Teljes FELMENTÉS
– írta vasárnap egy hosszú csend után csupa nagybetűvel Twitter-oldalán Donald Trump. Az amerikai elnök így örült, miután kiderült, Robert Mueller különleges ügyész nem talált bizonyítékot arra, hogy kampánya összejátszott volna Oroszországgal a 2016-os elnökválasztás előtti kampányban. A másik nagy kérdésben, amely arról szólt, Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást, nem hozott döntést Mueller.
A kongresszusnak küldött levélben ugyanis ott áll egy idézet Muellertől:
Miközben ez a jelentés nem jutott arra a következtetésre, hogy az elnök bűncselekményt követett el, nem is menti fel őt.
A várható nagy csalódás
Akadtak jogi szakértők, akik hónapok óta mondogatták, csalódás vár arra a több millió Trump-ellenes amerikaira, aki Muellertől várta, hogy véget vessen Trump elnökségének. Miközben az elnök és támogatói harcos demokraták vezette boszorkányüldözésként írták le a különleges ügyész nyomozását, aminek egyetlen célja Trump megbuktatása, a baloldalon már-már messiásként tekintettek Muellerre, és teljesen meg voltak győződve arról, bűnösnek találja majd Trumpot.
Hiszen sok jel mutatott arra, lehetett valamilyen együttműködés közte és az amerikai elnökválasztásba beavatkozó Moszkva között. Mueller tucatnyi Trumphoz közel álló ember ellen emelt vádat, mert hazudtak orosz kapcsolataikról, többen bűnösnek is vallották magukat. A sajtó pedig teli volt közvetett bizonyítékokkal, amelyek az összjáték gyanúját erősítették.
Ezek a milliók most döbbenten olvasták az igazságügyi miniszter kongresszusnak megküldött levelét, amiben Mueller közölte, nyomozása „nem állapította meg, hogy a Trump-kampány tagjai összebeszéltek vagy egyeztettek volna az orosz kormánnyal a választásba történt beavatkozással kapcsolatban”. És ezzel együtt a jelentés nem javasol újabb vádemeléseket, és nem emelt olyan vádat, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra.
A bűncselekmény, amit bizonyítani nagyon nehéz
Az elnökválasztásba történt orosz beavatkozás vizsgálata mellett Mueller nyomozásának másik fontos feladata volt annak megállapítása, az elnök elkövette-e az igazságszolgáltatás akadályozását. A bűncselekményt, ami miatt két elnök, Richard Nixon és Bill Clinton ellen is megindították a közjogi felelősségre vonás folyamatát, az elnök hatalomból történő eltávolítását eredményezhető impeachmentet. (Nixon ellen végül nem volt impeachment, mert megelőzte azt a lemondásával)
Ez még a jogi szakértőket is meglepte. Egy ügyésznek egy nagy döntés kell meghoznia, amikor végez egy nyomozással: vádat emel, vagy nem emel vádat. Ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy egy gyanúsított törvényt sértett, akkor megteszi a megfelelő vádemelést. Ha nem, akkor vádemelés nélkül lezárja az ügyet, még akkor is, ha az összegyűjtött bizonyítékok a bűnösségre utalnak. Mueller viszont – Barr összefoglalója szerint – ezt a döntést nem hozta meg.
Sokan tényként fogadták el, hogy Trump megpróbálta megakadályozni az ellene zajló nyomozást, például azzal, hogy kirúgta a vizsgálatot eredetileg folytató FBI igazgatóját, vagy amikor a sajtóban megjelent hírek szerint megpróbálta kirúgatni magát Muellert is. Nem figyelve az ügyben nyilatkozó jogászokra, akik nem győzték hangsúlyozni, hogy ezt a bűncselekményt még egy átlagember esetén is rendkívül nehéz ésszerű kétely nélkül bizonyítani.
Ahhoz ugyanis be kell mutatni, hogy az akadályozásnak számító lépéseket bűnös szándékkal (corrupt intent) tette meg a vádlott. Azaz gyakorlatilag bizonyítani kell, mi járt a fejében. Az elnök esetében ezt még nehezíti, hogy több olyan akadályozásnak tűnő lépése volt, amit hatalmi pozíciója miatt teljesen jogosan megtehet, mint például az FBI-igazgató elbocsátása. Abban nincs egyetértésben az az amerikai jogásztársadalom, hogy ezzel el lehet-e követni az igazságszolgáltatás akadályozását.
