A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok után a világ második legtöbb koronavírus-fertőzését produkáló Oroszországban véget ért a hat hete, március végén országosan bevezetett munkamentes periódus, de a régiók vezetői dönthetnek arról, hogy szigorítanak vagy lazítanak a rendelkezéseken. A nagy tömegrendezvények továbbra is tilosak, ahogy a szigorú higiéniai előírások is érvényben maradnak, de mindenkinek az az érdeke, hogy a gazdaság „amilyen gyorsan csak lehet, visszatérjen a normális kerékvágásba”. Elsőként az építőiparnak és a mezőgazdaságnak kell újraindulnia – mondta múlt hétfőn Vlagyimir Putyin.
Az elnök tévés bejelentése azután következett, hogy előtte az egészségügyi hatóságok az eddigi legnagyobb növekedést jelentették be az esetszámokról, és még a hét végén is majdnem tízezer új napi megbetegedésről érkezett hír, ami a 11 ezres csúcsnál ugyan kevesebb, de még mindig nagyon nagy szám, és azt jelzi, hogy Oroszországban még nem nagyon laposodik a járványgörbe.
Putyin is elismerte, hogy még nincs vége a harcnak, de innentől a régiók dönthetnek a folytatásról. Az oroszországi esetek több mint felét regisztráló Moszkvában például legalább május végéig maradnak a kijárási korlátozások, vagyis a lakosok az otthonukat csak vásárlás, munkába járás és kutyasétáltatás céljából hagyhatják el, a városból elutazniuk csak engedéllyel lehet. Immáron kötelező a maszk- és kesztyűviselés is a főváros üzleteiben és a tömegközlekedésben.
Valóság
A hétfői adatok összesen már több mint 290 ezer orosz fertőződött meg, ám szakértők szerint a valóságban ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Például azért, mert a halálozási arány jóval elmarad a világ más részein tapasztalttól: egymillió emberre 19 haláleset jut, szemben a 40-es világátlaggal. A Nemzetgazdasági és Közigazgatási Elnöki Akadémia kutatója, Tatyjana Mikhailova szerint Moszkvában
a Covid-19 áldozatainak a száma akár a háromszorosa is lehet a hivatalos adatnál.
Ez egyébként egyáltalán nem Oroszország-specifikus, a New York Times folyamatosan frissülő, 22 országot vizsgáló adatai szerint a világjárvány alatt több mint 70 ezerrel többen haltak meg, mint amennyit a hivatalos koronavírusos betegek száma indokolna. Egy, az orosz államtól független demográfus, aki az áprilisi adatokat az elsők között ásta elő egy állami honlapról, Alekszej I. Raksa szerint a koronavírussal összefüggő haláleseteknek Moszkvában a 70, országszerte pedig a 80 százalékát eddig nem jelentették. Ő azt sejti, hogy ezekben az esetekben azokat a megbetegedéseket tudják be haláloknak, amelyekben már a koronavírus előtt szenvedtek az áldozatok. Az egyik vezető orosz halottkém, Georgi A. Frank egy rádióműsorban elismerte, az egészségügyi hivatalnokoknak elég nagy mozgástere van abban, mit neveznek meg a halál fő okának.
Oroszország első halottjáról – egy 79 éves moszkvai nőről – még március 19-én számoltak be a sajtó, de nem sokkal később a halál okát módosították, e szerint egy vérrög miatt hunyt el.
Mindenesetre a Kreml és az állami média által szajkózott tétel, miszerint Oroszország hatékonyabban harcol a vírus ellen, mint a Nyugat, nem tűnik hihetőnek. Hivatalosan ugyanis alig több mint 2700 áldozata van az országban a koronavírusnak, miközben
A többi között a Kreml szóvivője is kórházba került koronavírus-fertőzés miatt. Ezt maga Dmitrij Peszkov közölte, aki 2008 óta Putyin szóvivője, de már a 2000-es évek eleje óta az elnöknek dolgozik. Április 30-án a Twitteren azt írta, hogy meetingje volt Putyinnal, de az ebből nem derült ki, hogy személyesen vagy esetleg videókonferencia keretében. Az 52 éves Peszkov ugyanakkor azt állította a TASZSZ hírügynökségnek, hogy személyesen több mint egy hónapja nem találkozott az elnökkel, ami könnyen meglehet, ugyanis mióta a közvetlen közelében többen megbetegedtek, Putyin a novo-ogarjovói rezidenciáján tartózkodik. Peszkov már az ötödik koronavírusos az elnök közvetlen közelében, korábban a miniszterelnökről, két miniszterről, valamint az előzőleg a Roszatom vezetőjeként, ’98-ban pár hónapig miniszterelnökként, most pedig személyzeti főnökként dolgozó Szergej Kirijenkóról is kiderült mindez. Peszkov felesége, aki szintén megfertőződött, azt mondta egy lapnak, hogy a férje a munkából hozta haza a vírust.
