint aki ilyeneket mondana.

A legfurcsább védekezést a Daily Beast című lapnak nyilatkozó Trump-támogatók ejtették meg, akik szerint az elnök tiszteli a katonákat és a hadsereget, és nem úgy gondolta, amit mondott, csak néha „úgy beszél, mint egy seggfej”.

Ezzel szemben a cikk megjelenése után az amerikai sajtó egymás után erősítette meg az Atlantic írásában foglalt állításokat. A CNN, az AP hírügynökség, a New York Times és a Washington Post is talált embereket, akik megerősítették a cikk több állítását, és újabbakat is mondtak.

A Post cikke szerint Trump – aki egy állítólag hamis orvosi indokkal úszta meg a vietnámi háború alatt, hogy besorozzák – vesztesekként jellemezte azokat, akik Vietnámban harcoltak, elvégre nem tudták hozzá hasonlóan megúszni a sorozást. Ezt megerősítette a Times is, amely szerint Trump régóta lenézi a Vietnámban harcolókat, mert szerinte „túl buták” voltak ahhoz, hogy elérjék, ne kelljen bevonulniuk.

Emellett Trump értetlenségének adott hangot magas rangú tanácsadói előtt, hogy az amerikai kormány miért tartja olyan fontosnak az ütközetben eltűnt amerikai katonák megtalálását, mert ha elkapták őket, megérdemelték, amit kaptak – írta a Post.

A legnagyobb pofont az elnökkel kifejezetten barátságos Fox News nemzetbiztonsági tudósítójától kapta Trump, aki azonnal az újságíró kirúgását követelte. Az amerikai hírtelevízió riportere, Jennifer Griffin ugyancsak megerősítette az Atlantic cikkének több állítását. E szerint Trump

  • a vietnámit ostoba háborúnak nevezte, és balféknek mindenkit, aki ott harcolt.
  • Szokott olyanokat mondani, mint amiket az Atlantic cikkében idéztek tőle.
  • Nem érti a katonák önfeláldozását, mert abban nincsen pénzkereseti lehetőség.
  • Nem akart elmenni a franciaországi megemlékezésre.
  • Nem akart sebesült katonákat látni a tervezett katonai parádén.
  • Nem akarta félárbocra engedni a lobogókat a Fehér Házban John McCain tiszteletére.

A Trumpnak tulajdonított kijelentések egyébként nem állnak ellentétben korábbi nyilatkozataival. 2015-ben, nem sokkal azután, hogy elindította elnökválasztási kampányát, egy Iowa államban tartott eseményen kijelentette, hogy McCain „nem volt háborús hős”, hozzátéve, ő „azokat szereti, akik nem estek fogságba.” Kijelentése akkor hatalmas felháborodást váltott ki, és bár videófelvétel van szavairól, Trump letagadta azokat, és kijelentette, hogy háborús hősnek tekinti a hadifoglyokat.

Elveszti a katonák szavazatait?

Donald Trump a 2016-os elnökválasztáson még magabiztosan nyerte meg a katonák szavazatait. Az exit pollok adatai szerint a veteránok 60 százaléka szavazott Trumpra, és csak 34 százaléka Hillary Clinton demokrata elnökjelöltre, míg a közvetlenül a választás előtt készült közvélemény-kutatások szerint 55:36 arányban vezetett Trump a veteránok és a még aktív katonák körében.

Az Atlantic cikkének hatását erősítette, hogy csak egy nappal korábban jelent meg egy közvélemény-kutatás a Military Times katonai szaklapban, amely szerint csökken Trump támogatottsága a fegyveres erőknél szolgálók körében. A felmérés szerint Joe Biden vezet a katonák között: a demokrata elnökjelöltre 41,3 százalék, míg Trumpra 37, 4 százalék szavazna a novemberi elnökválasztáson.

A felmérés adatai szerint a katonák fele van rossz véleménnyel Trumpról, és 42 százalék erősen elítéli elnöki teljesítményét. A Military Times kiemelte, hogy a tisztek körében jóval népszerűtlenebb Trump, mint a közlegények között. Elnöksége elején még 54 százalék értékelte kedvezően Trump teljesítményét, de azóta többször is összetűzésbe került a fegyveres erők vezetőivel.

  • Amikor katonákat akart vezényelni a rendőri erőszak elleni tüntetések leverésére.
  • Amikor nem támogatta a konföderációs tábornokok nevének levételét az amerikai katonai támaszpontokról.
  • Amikor elítélt háborús bűnösöknek kegyelmezett meg.
  • Amikor nem tett semmit, miután kiderült, hogy Oroszország vérdíjat fizet az Afganisztánban megölt amerikai katonák után a táliboknak.

A veteránok és katonák szavazatinak elvesztése elsőre nem tűnhet olyan nagy veszteségnek, de Trumpnak minden voksra szüksége lesz ahhoz, hogy újra nyerjen az elnökválasztáson, aminek jelenleg Biden az esélyese. Érezve a veszélyt, Trump vasárnap támadásba ment át, azzal vádolva a médiát, hogy a Demokrata Párttal összejátszva „dezinformációs kampányt” indítottak, és hazugságokat terjesztenek róla. Hétfőn pedig már a katonai vezetést támadta, ahonnan szinte alig védték meg az Atlantic cikke után.

Trump kijelentette, lehet, hogy a hadsereg nem szereti őt, de „a katonák igen”, és gyakorlatilag háborús uszítónak nevezte a fegyveres erők vezetését, mondván, minél több háborút akarnak indítani, hogy boldoggá tegyék a fegyvergyártó cégeket.

A Trump-kampány természetesen abban bízik, hogy a mostani cikkek hatása elkopik az elnökválasztás idejére. Egy tanácsadó a CNN-nek elismerte, hogy a cikkekben megjelent állítások ártottak az elnök megítélésének, ám szerinte végül az egész ügy csak nagy zajt kavar, de nem lesz hatással a választási eredményre.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök az ismeretlen katona sírjánál rendezett koszorúzási ünnepségen az arlingtoni Nemzeti Temetőben az Egyesült Államok haderőinek szolgálatában elesett katonák tiszteletére tartott emlékezés napján, 2020. május 25-én. Fotó: MTI/EPA/Polaris Images pool/Chris Kleponis

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.