Barr összefoglalója szerint a különleges ügyész az esettel kapcsolatban felmerült bonyolult jogi és ténybeli kérdésekre hivatkozva nem hozott döntést. Ezt meghozta helyette Barr, helyettesével, a nyomozást az elejétől kezdve felügyelő Rod Rosensteinnel, és a Mueller-jelentés alig két napig tartó elemzése után el is döntötte azt, amit Mueller két évig tartó nyomozás után nem tudott eldönteni. És kijelentette, Trump nem bűnös.
Barr gyors döntése azonnal kritikákat szült a Mueller nyomozását behatóan tanulmányozó jogászok körében. Nem értették, miért gondolta Barr, hogy mint legfelsőbb ügyésznek neki kell eldöntenie a kérdést, amit Mueller nem válaszolt meg. Annak a Barrnak, aki még kinevezése előtt hosszú tanulmányban érvelt amellett, hogy az elnök miért nem követte el az igazságszolgáltatás akadályozását.
Ez, valamint, hogy ilyen rövid időn belül döntött, megkérdőjelezi pártatlanságát, amit miatt várhatóan kongresszusi vizsgálóbizottságok ellőtt kell majd elmagyaráznia, miért jutott erre a döntésre.
A jelentés nélkül nem lehet tudni semmit
A Mueller jelentéséből készült összefoglaló, amit Barr küldött meg a kongresszusnak, több olyan kérdést vet fel, amire csak akkor lehetne tudni a válaszokat, ha közzétennék a különleges ügyész jelentését, és mindenki láthatná az összegyűjtött bizonyítékokat. Erre azonban kevés az esély.
A különleges ügyész munkájáról szóló szabályok szerint bizalmas jelentését az igazságügyi miniszternek kell megküldenie, és majd ő dönti el, abból mi kerülhet nyilvánosságra. Négyoldalas levelében Barr közölte a kongresszussal, hogy „tisztában van a nagy közérdeklődéssel”, és ezért az a célja, hogy minél többet nyilvánosságra hozzon belőle.
A törvények szerint azonban lesznek részek, például a vádesküdtszék előtt tett tanúvallomások, vagy a még zajló vizsgálatokat befolyásoló információk, amelyeket nem lehet közzétenni. Barr közlése szerint igyekeznek minél gyorsabban azonosítani ezek a részeket, hogy tudják, mit lehet, és mit nem lehet közzétenni.
Trump még nem nyugodhat meg
A kongresszus képviselőházában az idén többségbe került, és a kulcsfontosságú bizottságokat irányító demokraták követelik a Mueller-jelentés közzétételét. Több jogi szakértő is megemlítette, hogy az igazságszolgáltatás akadályozása miatt még meg lehetne indítani Trump ellen az impeachmentet, és feltehetően Mueller is azért nem hozott döntést, mert annak eldöntését a kongresszusra akarta bízni. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kongresszus lássa a Mueller által összegyűjtött bizonyítékokat.
Közben a képviselőház több bizottsága is nyomozást indított Trump ellen. Vizsgálatokat indítottak a kampányfinanszírozási törvények megsértése, korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. Vizsgálják adóbevallását, a Deutsche Banktól kapott hiteleit, valamint, hogy megsértette-e az alkotmány azon részét, ami megtiltja ajándékok és fizetség elfogadását külföldi államoktól és azok képviselőitől. Valamint, hogy üzletei befolyásolták-e külpolitikai döntéseit.
Emellett New York Déli Körzetének szövetségi ügyészsége (SDNY) vizsgálja, hogy Trump megszegte-e a kampányfinanszírozási törvényeket, amikor ügyvédjén keresztül lefizetett egy pornószínésznőt, és egy Playboy-modellt, hogy ne beszéljenek kapcsolatukról. New York állami ügyészsége pedig adócsalás miatt nyomoz az elnök ellen.
Más szövetségi ügyészek a Trump beiktatását szervező bizottságnak adott pénzek kapcsán vizsgálnak esetleges törvénysértéseket. Cége ellen biztosítási csalás gyanújával nyomoznak, alapítványa több illegális tevékenység, egyebek mellett adócsalás miatt van az ügyészek célkeresztjében, golfpályái pedig illegális bevándorlók alkalmazása miatt.
Kiemelt kép: Jabin Botsford/The Washington Post/Getty Images
