Van, ahol 50 év börtön jár az abortuszért

Argentína különösen konzervatív Jujuy tartományában, a Héctor Quintana Kórházban január 22-én meghalt egy, a terhesség 23. hetében programozott császárral született, 703 grammos csecsemő. Anyja egy tizenkét éves kislány, akit hatvanöt éves szomszédja megerőszakolt, és szülei megölésével fenyegetett, ha bárkinek elmondja a történteket. A gyermek hasfájással orvoshoz fordult, de csak hónapokkal később jöttek rá, hogy terhes. Szülei ekkor abortuszért folyamodtak, de az orvosok és „életpárti” csoportok heves ellenállásába ütköztek. Elhúzódó pereskedésre kényszerültek, az idő pedig egyre fogyott.

Az eset miatt újra fellángolt az abortuszvita a dél-amerikai országban. Választáspárti csoportok több évtizedes küzdelme nyomán tavaly júniusban az alsóház szűk többséggel elfogadta a drákói abortusztörvény enyhítését, a felsőház azonban augusztusban 38:31 arányban megvétózta a döntést.

A kislány esete azért is külön felháborító, mert nemi erőszak és az anya életének veszélyeztetése esetén jelenleg is legális az országban a terhességmegszakítás. A probléma az, hogy csak elvileg: az orvos például lelkiismereti okokból megtagadhatja, és vidéki kórházakban nem biztos, hogy rendelkezésre áll egy másik szakember.

A dél- és közép-amerikai országok példái bizonyítják, hogy az abortusz szigorú feltételekhez kötése esetén a nők sokszor a kivételként megnevezett helyzetekben sem jutnak hozzá az eljáráshoz. (Ehhez egyébként Lengyelországig is elég elmenni, lásd a Lengyel Szövetség a Nőkért és a Családtervezésért Maga a pokol – lengyel nők történetei című kiadványát.) Ez pedig az életüket, egészségüket és alapvető emberi jogaikat veszélyezteti, sőt, mint nem először láthattuk, egyes esetekben gyermekjogokat is sért.

A legszigorúbb országok: teljes tilalom

A legkegyetlenebb ország valószínűleg Salvador, mert ott nemcsak, hogy teljes tiltás van érvényben, de az abortuszért – mivel az az ottani jogban az emberöléssel egyenértékű – akár ötven év börtönbüntetés is kiszabható. Az ország időről időre a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, de a konzervatívok újabb győzelme miatt nem sok esély van a törvény enyhítésére. Nemrégiben világszerte felháborodást váltott ki Imelda Cortez esete. 2017-ben az akkor tizennyolc éves lány gyereket szült az őt tizenegy éves kora óta folyamatosan abuzáló mostohaapjától. A csecsemő egészségesen, de korán született, így a fiatal nőre ráfogták, hogy abortuszt próbált előidézni magának. Tavaly év végén végül a bíróság felmentette és szabadon engedte Cortezt, azonban közel harminc további nő tölt több évtizedes börtönbüntetést az országban abortusz, vagy akár halvaszülés, spontán vetélés miatt is.

• Nicaraguában teljes tiltás van, ami ráadásul visszalépés eredménye. 2006-ig érvényben volt ugyanis egy olyan kitétel, miszerint az anya életének veszélyeztetése esetén, három orvos igazolása mellett engedélyezett az abortusz, de ezt is eltörölték.
• Hondurasban is minden körülmények között illegális az abortusz, 3-10 éves börtönbüntetés terhe mellett. Ráadásul tiltott az esemény utáni tabletta is.
• A Dominikai Köztársaságban a 2009-es szigorítás óta él a drákói tilalom.  Az illegális abortuszok számát évente 90 ezerre becsülik, egyben ez a harmadik vezető női halálok.  Egy 2012-es törvénymódosítás óta az illegális abortuszon átesett nők felmerülő probléma esetén nem mernek orvoshoz fordulni, mert letartóztatás várhat rájuk.
• Hasonló a helyzet Haitin is, ahol az anyai halálozások 30 százalékáért a házilag vagy illegálisan, nem megfelelő higiéniai körülmények közt elvégzett abortusz a felelős.

Kivételes eset(ek)ben – elvileg –  engedélyezett

Paraguayban csak az anya életének veszélyeztetettsége esetén engedélyezett az eljárás (de a gyakorlatban akkor sem mindig). Ennek következtében az országban 100 fiatal nő elhalálozásából 23 eset az illegális abortusznak tudható be. 2015-ben egy tízéves, mostohaapja által megerőszakolt kislány számára az ország nem engedélyezte a terhességmegszakítást. Ez nemzetközi felháborodást vont maga után, de a törvény nem változott. Ugyanebben az évben 889, 10 és 14 év közötti lány adott életet gyermeknek. Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által ez évben közzétett adatok alapján a terhességhez kapcsolódó halálozások 2,13 százaléka 10-14 éves lányokhoz köthető Paraguayban. Naponta átlagosan 2 gyermek születik 10-14 éves lányanyáktól. Tavaly nyáron egy szintén megerőszakolt tizennégy éves lány belehalt a szülésbe.

