Nagyvilág
Bukarest, 2018. február 28.
Laura Codruta Kövesi, a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) vezető főügyész a DNA bukaresti évértékelő értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Egyre közelebb az uniós ügyészséghez a politikusokat perbe fogó román sztárjogász

A román hatalom minden eszközzel akadályozza, de az uniós nagyhatalmak keverhetik úgy a kártyát, hogy európai főügyész legyen Laura Codruţa Kövesi.

Drága kollégák, ne adjátok fel! A korrupció legyőzhető!

– búcsúzott tavaly júliusban a Korrupcióellenes Országos Ügyészség (DNA) éléről Laura Codruţa Kövesi, miután Klaus Iohannis államfő fogcsikorgatva, de kénytelen volt aláírni a főügyész kezdeményezte menesztését. A román igazságügyi rendszer fintora, hogy az azóta leváltott Augustin Lazăr főügyész, hiába pártolta a DNA munkáját, a Kövesi ellen indult eljárások nyomására kénytelen volt javasolni felmentését. Utólag azonban úgy tűnik, a Iohannis-Lazăr tandem szándékosan helyezte parkolópályára Kövesit (aki most az igazságügyi minisztériumban a korrupcióellenes stratégia gyakorlatba ültetéséért felel), hogy elcsendesedett környezetből indulhasson az európai főügyészi tisztségért.

Miniszterek és képviselők ellen folytatott eljárást

Távozásakor kollégái testületileg megtapsolták, a kormánykoalíció (Szociáldemokrata Párt-Liberális Demokrata Szövetség – PSD-ALDE) pedig pezsgőt bontott, hisz a megnyert 2016-os parlamenti választás óta zászlójukra tűzték az igazságügy megregulázását, és nem utolsó sorban Kövesi eltávolítását a DNA éléről. Elég sok érzékeny pontra tapintott rá ugyanis a román Cattaninak is nevezett főügyésznő,

ötéves mandátuma alatt kollégáival 68 magas rangú állami tisztségviselő – miniszterek, volt miniszterek – és 39 parlamenti képviselő, államtitkár, megyei tanácselnök ellen folytatott eljárást. Sokukat jogerős ítéletet követően rács mögé is dugtak. A pártszín pedig nem számított, a DNA jobbról, balról és középről is merített.

Paradox módon a kormánypártok rájuk kihegyezett, szándékos lejáratásnak, hatalommal való visszaélésnek, olcsó színjátéknak titulálták a DNA-vizsgálatokat, a jobboldali ellenzéki pártok pedig csendben lenyelték a békát, hiszen ők kampányüzeneteikben a korrupció felszámolásáért küzdöttek. Ráadásul Klaus Iohannis elnök, akit főként a jobboldali szavazók választottak meg, rendre kiállt a DNA mellett, így a fő ellenzéki párt, a liberálisok (PNL) nem mertek Kövesi ellen nyilatkozni.

Ilyen bűnüldözési portfólióval a zsebében érthető, hogy a romániai politikuselit miért gyűlöli a válását követően is magyar férje nevét megőrző Kövesit a mai napig.

Mivel magas rangú tisztségviselők, politikusok és dúsgazdag emberek után is nyomoztunk, ezek válaszcsapása a megszokottnál is erőteljesebb volt, rendre igyekeztek megfélemlíteni bennünket, családtagjainkat

– mondta a BBC-nek a volt főügyésznő, és konkrét esetként említette a nagy botrányt kavart Black Cube-ügyet. Ennek során kiderült, hogy az izraeli biztonsági cég kémkedett Kövesi ellen, feltörték az ő és kollégái az elektronikus postáját, figyelték a mozgásukat. A cégnek dolgozó Ron Weinert és David Geclowiczot a román hatóságok letartóztatták, és 2017 januárjában két év nyolc hónap felfüggesztett börtönre ítélték. (A főkolompos Weiner lehetett, mert ő ítélték el bűnszervezet működtetése, illegális információszerzés és ezek továbbítása miatt, Geclowicz pedig bűntárs volt.) Magyarán, a két férfi elég simán megúszta az ügyet, miközben a megrendelő kilétét homály fedi. Az amerikai NBC hírtelevízió viszont megszellőztette, hogy információik szerint a Kövesi-botrány után több alkalmazott is kilépett a Black Cube-tól.

Bukarest, 2018. február 22.
Román és EU-zászlót tartanak demonstrálók a bukaresti kormánypalota elõtti téren 2018. február 22-én este, miután Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezi Laura Codruta Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetõjének elmozdítását. A tüntetõk a korrupcióellenes harc folytatását, az igazságügyi miniszter és az egész kormány lemondását követelték. Klaus Iohannis román államfõ védelmébe vette Laura Codruta Kövesit. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Tüntetők a bukaresti kormánypalota előtti 2018 februárjában, miután Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezi Laura Codruta Kövesi elmozdítását a korrupcióellenes ügyészség éléről. Fotó: Robert Ghement /MTI/EPA

Biztos nincs kapcsolat a kettő között, de tavaly Viorica Dăncilă kormányfő és az akkor még PSD-elnök, alsóházi elnök, a nagyhatalmú Liviu Dragnea villámlátogatást tett Izraelben, hogy megerősítsék, Románia is átköltözteti nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, de folytattak más tárgyalásokat is. Óriási botrány kerekedett belőle, hisz külpolitikai kérdésekben Iohannis dönt, ezért hazaárulás vádjával eljárás indult kettejük ellen, ám végül fiókba zárták az ügyet, és a mai napig nincs folytatása.

Mindennek ellenére a román kormánypártot uraló Dragneát május végén bevitték a rahovai börtönbe. A politikust többéves pereskedés után hivatali visszaélésre felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre a legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy felfüggesztett, szintén korrupcióért kiszabott korábbi börtönbüntetése.

Magasra tette a lécet, utódja nincs

Kövesi távozása óta egyébként nincs a DNA-nak teljes mandátumra kinevezett főügyésze, 2018 nyara óta csupán ideiglenes főügyészek vezetik a testületet, és a PSD-ALDE nem igazán talál számára baráti, megfelelő jelöltet, aki el is vállalná. Tény, a „román Cattani” magasra tette a lécet, s félő, hogy a még független Országos Bírói Testület, amelynek szükséges a jóváhagyása, hasonló elvárásokat támaszt a delikvenssel szemben.

A kormánykoalíció talán el is felejtette volna Kövesit, ha nem pattan ki, hogy megpályázta az európai főügyészséget, és február 15-re meghallgatásra hívták az Európai Parlamentbe. Mivel február 19-én meg kellett volna jelennie a Legfelső Ítélő- és Semmítőszéken a román állam elleni per tárgyalásán, kérte a tárgyalás elnapolását. A román igazságszolgáltatás egy részét már sikeresen bedaráló PSD-ALDE azonnal rátaposott a gázpedálra, még aznap este kikézbesítették Kövesinek az idézést február 15-re az igazságügyi visszaéléseket vizsgáló bizottsághoz. (A testület létrehozását egyébként külföldről is elítélték, hisz eszköz lehet a nem kellőképpen ítélkező bírói testületek megregulázására.)

A PSD-gépezet működését tökéletesen tükrözi, hogy az említett bizottság egy régi ügyet porolt le, miután az igazságügy elől Szerbiába menekült Sebastian Ghiţă 2018 decemberében, ki tudja milyen felbuzdulásból, feljelentést tett Kövesi ellen. Az egykori válogatott kosárlabdázó, majd egy megrendelésekkel kitömött IT-céget vezető Ghiţă azt állította, hogy Kövesi 2011-ben kért tőle 200 ezer eurót, hogy kifizessék a nemzetközileg körözött Nicolae Popa hajdani piramisjáték-király hazahozatalát Indonéziából. A hajánál fogva előrángatott ügyben ráadásul a rendőrség szintén 2018 decemberében már átiratban tájékoztatta a bizottságot, hogy a DNA-nak semmi köze egy nemzetközi elítélt hazaszállításához, és a 234 ezer eurós számlát a törvény alapján teljes egészében ők állták.

Végül Kövesi eleget tett az idézésnek és elért az EP-meghallgatásra is, sőt, a parlament a néppártiaknak köszönhetően végig kiállt mellette. Ám mint tudvalevő, az EP és az Európai Tanács tárgyalásai a sokadik forduló után is zátonyra futottak a főügyészjelölt személyét illetően. Legalábbis május 26-ig, amikor újrakezdődött az uniós tisztségekre jelölések politikai rulettje.

