Az előző években a magyar-amerikai kapcsolatoknak csak gazdasági és védelmi pillére létezett, de most újraépítettünk egy harmadik pillért, a politikai kapcsolatokat, mondta el Szijjártó Péter a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez részben Donald Trumpnak köszönhető, ugyanis mindkét ország vezetése hazafias politikát folytat. Együtt ellenezték például a migrációs csomagot az ENSZ-ben, és mindkét ország meg szeretné védeni a keresztény gyökereit, mondta.
Szerintünk a világ attól nem lesz jobb hely, ha bizonyos országok azzal töltik idejük nagy részét, hogy beleavatkoznak más országok belügyeibe
– jelentette ki a magyar külügyminiszter. Beszélt arról is, hogy az amerikaiak geopolitikai kérdésként tekintenek Ukrajnára, Magyarország viszont elsősorban a kárpátaljai magyarok ügyét tartja fontosnak.
108 fővel bővítjük a 484 fős NATO-kontingensünket, jelentette be Szijjártó. De ami fontosabb, hogy megújítják az amerikai-magyar védelmi együttműködést, amiről a jövő héten szavaz majd a parlament.
Ehhez a honvédelmi bizottság jóváhagyása szükséges még.
A magyar kormány abba is belement, hogy a Romániából az Exxon Mobile által kitermelt gázból vásároljanak, ami azt jelenti, hogy valóban sikerült meggyőzni Orbán Viktort arról, hogy megéri az amerikaiakon keresztül gázt venni.
Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az energetikai kapcsolatok politikailag is leköteleznek egy országot, a különbség, hogy Kína és Oroszország autoriter országok, az Egyesült Államok pedig nem az.
Mike Pompeo arról is beszélt, hogy találkozott a civil szervezetek képviselőivel, és kiterjesztik a Future Leaders programot is, amellyel tehetséges fiatalok utazhatnak Amerikába.
Sokáig az Egyesült Államok nem volt jelen Közép-Európában. Ez elfogadhatatlan.
– mondta.
A külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy beszéltek Orbánnal a sajtószabadságról és a jogállamról is, mert fontos, hogy erről tudjanak beszélni.
Szijjártó elmondta, hogy Amerika és Magyarország NATO-szövetségesek, és a Kínával és Oroszországgal kapcsolatos gazdasági együttműködések ennek nem ártanak. Magyarországon például nem a Huawei kapja a legnagyobb állami szerződéseket, hanem a britek és a németek. A magyar külügyminiszter később kiosztotta a nyugat-európai cégeket és vezetőket is, hogy nem Magyarország tárgyal rendszeresen Vlagyimir Putyinnal, hanem ők.
Az M1 kérdésére Szijjártó elmondta azt is, hogy Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európa diverzifikálja az energiaforrásait. Pompeo szerint a romániai üzlet nem arról szól, hogy több amerikai gázt adjanak el, ez nemzetbiztonsági érdek.
Az újságírók csak egy-egy kérdést tehettek csak fel amerikai és magyar oldalról, így például a CEU ügye nem került szóba, hiszen a magyar részről az M1 kérdezhetett csak.
Pompeo hétfő délelőtt 11 órakor érkezett meg a Budapesti repülőtérre egy olyan speciálisan átalakított géppel, amelyet felváltva használ az alelnök, a First Lady és a külügyminiszter. Pompeót a reptéren Magyar Levente külügyi államtitkár fogadta.
A külügyminiszter találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és több civil szervezet képviselőivel is. Utóbbi valamennyire üzenetként szolgál a kormánynak, amely jó ideje keményen támadja a civil szervezeteket.
Pompeo kritikus időpontban érkezik Magyarországra, mert hiába javult sokat a magyar-amerikai viszony, jórészt Wes Mitchell államtitkárnak köszönhetően, a CEU elüldözése sokaknak nem tetszett a republikánus oldalon sem. David Cornstein amerikai nagykövet kimondottan azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy rendezze a CEU ügyét, ám később erről lemondott és két ember (Orbán és Soros György) magánvitájának nevezte a konfliktust. A CEU pedig azóta bejelentette, hogy Bécsbe költözteti az amerikai képzéseit, amivel a gyakorlatban tényleg elüldözött a kormány egy amerikai egyetemet Magyarországról.
Több más apró súrlódás is volt a két fél között, az egyik az, hogy nem sikerült teljesen megegyezni az amerikai katonák csapatmozgásairól Magyarország területén, a másik pedig, hogy Pompeónak meg kell győznie Orbánt arról, hogy Romániából vegyünk a jövőben gázt, csökkentve ezzel az orosz gázfüggőséget.
Ezeket a problémákat tervezte megoldani a magyar kormány azzal, hogy alaposan bevásárol amerikai fegyverekből.
Amerikai külügyminiszterként legutóbb 2011 nyarán Hillary Clinton járt Budapesten.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