Nem ez volt a terv
Hogy most mi történik? Putyin a Moszkva melletti otthonában ül, és – ahogy Kínában is tapasztalható volt – próbálja rákenni a problémákat másokra, minél kevesebbet veszítsen a népszerűségéből a krízis alatt. Az elnök mindenesetre nem így tervezte 2020-at, hiszen a fasizmus leverésének 75. évfordulóját, a Győzelem napját egy hatalmas katonai díszszemlével szerette volna megünnepelni, és a tervek szerint épp május 9-én nyitották volna meg új templomként a fegyveres erők katedrálisát. (Közepén egy Putyint ábrázoló mozaik kapott volna helyet, de ezt végül az elnök „mosolyogva” elhárította, pár nappal a megnyitó dátuma előtt eltávolíttatta, mert mint mondta: még „túl korai” ilyet készíteni róla.) Továbbá épp mostanában tartották volna azt a népszavazást, amelynek arról kell döntenie, hogy 2024 után is elindulhasson az elnökválasztáson, sőt még utána is egy ciklusra, vagyis akár egészen 2036-ig ő lehetne az orosz föderáció elnöke.
A járvány elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedéseket – kivéve a fizetett kényszerszabadságot és a népszavazás elhalasztását – mindenesetre nem Putyin jelentette be. Így például Szobjanyinnak kellett elrendelnie Moszkvában, hogy bezárnak a fürdők, a parkok, az éttermek, és a nem létszükségletű termékeket áruló boltok. Később az egész országra vonatkozó korlátozásokat a miniszterelnök, Mihail Misusztyin jelentette be.
Kérdés, ha tényleg egy olyan katasztrófa felé sodródnak az oroszok, amelyet még nem éltek át a Szovjetunió felbomlása óta, vajon kit tartanak majd felelősnek mindezért. AZ IMF szerint a GDP 5,5 százalékkal eshet, Alekszej Kudrin, az orosz számvevőszék elnöke szerint pedig a munkanélküliség 2,5 millióról 8 millióra ugorhat.
A Levada Centrum közvélemény-kutatása szerint az elnök munkájával jelenleg „csak” 59 százaléknyian elégedettek.
Nyilvánvaló, hogy Putyin számára szokatlan helyzetbe került, az irányítást valójában kivette a kezéből a koronavírus. Tétovázik, nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy főként a fővárostól távoli területeken nagyon rossz állapotban van az egészségügyi rendszer, de azt sem közölte eddig, hogy miként próbálna enyhíteni a gazdasági válságon, ezzel kapcsolatban június elejére ígért konkrét terveket.
Elnézett komolyság és kései cselekvés
Oroszországban a kínai határt korán lezárták, így az országnak három héttel több ideje lett volna felkészülni a járványra, mint Nyugat-Európának. Mégis elmaradt a stratégiaválasztás, a tesztelési képességek növelése, a védőfelszerelések betározása, az intenzív ágyak előkészítése – írta a Frankfurter Allgeimeine Zeitung. Nagy nyugalommal nézték Oroszországban, mi megy tőlük keletebbre és főleg nyugatabbra, márciusban az állami televízió riportot készített például egy német filmessel, aki egy Moszkva melletti dácsába menekült az anyaországában tapasztalható helyzet miatt. Az állami tévé népszerű orvosa kintről érkezett idegen fenyegetésként írta le a koronavírust, amit a felbukkanása után a Kreml az „ellenőrzése alatt tudott tartani”.
Leonyid Rosal, az orosz orvosi kamara vezetője most azt mondja, 2019 nyarán a szakemberek már megjósolták, hogy egy tömeges megbetegedést nem fog kibírni orosz egészségügyi rendszer. Jelenleg az országban a kórházak a gócpontok, többet is lezártak közülük. Komoly a munkaerőhiány, május óta az orvosi egyetemek oktatói és hallgatói is a klinikákon dolgoznak, de még ez sem elég, így önkéntesek is segítenek, például a telefonközpontokban.
Teszteltetni sem könnyű magát az embernek, csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, és azt
Mindez azért különösen érdekes, mert korábban Putyin a Nyugat megmentőjének szerepében tetszelgett, az oroszok Olaszországba és Szerbiába is küldtek védőfelszerelést, orvosi csapatot.
Aztán a védőmaszkok forgalmazása állami monopólium alá került, amit később feloldottak, de nem ez az egyetlen kapkodó döntés most a Kremlben. A győzelem napi katonai parádé miatt például több ezer katona érkezett már korábban a fővárosba, több százan betegedhettek meg közülük a szükséges védőeszközök és a távolságtartás hiánya miatt, míg végül lefújták a rendezvényt.
Hibának tűnik utólag, hogy a hadseregben egészen áprilisig folytatódtak a sorozások. Nem sokat tudni arról, hogy az Oroszországban dolgozó vendégmunkások körében – ők több százezren lehetnek – mennyire terjedt el a vírus. Mindenesetre a vendégmunkások közül most sokan újra felvehetik a munkát, például a moszkvai építkezéseken.
Bár biztos vannak olyanok, akik azt mondják, legalább van munkájuk, hiszen a kényszerszabadság és a járványhelyzet miatt itt is sokan veszítették el az állásukat. A stratégiai fontosságú nagyvállalatoknak ugyan segítséget ígért az elnök, sok kisebb vállalkozás is tönkremehetett, mert a számukra felajánlott segítség csak szűk körben volt elérhető, és az is későn érkezhetett – írta a Washington Post.
Kiemelt kép: Alexey Druzhinin /SPUTNIK /AFP