Venezuelában is az egyetlen kivétel a tilalom alól, ha a terhes nő élete veszélyben forog. 2018-ban választások voltak az országban.  Az egyik, egyébként konzervatív jelölt népszavazásra bocsátotta volna a további enyhítés kérdését, de nem ő nyert, hanem maradt az eddigi elnök, Nicolás Maduro, aki nem kíván változtatni a helyzeten.

Brazíliában az anya életének veszélyeztetettsége és (bírósági ítélet feltétele mellett) nemi erőszak esetén engedélyezett a terhességmegszakítás. Sok esetben a nők (például ha szegények, így nehezebben tudják bizonyítani az őket ért erőszakot, vagy elhúzódik az eljárás) ezen esetekben sem jutnak hozzá a beavatkozáshoz, ennek ellenére fundamentalista evangelikálok (akik nem azonosak az evangélikusokkal) még a jelen sovány engedményeket is nehezményezik és teljes tilalomért lobbiznak. A nemrégiben megválasztott Jair Bolsonaro kampányában megígérte, hogy gátat vet minden enyhítő törekvésnek.

Szintén csak az anya életének veszélyeztetettsége a lehetséges kivétel Suriname-ban, Bolíviában, Costa Ricán, Hondurasban, Guatemalában és Peruban is. Ez utóbbi országban az illegális abortuszok számát különösen magasra, évi 376 ezerre becsülik.

Ecuador és Panama az anya életének veszélyeztetettségét, valamint a nemi erőszakot jelöli meg lehetséges (a gyakorlatban nem mindig érvényesülő) kivételekként, Belize pedig az anya életének veszélyeztetettségét és a magzat súlyos károsodását.

Chilében 2017-ig teljes tiltás volt érvényben. Michelle Bachelet elnöksége alatt (ő volt az első nő, aki e posztot betöltötte az országban) enyhült a törvény. Jelenleg az anya életének veszélyeztetettsége, a magzat élettel összeegyeztethetetlen károsodása és nemi erőszak esetén az első trimeszterben legális (14. hétig, ha az áldozat 14 év alatti). Lelkiismereti okokból meg lehet tagadni az eljárást, azonban csak az egyéni orvosoknak van erre lehetősége, intézményeknek nem. Jelenleg lobbi zajlik az első trimeszteres dekriminalizációért – egy kapcsolódó tüntetésen azonban „életpárti” aktivisták 2018 júliusában három nőt leszúrtak.  Sebastián Piñera elnök kitart a jelenlegi szabályozás mellett.

Kolumbiában 2006-ig teljes tiltás volt. Azóta az anya veszélyeztetettsége, a magzat élettel összeegyeztethetetlen deformitása és erőszak esetén engedélyezett az abortusz. A változás katalizátora Martha Sulay González esete volt. Az akkor harmincnégy éves, háromgyerekes anya 2005-ben újra teherbe esett, azonban egyúttal méhrákot állapítottak meg nála. A fennálló terhesség miatt nem engedélyezték számára a sugárkezelést. Szülés után a betegség már áttétes volt, és González hamarosan meg is halt. A köztes időben, amíg ereje engedte, harcolt a kolumbiai nők reprodukciós jogaiért.

Mexikóban a szabályozás államonként változó: Mexikóvárosban az első trimeszterben legális az abortusz, de egyelőre ezt nem sikerült az ország többi részére kiterjeszteni a katolikus egyház erőteljes abortuszellenes lobbitevékenysége miatt.

 Csak három országában legális

• Kuba egészen kivételes ország ebből a szempontból, mert az illegális abortusz okozta halálozások miatt az első tíz hét vonatkozásában már 1965-ben legalizálták a terhességmegszakítást.
• Guyanában 1995 óta a terhesség első nyolc hetében legális az abortusz, ezután viszont csak az anya életének veszélyeztetettsége, vagy a magzat súlyos károsodása esetén végzik el.
• Uruguayban az első trimeszterben 2012 óta legális a terhességmegszakítás. A korábbi szigorú törvényt a baloldali José Mujica elnöksége alatt enyhítették.

Mindezek alapján a Guttmacher Intézet adatai szerint a latin-amerikai nők 97 százaléka él az abortuszt teljesen tiltó vagy csak kevés kivétellel engedélyező országban.

Becslések szerint a térségben évente 14 millióra tehető a nem kívánt terhességek száma, és ezek közel fele (46 százalék) illegális abortusszal végződik.

24 millió nő nem jut hozzá a modern fogamzásgátló szerekhez és eszközökhöz, vagy mert (összhangban a katolikus egyház dogmáival) azok is tiltottak a lakhelyén, vagy pedig nehezen beszerezhetők, illetve számára megfizethetetlenek. Évente 760 ezerre tehető azon nők száma, akik a nem biztonságos abortusz szövődményei miatt egészségügyi ellátásra szorulnak (ahol ha nem is mindig feljelentéssel, de megalázó, ítélkező attitűddel gyakorta szembesülnek). Az anyai halálozások legalább tíz százaléka illegális terhességmegszakítás következménye (például súlyos vérveszteség, fertőzés). A legveszélyeztetettebbek a szegénységben élő, falusi nők. Az interneten vagy a feketepiacon beszerezhető mizoprosztol („abortusztabletta”) elterjedése az utóbbi években némileg csökkentette a szövődmények, illetve a tragikus kimenetelű esetek számát.

Kiemelt kép: Yuri Cortez / AFP