Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálatot indított annak érdekében, hogy kiderítse, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor – erősítette meg a Népszavának az OLAF sajtóosztálya.
Mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, ennél több információt nem adhatnak ki, és hozzátették azt is, hogy attól, hogy az OLAF vizsgálja az ügyet, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek, illetve szervezetek szabálytalanságot vagy csalást követtek el. Jávor Benedek még EP-képviselőként ősszel fordult panasszal a hivatalhoz az ügyben.
Az a napokban derült ki, hogy a Microsoft Magyarországnak a világcég Egyesült Államokban lezajlott vizsgálata után létrejött peren kívüli egyezség keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot kell fizetnie, miután a hatóságoknak elismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben.
A nyomozati anyagok szerint:
- A Microsoft Magyarország csak részt vett az értékesítési folyamatban.
- A kormány egyszerűsített közbeszerzési rendszert alkalmazott, vagyis az állam keretszerződést kötött több viszonteladóval (illetve cégekből álló konzorciumokkal), az állami szervek aztán a konkrét megrendelések esetében már csak ezeket a viszonteladókat versenyeztették egymással.
- A Microsoft lehetővé tette, hogy a sikeres üzletkötések érdekében árengedménnyel adják el a szoftverlicenceket, de ehhez a központi Business Desk engedélye kellett. Az árengedményt a viszonteladóknak minden esetben érvényesíteniük kellett (volna) az ügyfél által fizetett árban, a különbözetet nem tarthatták (volna) meg (és különösen nem fordíthatták volna vesztegetésre).
- A MS Magyarország alkalmazottai azonban már a beszerzés előtt információt szereztek arról, mely állami intézmény mennyi pénzért, milyen licenceket akar beszerezni.
- Már a beszerzés kiírása előtt tudták, melyik viszonteladó fog nyerni a versenyben.
- A MS Magyarország alkalmazottai aztán hamis érvekkel árengedményt kértek a központi Business Desktől.
- A viszonteladó azonban nem a Business Desk által engedélyezett, kedvezményes áron szerződött le a licencek eladására, a különbözetet legalább nagyrészt benyelte, és „tisztességtelen kifizetéseket” (magyarán: vesztegetést) finanszírozott belőle.
Az üggyel kapcsolatban 2017 decemberében két hosszabb cikk is megjelent a 24.hu-n: az egyikben arról írtunk, hogy miután az amerikai anyavállalat korrupciógyanús ügyleteket vizsgált a magyar leányvállalatnál, több ember is távozott a cégtől és felmondták a legnagyobb kormányzati beszállítók Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét; a másikban pedig arról, hogy a váratlan döntés nagyon fájó sebet ejtett a korábbi partnercégein.
Kiemelt kép: a Microsoft Magyarország épülete Budapesten, MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
