Szlovéniában szerdán megtörtént az, ami már két éve, a választások után valószínűsíthető volt: a legnagyobb frakciót alkotó, populista jobboldali SDS párt elnöke alakíthat kormányt. Két éve még összeállt egy ötpárti, balközép koalíció, amely megakadályozta Janez Jansa SDS-elnököt, illetve a 2018-as választásokon relatív győzelmet elérő pártját, hogy kormányt alakítson.
2018-ban az SDS még politikai páriának számított: Jansától és módszereitől félve nem akadt elég kispárt, amely koalícióra mert volna vele lépni. Ráadásul pénzügyi botrányok is kitörtek, miután kiderült, hogy a magyar Habony-média egyes vállalkozói feltőkésítették az SDS újságját és tévécsatornáját. Így az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusának, Jansának két évig kellett várnia arra, hogy ellenfelei egymás torkának essenek.
A legnagyobb szívességet tavaly év végén a szélsőbaloldal tette az SDS-nek: a Levica nevű neomarxista tömörülés ugyanis megvonta külső támogatását az ötpárti koalíciótól. Mindez mutatja: még öt kisebb párt sem tudott elég mandátumot gyűjteni ahhoz, hogy a 2018-as választás relatív győztesét, az SDS-t abszolút többséggel háttérbe szorítsa.
Az abszolút többség megteremtéséhez a 2018-ban hatalomra került Marjan Sarec kormányfőnek előbb a Levica, majd annak 2019 végi kiesése után a szélsőjobboldal, az SNS támogatását kellett megszereznie. Ez utóbbi már tarthatatlan helyzet volt, pár hétig működött így a koalíció. Ezért a népszerűségi listákon jól álló Sarec, illetve a közvélemény-kutatások első-második helyén álló pártja, az LMS úgy ítélte meg, hogy jobb lenne új választásokat kiírni. Ám ekkor Sarec nagyot hibázott: nem számolt a kispártokkal, azokkal a koalíciós partnereivel, amelyek az LMS felemelkedésének kárvallottjai voltak.
Sarec lemondásakor így hiába szólított fel új voksolásra: a kisebb koalíciós pártok életösztöne idén már erősebbnek bizonyult a Jansától való félelmüknél.
Ennek egyszerű egzisztenciális okai voltak: vészesen gyengülni kezdett ugyanis a kis pártok támogatottsága az utóbbi időben, így egy újabb szavazás 2020 januárjában csak Marjan Sarecnek vagy Janez Jansának jöhetett volna jól, akik a két legnépszerűbb pártot irányították Szlovéniában.
A kis pártok válaszút elé érkeztek: vagy Jansa, vagy kibukás a parlamentből. Így a 2014 és 2018 között liberális programmal kormányt is alakító, kormányfőt is adó SMC nevű párt és a DeSUS nevű nyugdíjaspárt is a saját érdekeit követte idén: az eddigi koalíciót, Sarecet otthagyva összeálltak Jansával és az SDS-szel.
A kis pártok lelkes szavazataival szerda este felhatalmazást kapott a törvényhozástól a kormányalakításra Jansa, aki majdnem három évtizede irányítja pártját, s aki 2004-2008 között, illetve 2012-13 között már kétszer miniszterelnök is volt.
Jansa Európában Orbán Viktor egyik legelkötelezettebb hívének számít, aki már az Európai Néppárt korábbi vitáiban is egyértelműen a magyar Fidesz mellett állt ki. Többek között azt lebegtette meg pártja egy kritikus pillanatban, hogy a Fidesz esetleges kizárása esetén ők is kiválnának a kontinentális pártszövetségből.
Most szerdán Jansa abszolút többséget, 52 szavazatot kapott a szlovén törvényhozásban, így megválasztott miniszterelnöknek számít. S ha 15 napon belül előterjeszti a miniszterek listáját, akkor nagy valószínűséggel a törvényhozás meg fogja szavazni az egész kormányt is.
Az 52 fős többség a 90 fős törvényhozó testületben jelentősnek számít. Orbán azonnal reagált is szlovén barátjának sikerére:
Három a szlovén igazság. Sok sikert, Janez // Congratulations to Janez Jansa! Good luck, my friend!”
A magyar kormányfő öröme nem véletlen. Az Euractiv nevű európai internetes oldal Jansát egyszerűen „Orbán-imádónak” minősítette a megválasztása után.
Ennél persze jóval többről van szó: Jansa jobboldali, bevándorlásellenes, nacionalista retorikát használó pártjának, az SDS-nek a lapjait és a párthoz kötődő tévét a Habony-médiához húzó magyar vállalkozók segítették feltőkésíteni az elmúlt években.
A Fidesz-közeli és az SDS-közeli vállalkozások zavaros ügyletei több országot érintettek: egy boszniai szerb nő furcsa hiteleitől kezdve a magyar Ripost kiadó ljubljanai befektetésein át különös észak-macedóniai átutalásokig sok minden felvetődött a szlovéniai vizsgálatok során. Minderről a 24.hu-n többször is beszámoltunk.
Nem véletlen, hogy a Habony-média módszereit az újságjaiban átvevő Janez Jansa a szlovén politikai életben is gyakorlatilag ugyanolyan kampányt folytat, mint itthon a Fidesz. Jansa megválasztása napján például retweetelte Kovács Zoltánnak, a nemzetközi kommunikációért felelős magyar államtitkárnak a Twitter-üzenetét az illegális migrációról. Mármint arról, hogy a magyar határon 2020. január-februárban négyszeresére nőtt az illegális átlépési kísérletek száma.
