Borotvaélen táncol a sok pártból összeállt szlovén kormánykoalíció, amely kisebbségben kormányoz délnyugati szomszédunkban. Az ellenzék legnagyobb pártja, a jobboldali SDS elnöke, Janez Jansa e heti nyilatkozata szerint a kabinet immár csak „politikai hullának” tekinthető. Jansa – akinek pártmédiáját ezer szál fűzi a magyar Fidesz tanácsadói köréhez, pontosabban Habony Árpádhoz – ugrásra készen várja Marjan Sarec miniszterelnök bukását.
A hétvégén minden eddiginél közelebb kerülhet a bukáshoz a kormány: ekkor választ az egyik koalíciós tag, a DeSUS nevű nyugdíjaspárt régi vagy új elnököt. Az eddigi elnök újraválasztásának, vagyis Karl Erjavec hatalmon maradásának pedig aligha örülne Sarec, hiszen az megerősítené Erjavec miniszteri támogatottságát is a saját pártján belül, márpedig Sarec és Erjavec szinte már magánháborút vív Ljubljanában az iraki-iráni-amerikai feszültség miatt.
Történt ugyanis, hogy a szlovének hat katonai tanácsadójukat, akik az iraki hadsereget képezték (volna) ki az erbili bázison, átmenetileg kivonták Irakból és – formailag a legénység lecserélésére hivatkozva – hazahívták. Minderre akkor került sor, amikor iráni rakéták csapódtak be a bázis közelében az elmúlt napok-hetek amerikai-iráni konfliktusa miatt.
Sarec viszont nem értette, hogy miért kellett Erjavecnek a döntés részleteit nyilvánosságra hoznia, a szlovén sajtó pedig időközben arról spekulál, mennyire tekintik ezek után megbízható partnernek a nyugati szövetségesek a délszláv államot, hiszen még a katonák kivonásáról is láthatóan hektikus körülmények között döntöttek Ljubljanában.
A jelenlegi információk azt sejtetik, hogy éjjel – amíg a miniszterelnök feltehetően aludt, és senki sem ébresztette fel – a vezérkari főnök, a hadügyminiszter és az államelnök Borut Pahor konzultált a hatfős kontingens kivonásáról Irakból. Formailag a döntés meghozatalára a hadügyminiszternek egymagában is joga lett volna, hiszen nem a csapatok végleges kivonásáról volt szó, hanem csupán a legénység, a kontingens előrehozott váltásáról, lecseréléséről.
Érdekesség egyébként, hogy Szlovénia azon kevés ország közé tartozik, ahol a hadsereg vezérkari főnöke egy nő. Ráadásul az ellenzéki SDS éppen csütörtökön állt elő a katonaság reformjával, a hadkötelezettség visszaállításának ötletével.
Sarec tehát nehéz helyzetbe került. Pártját, a róla elnevezett LMS-t (Marjan Sarec Listája) a sorozatos botrányok és a kisebbségi kormányzás kezdi gyengíteni. Decemberben a népszerűségi listán az SDS visszaszerezte az első helyet, amire már régóta nem volt példa. Így az LMS a második helyre szorult. Igaz, csak átmenetileg, mert idén januárban az LMS újra elsőnek számít a szlovén pártok versenyében, ám ez az előny korántsem tűnik biztosnak.
Sőt, akár el is enyészhet, ha összeomlik a koalíció, márpedig Erjaveccel aligha tud együtt kormányozni tartósan Sarec – bármennyire is ezt ígérgeti a miniszterelnök. Erjavec pártja ugyanis nem hozta a szavazatokat például akkor sem, amikor tavaly egy új minisztert, Angelika Mlinart szavazták be a szlovén kormányba a parlamentben.
Az új miniszter sem akármilyen karriert futott be: a korábbi osztrák európai parlamenti képviselőből pillanatok alatt szlovén állampolgárt faragtak december végén Ljubljanában. Ezután gyorsan szlovén miniszterré is avanzsált a politikusnő – ez már eleve rendkívüli eljárásnak számított, ráadásul ezt az akciót egy kisebbségi kormány vezényelte le.
Angelika Mlinar persze nem véletlenül lett a szlovén kormány (európai) kohéziós ügyekkel foglalkozó minisztere: az osztrák „NEOs” nevű kisebb párt európai parlamenti frakciójába eleve karintiai szlovénként került be, sőt, a NEOs listáját is ő vezette a 2014-es kampányban.
Tavaly november óta a helyzet a délkeleti szomszédunkban még feszültebbé vált, amikor a szélsőbaloldali Levica párt megvonta a (külső) támogatását a kisebbségi kormánytól. Ugyanakkor a kabinetnek – amelyet döntően balliberális pártok alkotnak – mégis sikerült a kétéves költségvetést legalább az alsóházban elfogadtatnia, és az új minisztert is megszavaztatta.
Tette ezt Sarec úgy, hogy még a koalíció beltagjai sem egyöntetűen szavaztak mellette. Ezeket az eredményeket azonban csak óriási engedmények árán érte el Sarec, és Janez Jansa is ironikusan célozgat most arra, hogy a jobboldal legszéléről kapott szavazatokat a hatalmon maradáshoz a jelenlegi miniszterelnök. Jelenleg ugyanis Zmago Jelinčič SNS rövidítésű Szlovén Nemzeti Pártjától függ a balliberális kormány sorsa. Mindez valóban aligha lehet tartós megoldás.
Éppen ezért jöhet Sarecnek kapóra a hétvégi elnökválasztás a DeSUS-ban. Ha sikerülne leváltani az „örökös minisztert”, Erjavecet a pártelnöki székből, akkor a kormány is egy „barátságosabb” partnert kaphatna Aleksadra Pivec agrárminiszter személyében. (Pivec esélyesnek számít a DeSUS vezetéséért folyó belső versengésben.)
Ennek hátterét nehéz találgatni, de az utolsó általános választások előtt egy érdekes megjegyzést tett a szlovéniai orosz nagykövet, amiből sokan arra következtettek, hogy Moszkva Erjavecet, illetve pártját erősen favorizálja. Azaz Erjavec nemcsak egy egyszerű nyugdíjaspárt vezetője, de orosz érdeknek is tűnik „állandó” szereplése a szlovén kormányokban.Márpedig Erjavec láthatóan sem a szlovén kétéves költségvetést nemigen segített megszavazni, sem az új minisztert nem segítette a székébe, ráadásul immár személyesen támadja a miniszterelnököt. Ezek után Sarec hiába hangsúlyozza hivatalos nyilatkozataiban, hogy számára mindegy, ki lesz a DeSUS elnöke, aligha drukkol Erjavecnek a szombati pártelnöki szavazáson.
A védelmi miniszter megválasztásának ugyanakkor Orbán Viktor barátja, Janez Jansa örülhetne valószínűleg a legjobban. Ha ugyanis Erjavec szétverné a balliberális koalíciót, az SDS ismét közel kerülhetne a hatalomhoz, Jansa pedig akár még újra a kormányfői székbe is ülhetne, amennyiben úgy alakulnak a politikai erőviszonyok délkeleti szomszédunkban. Mindehhez hozzátehetjük: Erjavec nemcsak balliberális koalíciókban volt különböző tárcák vezetője: 2004 és 2008 között éppen Jansa kormányában volt hadügyminiszter, vagyis a két politikus évekig együtt kormányzott Ljubljanában.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs