A többség szerint csatlakoznunk kellene az Európai Ügyészséghez

Úgy fest, a nagy többség nem bízik annyira a Polt Péter vezette nyomozóhatóságban.

A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez

– derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, amely április második felében készült a 24.hu megrendelésére.

Mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A kutatás eredményeit részleteiben közöljük, az eddig megjelent cikkek itt olvashatók.

Még a Fidesz is kampányolt vele

Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel. Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.

Magyarország azonban nem vesz részt az együttműködésben, mert a kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Pedig tíz éve – az akkor ellenzékben lévő – Fidesz EP-választási programjában is szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége.

Érdekes, hogy a mostani felmérés szerint

még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41%) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37%),

a fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.

Elkötelezett ellenzék

A kormány korrupciós ügyeit napirenden tartó, a Polt-féle ügyészséget pedig elfogultsággal vádoló ellenzék szavazói jóval elkötelezettebbek: elsöprő többségük, 87 százalék szerint csatlakoznia kell hazánknak az uniós ügyészséghez, mindössze 7 százalék szerint nem, és 6 százalékuk nem osztotta meg álláspontját.

Hadházy Ákos volt LMP-s, most független országgyűlési képviselő tavaly nyáron aláírásgyűjtést jelentett be, egymillió, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást támogató szignó összegyűjtését tűzte célul. A munka jelenleg is zajlik, néhány hete átlépte a 600 ezret az összegyűlt aláírások száma. Az EP-választás előtt a Momentum tévéreklámjában került elő az Európai Ügyészség témája: a párt szerint a támogatások nagy részét „fideszes zsebek kitömésére” fordítják, amit Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Garancsi István arcképével illusztráltak. Az állami tévé a hirdetést csak úgy volt hajlandó leadni, ha a hármuk arcképét kikockázzák.

A Závecz Research felmérése a pártnélküliekre is kitér: körükben 60 százalék az Európai Ügyészséghez való csatlakozás támogatóinak aránya, és 21 százalék utasítja ezt el.

Eszköz az OLAF kezében

A 28 EU-tagállamból 22-en vennének részt az együttműködésben: Magyarországon kívül Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság sem csatlakozik, igaz, az utóbbi inkább az EU-ból való kilépés körüli huzavonával van elfoglalva.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács ebben a ciklusban nem tudott megegyezni arról, ki vezesse a legkésőbb 2021-ben felálló Európai Ügyészséget. A két esélyes jelölt a parlament által támogatott Laura Codruta Kövesi, a számos politikust börtönbe juttató román korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetője, illetve a francia Jean-Francois Bohnert volt, utóbbit a kormányfők tanácsa támogatta. A hazájában az igazságügy-miniszter kezdeményezésére elmozdított Kövesi ellen a román kormány hevesen kampányol.

Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.

Bár az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által levezényelt közvilágítási projektek ügyében az OLAF ajánlásai nyomán indult Magyarországon nyomozás, Polt Péter legfőbb ügyész februárban úgy nyilatkozott: „nagyon komoly nyomozás” eredményeként jutottak arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény. Az ügy miatt mégis 13 milliárd forint EU-támogatástól esik el hazánk. Poltot egyébként szerette volna meghívni az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottsága, hogy más ügyek mellett az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásáról is beszéljenek, ő azonban nemet mondott, mert szerinte meghallgatása politikai kampányesemény lenne.

Módszertan

Az adatfelvétel április 18. és 24. között készült, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Kiemelt kép: Pál Anna Viktória / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hooded computer hacker hacking network. Male with black hoodie using computer for identity theft or other criminal online activity.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.