Most valami megváltozott. Ezt állítják a feketékkel szembeni rendőri erőszak ellen indult Black Lives Matter mozgalom veteránjai, akik öt éve tartanak tüntetéseket a rasszizmus ellen az Egyesült Államokban.
A Minneapolisban megölt George Floyd haláláról készült videó, amin azt látni, hogy egy rendőr több mint 8 percen át térdel a fekete férfi nyakán, miközben ő egyre elhalóbb hangon mondja, hogy nem kap levegőt, annyira megrázta az amerikaiakat, hogy az este szűnni nem akaró tüntetéshullámot indított el koronavírus-járványtól szenvedő és az azzal együtt járó gazdasági visszaeséstől és növekvő munkanélküliségtől tartó ország összes államában.
Az amerikai nagyvárosokban hatalmas tömegek vonultak utcára, hogy a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen tiltakozzanak: a kaliforniai San Franciscótól kezdve az arizonai Phoenix városán át New Yorkig, Washingtonig és Philadelphiáig mindenhol több ezer tiltakozó árasztotta el az utcákat a hétvégén, ahogy ezt az NBC10 philadelphiai televízió helikopteres felvételén jól lehet látni.
Thousands of people in Philadelphia continue to protest racism and police brutality following the death of George Floyd. Crowds in Center City stretched from the steps of the Art Museum and past the Cathedral Basilica of Saints Peter and Paul. https://t.co/LlmPCHjz7Q pic.twitter.com/6YJT2DvCW7
— NBC10 Philadelphia (@NBCPhiladelphia) June 6, 2020
Döbbenetes a tüntetések nagysága és elterjedtsége
– jelentette ki Tom Surgue. A New York Egyetem 20. századi amerikai történelmével foglalkozó professzorának elmondása szerint példátlan, hogy két héten ilyen nagyméretű tüntetések zajlanak az Egyesült Államokban, ahol már nem csak a nagyvárosokban tartanak demonstrációkat.
Az amerikai sajtóban megjelent összesítések szerint több száz városban voltak demonstrációk, köztük meglepően sok vidéki, konzervatívabb kisvárosban, olyan helyeken, ahol a lakosság 80-90 százaléka fehér, és ahol hasonló tiltakozásokra még soha nem volt példa.
Az amerikai sajtó az előző hét vége felé figyelt fel a jelenségre, és egymás után jelentek meg a cikkek a jellemzően a közösségi oldalakon, fiatalok által szervezett kis, pár száz és ezer fős tüntetésekről, jelezve, hogy Floyd halála mennyire megrázta az országot.
Az eset brutalitása annyira égbekiáltó volt, hogy különböző származású és hitű emberek is látták, hogy itt valami nagyon rossz
– magyarázta az alig több mint ötszáz fős coloradói Norwood városában tartott tüntetés egyik szervezője. Patrick Jones, a Nebraska-Lincoln Egyetem etnikai kérdésekkel is foglalkozó történészprofesszora az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette:
George Floyddal értük el fordulópontot. Minden egyes új incidens növelte a frusztrációt, és ez volt a szikra.
Rasszizmus elleni tüntetés a Ku-Klux-Klán texasi fővárosában
Hogy valami tényleg megváltozott, semmi sem bizonyítja jobban annál, ami a texasi Vidor városában történt. A Houstontól keletre található, tízezer fős kisvárosban szombaton nagyjából kétszázan vonultak egy parkba, hogy Floyd halála miatt tiltakozzanak. Ez a szám elsőre nem tűnik valami jelentősnek, de a helyszín miatt mégis sokan döbbenten nézték, hogy az egyáltalán megtörténhetett.
A Ku-Klux-Klán „texasi fellegváraként”, valamint „a gyűlölet texasi fővárosaként” emlegetett település egyike volt azoknak a városoknak, ahonnan éjszakára kitiltották a feketéket, és még 1993-ban is a Klan tartott nagy tüntetést, amikor pár fekete lakost akartak beengedni az önkormányzati lakásokba. A környéken élő feketék pedig még most is igyekeznek messze elkerülni a várost.
Vidornak olyan rossz a híre, hogy amikor elkezdték szervezni a szombati tüntetést, többen is féltek elmenni, mert azt hitték, ez valami csapda lesz, és távolmaradásra szólítottak fel. Azt gondolták, olyan nincs, hogy ott rasszizmus elleni tüntetést tartsanak és biztosak voltak benne, hogy ez a Klan átverése lesz, amit csak azért csinálnak, hogy rátámadjanak az összegyűlt demonstrálókra. A tüntetés, sokak legnagyobb meglepetésére végül teljesen békésen zajlott le.
Mi lesz a vége?
A USA Today összesítése szerint már több mint nyolcszáz településen tartottak demonstrációkat az elmúlt két hétben Floyd halála miatt, ami arra utal, hogy széleskörű támogatottsága van a rendőri erőszak ellen küzdő demonstrációknak az Egyesült Államokban. Ezt jelzik a közvélemény-kutatások is.
A Wall Street Journal és az NBC News közös felmérésének vasárnap közzétett adatai szerint az amerikaiak 59 százaléka jobban aggódik a rendőri erőszak miatt, mint a tüntetéseken tapasztalható rendbontások miatt. Míg a Monmouth egyetem kutatásának eredményei szerint az amerikaiak 57 százaléka szerint „teljesen érthető” a tüntetők dühe, 21 százalék szerint pedig „részben érthető”. A Reuters és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka szimpatizál a tüntetőkkel.
A Yahoo News és a YouGov közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak egyértelműen elítélték a Floyd halálát okozó rendőrök tettét: 84 százalék értett egyet kirúgásukkal, és 68 százalék támogatta, hogy emberölés miatt emeltek vádat a fekete férfi nyakára térdelő rendőr ellen.
A YouGov felmérése szerint az amerikaiak nagy többsége támogatja a rendőri szervezetek megreformálását, és a rendőrség megítélése is nagyot zuhant a Floyd halála utáni napokban. A tüntetéseknek pedig már meg is van az első eredménye. Minneapolis város önkormányzata vasárnap bejelentette, hogy feloszlatják és teljesen átszervezik a rendőrséget, majd New York polgármestere is közölte, hogy reformokat hajtanak végre.
Trump kezdi elveszíteni a republikánusokat?
A tüntetéseknek az elnökválasztásra is komoly hatása lehet. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaik elítélik, ahogy Donald Trump amerikai elnök kezeli a demonstrációkat: a CBS News/YouGov felmérése szerint csak 33 százalék elégedett az elnök fellépésével, míg 49 százalék elítéli, a Reuters/Ipsos kutatása pedig szintén arra jutott, hogy 33 százalék elégedett, míg 56 százalék elítéli tevékenységét.
A tüntetők elleni fellépés több ismert republikánus politikust is erős kritikára késztetett Trumppal szemben. Colin Powell egykori republikánus külügyminiszter vasárnap jelentette be, hogy a demokrata elnökjelöltre, Joe Bidenre fog szavazni, George W. Bush volt amerikai elnök és testvére, Jeb Bush pedig nem fogja támogatni Trumpot – a New York Times információi szerint. Csakúgy, mint Mitt Romney egykori republikánus elnökjelölt, aki vasárnap Washingtonban részt is vett egy rendőri erőszak elleni tüntetésen. Lisa Murkowski republikánus alaszkai szenátor pedig közölte, nem biztos benne, hogy támogatni fogja Trumpot az elnökválasztáson.
A Times cikke szerint az elmúlt hetek eseményei több republikánust is arra késztethetnek, hogy nyíltan kiálljanak Biden mellett, jellemzően egykori szenátorokat és képviselőket, akiknek már nem kell félteniük politikai karrierjüket. Közben egyre több republikánus csoport alakul, azzal a céllal, hogy Bident támogassák az elnökválasztáson, mert Trumpot az országra leselkedő veszélynek tartják.
Kiemelt kép: Jason Connolly /AFP