További hasonlóság, hogy megválasztása napján Jansa a családpolitika fontosságáról szónokolt, azt állítva, hogy ez nem szociálpolitika, hanem egyszerűen befektetés a jövőbe. Természetesen a határvédelmet és a bevándorlás megfékezését is hangsúlyozza Jansa – ez sem meglepő, hiszen a részben magyar tulajdonban lévő pártlapjainak weboldalain sűrűn találunk migránsozó híreket, bevándorlásellenes cikkeket.
Erre van is ok délnyugati szomszédunkban: sok orvos külföldre vándorol (nem csak a magyarokat érinti ez a probléma), a várakozási listák egyre hosszabbak és az ellátás színvonalát is érik kritikák – bár a szlovén kórházak állapota össze sem hasonlítható a magyar egészségügy helyzetével. Ám a színvonalat a szlovénok nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához és Németországhoz mérik.
A Delo című baloldali lap azt emelte ki Jansa megválasztása után, hogy Orbán Viktor gratulált Jansának. A másik ljubljanai napilap, a Dnevnik viszont felteszi a kérdést: a demokrácia fekete napjáról van-e szó, vagy csak az együttműködés új korszaka nyílik meg Szlovéniában Jansa hatalomrakerülésével.
Más lapok azt emelik ki, hogy a ljubljanai törvényhozásban Jansa 52 szavazatot kapott, bőségesen többet, mint amennyi a 90 tagú testületben az abszolút többséghez szükséges (46 voks). Feltételezések szerint Jansa nem csak a leendő koalíció tagjaitól kapott támogatást, hiszen így csak 47-48 szavazatot szerzett volna.
A titkos pluszvoksolók alighanem a kisebbségek képviselői voltak (1-1 mandátumról van szó, így a magyarokéról is), és a szélsőséges jobboldali párt, az SNS is Jansára adhatta három szavazatát.
Jansa egyébként egy négytagú koalíció élén kormányozhatja majd Szlovéniát. A konzervatív Nova Slovenija (NSi) párt csatlakozása a jobboldali propagandát folytató, populista SDS-hez nem meglepő. A DeSUS nevű nyugdíjaspárt eddig bármilyen koalícióba belépett (kormányoztak már együtt Jansával is), tehát ők sem okoztak „csalódást”. Bár éppen nemrégiben új pártelnököt választott ez a tömörülés, és úgy tűnt, lojálisabbak lesznek a balközép erőkhöz, amelyekkel az utóbbi időben kormányoztak együtt.
Az eddigi második-harmadik számú kormánypárt, a balközép koalíció egyik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező tagja, a liberális SMC az igazi meglepetés a mostani helyzetben. Az SMC alapítója, Miro Cerar eddigi külügyminiszter, korábbi miniszterelnök ki is lépett a politikai tömörülésből, miután az SMC most balról jobbra látszik sodródni.
Cerar kilépése szimbolikus jelentőségű, hiszen eredetileg az SMC róla volt elnevezve: Stranka Mira Cerarja – azaz Miro Cerar pártja. (A párt még Cerar miniszterelnöksége idején, az előző ciklusban megváltoztatta a nevét. Az SMC rövidítés így mára a Modern Centrum Pártja elnevezést takarja.)
Az SMC valószínűleg még így sem szavazott egységesen Jansára: egy képviselőről, Jani Möderndorferről ugyanis tudni lehet, hogy nem támogatja azt az ötletet, hogy pártja a balközép után most jobbközép koalícióba lépjen be.
Ugyanakkor az SMC Cerar utáni vezetése felmérte a saját helyzetét: a párt jelenleg a harmadik-negyedik legnagyobb erő a szlovén törvényhozásban. Ha új választásokat írtak volna ki, akkor viszont esélyük sem lenne megugrani a törvényhozásba való bejutási küszöböt. Így az SMC-nek semmilyen hosszú távú érdeke nincs, a párt mandátumait birtokló személyek egyszerűen a saját – immár gyenge legitimációval rendelkező – hatalmukat féltik.
A párt zsíros koncokat kap Sarec elárulásáért: várhatóan a szlovén törvényhozás elnöki tisztét kapja meg az SMC egyik politikusa, Igor Zorcic. Mindez mutatja, hogy az SMC saját eredményeit is egyszerűen a kukába hajítja: Sarec idején a szlovén gazdaság jelentős növekedést ért el, és például az idei költségvetést 1 százalékos plusszal fogadták el, azaz nem hiány, hanem többlet van a büdzsébe betervezve. Mindez azonban semmit sem ért szerdán: a pártok nem hosszú távú gazdasági szempontokat mérlegeltek, hanem a rövid távú hatalmon maradást.
Szintén ellenzéki lesz Sarec eddigi kormányfő pártja, az LMS, illetve a szociáldemokrata irányultságú SD párt, amelynek vezetője éppen most köszön le a parlament elnöki posztjáról, miután megbukott a Sarec vezette koalíciójuk. Ugyancsak ellenzéki marad egy kis párt, az SAB, amelyet egy volt miniszterelnök, Alenka Bratusek irányít. A politikusnő ugyan aggódhatna a parlamentben való bentmaradásáért, de úgy tűnik, ő kicsit hosszabb távra tervez, és nem fogott össze Jansáékkal.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