Romániában napok óta spekuláció tárgya, hogy Kövesi egyedüli jelölt, vagy a francia Jean-François Bohnert tartja magát ellenjelöltként. A spekuláció azért kezdődhetett, mert Kövesivel ellentétben Bohnert-nek lenne B terve is: jelölt a Franciaországi Pénzügyi Ügyészség vezetői tisztségére és már meg is hallgatták az intézménynél. A Politicónak nyilatkozva azonban Bohnert megerősítette, hogy nem lépett vissza a főügyészi jelöléstől. Ugyanakkor be is szólt Kövesinek, mondván, „túl nagy hangsúlyt fektetnek a Kövesi által Romániában vitt korrupcióellenes harcra”, és szerinte a főügyésznek az is kötelessége, hogy „bíróság elé állítsa azokat, akik vétenek az EU pénzügyi érdekei ellen”.

A román kormányfő nem akar Cattanit Brüsszelbe

Az egyik fő kérdés, hogy amikor Brüsszelben a főügyészség kerül napirendre, Emanuel Macron francia elnök mennyire lesz elégedett az általa kidolgozott politikai stratégia eredményességével. A Franciaország nemzeti ünnepén Bukarestben szervezett fogadáson, amelyre Kövesit is meghívták, Viorica Dăncilă, a belső pártharcokban alaposan megtépázott kormányfő kerek-perec kijelentette, hogy nem akarja a román jelöltet. „Amíg fennállnak bizonyos aspektusok személyével kapcsolatban, nem hiszem, hogy célszerű a támogatása” – mondta.

Viorica Dancila, Prime Minister and interim chief of the party, gives a speech during an extraordinary congress of the ruling left-wing Social Democrats party (PSD) on June 29, 2019 in Bucharest, after the party's leader has been imprisoned for corruption. (Photo by Adrian CATU / AFP)
Viorica Dăncilă. Fotó: Adrian Catu / AFP

Ettől függetlenül a most 46 esztendős Laura Codruţa Kövesit megválaszthatják főügyésznek, mert a spekulációk szerint a többsebességes, több koncentrációs körben tagozódó EU-ban gondolkodó Macron – csakúgy, mint Angela Merkel – lökne valami koncot Kelet-Európának is. Persze ez azt jelentené, hogy kinevezése nem szakmai, hanem politikai alku eredménye. Nyilván az EU fejlett tagállamaiban is szívesebben fogadnának egy Bohnerthez hasonló joviálisabb főügyészt, aki kevésbé edzett az állami szintű korrupciós ügyekkel, mint Kövesi.

Kövesi kinevezése az igazságügyi törvények megváltoztatása ellen tavaly hónapokon át tüntető több százezer román állampolgárnak hatalmas győzelem lenne, a garancia, hogy a PSD-ALDE így hiába dugná kalodába az országban a törvénykezést, van valaki Brüsszelben, aki „elcsípheti” őket.

S habár Magyarország nem akar tagja lenni az uniós ügyészségnek, a Fidesz mégsem ülhet nyugodtan a babérjain. Erre Bohnert is figyelmeztetett, mikor a Politicónak megjegyezte, amennyiben kívülálló tagállamot érint egy nyomozás, kötelessége lesz együttműködni.

A többség szerint csatlakoznunk kellene az Európai Ügyészséghez
Úgy fest, a nagy többség nem bízik annyira a Polt Péter vezette nyomozóhatóságban.

Az Európai Parlament csütörtökön egyébként ismét támogatásáról biztosította a Codruta Kövesit az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben. Az EP új elnöke, David Sassoli levelet küld a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanácsnak, amelyben megerősíti a parlament kiállását a román jelölt mellett. Ráadásul sajtóhírek szerint mostanra a párizsi kormány is hajlik arra, hogy Codruta Kövesit támogassa, ami még nem biztosíték a sikerre, de mindenképp az ő pozíciójának erősödésével jár.

Kiemelt kép: Robert Ghement /MTI/EPA

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Deputy Prime Minister and Interior Minister Matteo Salvini delivers as speech at the Italian Senate, in Rome, on August 20, 2019, as the country faces a political crisis. - Italy's Prime Minister Giuseppe Conte says to offer resignation during his speech at the Senate after calling Italy's far-right Interior Minister Matteo Salvini "irresponsible" to spark a political crisis by pulling the plug on the governing coalition. (Photo by Andreas SOLARO / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.