Alig néhány napja köszöntött be a csillagászati nyár, a nyugat-európai országokra máris rendkívüli hőhullám csap le. A hőmérséklet több helyen a 40 Celsius-fokot is tartósan meghaladhatja, de a magas páratartalom miatt ennél is magasabb hőérzete lehet az embereknek. Olyan rekordok dőlhetnek meg június végén, amiket korábban júliusban és augusztusban mértek csak.
A várható pokoli hőség miatt Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban is hőségriasztást adtak ki. A meteorológusok azt tanácsolják, hogy tartózkodjanak a napközbeni megerőltető tevékenységektől, igyanak elegendő vizet és ne menjenek a napra.
A tűrhetetlen meleg az előrejelzések szerint péntekre csúcsosodik majd ki, ezért már most elkezdtek készülni a lehető legrosszabbra.
Franciaországban az oktatási minisztériumnak a történelem során először el kellett halasztania a hét második felére kiírt, a 9. osztályosok számára kötelező Brevet elnevezésű vizsgát. Párizsban minden időst és beteget arra biztatnak, hogy igényeljék azt a szolgáltatást, amely rendszeres telefonhívásokkal ellenőrzi a segítségre szorulók állapotát.
A Twitteren az elmúlt napokban rengetegen megosztották a június 27-re előrejelzett francia hőtérképet, amely rendkívül hasonlít Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb alkotására, A sikoly című festményre.
A gauche carte des températures à 1500m prévues par GFS. A droite le cri de Munch.
Jamais vu ça en 15 que je regarde des cartes météo #canicule pic.twitter.com/RIJTXiCUh1— Ruben H (@korben_meteo) 2019. június 20.
Abszolút melegrekord kinézőben
A francia meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy Párizsban és Lyonban is megközelítheti a 40 Celsius-fokot a hőmérséklet, amire még soha nem volt példa júniusban. A fővárosban 48 vízpermetet helyeztek ki, hogy a járókelők szükség esetén le tudják hűteni magukat. Meghosszabbították az uszodák és a parkok nyitva tartását, valamint hűsölőszobákat alakítottak ki középületekben
Canicule
______@QueFaireAParis @ParisZigZag @ParisJeTaime @paris @ParisBouge @parisvisites @VisitParisIdf @visitparisreg @vivreparis @VIParis @Doitinparis #streetphotography #photography #Photographie #photooftheday #Paris #France @OlympusFRA @getolympus #OLYMPUS #paris pic.twitter.com/rjEOyWXcZ4
— superchinois801 (@superchinois801) 2019. június 24.
Franciaországban júniusban 1947 óta csak egyszer fordult elő hasonló hőhullám, mégpedig 2005-ben. De a mostani jóval intenzívebb lesz.
Könnyen elképzelhető az is, hogy megdől az országos abszolút melegrekord. Ez 44,1 Celsius-fok, amit 2003. augusztus 12-én mértek. Nîmes és Carpentras városában péntekre most 45 Celsius-fokot jósolnak.
Lower Rhone valley in the South is prime candidate to beat France’s national all-time record high temperature (for any month) of 44.1°C https://t.co/urGhkFBkeW
— Kees van der Leun (@Sustainable2050) 2019. június 24.
Silvia Laplana spanyol meteorológus a Twitteren tett közzé egy bejegyzést az elkövetkező napok hőmérséklet-változásairól. Madridban pénteken akár 40,6 Celsius-fok is lehet, ennél melegebb korábban még nem volt a városban. A szakértő a videóhoz csak annyit fűzött hozzá
közeledik a pokol.
El infierno is coming. pic.twitter.com/j0iGEYF0ge
— Silvia Laplana (@slaplana_tve) 2019. június 24.
A júniusi melegrekord Franciaország és Spanyolország mellett szinte biztosan megdől majd Ausztriában, Svájcban és Németországban is, Berlinben pedig két Celsius-fokkal is melegebb lehet az eddig valaha mért legmagasabb hőmérsékletnél.
Megismétlődhet a 2003-as pokol
Európa eddigi legsúlyosabb hőhulláma 2003 augusztusában történt. Ez volt a leghosszabban tartó extrém hőség az elmúlt 500 évben, a kontinens országaiban pedig sorra dőltek meg a rekordok.
A folyók alacsony vízállása miatt a második világháborús bombák és fegyverek kerültek elő a medrekben, emiatt veszélyessé vált sok helyen a fürdőzés is. A hőséget erdőtüzek követték, Portugáliában 215 ezer hektárnyi erdőterület pusztult el, ami nagyjából Luxembourg méretének felel meg.
Az emberi tevékenységek miatt a 2003-ashoz hasonló nyarak minden második évben megismétlődhetnek majd 2050-re, és ez a folyamat már el is kezdődött. Nem kizárt, hogy az elkövetkező napokra jósolt tikkasztó hőség is halálos áldozatokkal jár majd Európa-szerte.
Miért baj a nagy meleg?
Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója a 24.hu-nak korábban arról beszélt, ilyenkor testünk mindenáron hűteni próbálja magát azzal, hogy a bőr közelében futó erek kitágulnak, a belsők összeszűkülnek, a szív megfeszítve dolgozik, mert több vért és gyorsabban kell áramoltatnia. Rövid távon nincs ezzel semmi baj, ha egy forró nap után estére lehűl a levegő, a szív is kipiheni magát. Ám ha nincs enyhülés, egész egyszerűen elfárad, és ez nagyon komoly következményekkel jár.
Különböző szívbetegségek, vérnyomásproblémák, szívinfarktus, stroke, romlik a máj és a vesék működése, kiszáradás fenyeget, károsodik a tüdő – a sort sokáig lehetne folytatni, a lényeg, hogy a hűtésért folytatott megfeszített küzdelemben szerveink károsodnak, kimerülnek.
Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek.
Bemutatkozik a klímaváltozás
Kutatók szerint az egyébként is veszélyes hőhullámok kiváltképp nagy problémákat okozhatnak nyár elején, amikor az emberek szervezete még nem alkalmazkodott az évszaki normákhoz.
Pedig a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő hasonló esetek. Az 1500-as évek óta a legmelegebb nyarak az ezredforduló után következtek: 2002-ben, 2003-ban, 2010-ben, 2016-ban és 2018-ban. A melegrekordok ötször olyan gyorsan dőlnek meg, mint történt az korábban, és amit most átélünk, egybevág azzal, amit klímakutatók jósoltak.
Stefan Rahmstorf, a Potsdam University klímaszakértője Twitter-oldalán azt írta, hogy ezek a hőhullámok csendes gyilkosok, a tavalyi meleg nyár becslések szerint csak Németországban ezer halálesetet okozott. A hőhullámok száma az utóbbi 34 évben megduplázódott Franciaországban, és várhatóan 2050-re tovább duplázódik. Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéket, akkor jóval erősebbek és hosszabbak lehetnek majd. Eszerint Franciaországban a hőhullámos napok száma ötről huszonötre emelkedhet évtizedeken belül.
A hőhullámok a legegyértelműbb jelei a klímaváltozásnak, amit nem csak Európa szenved el. India hatodik legnépesebb városában például már ötmillióan állnak nap mint nap sorban a vízért a lakosok, mert az enyhe monszun időszak és a hőség miatt a víztározók teljesen kiszáradtak.
Kiemelt kép :Samuel Boivin/NurPhoto/ AFP
