Nagyvilág

Kína túszt ejtett és kész kivégzéssel üzenni

Kína nem viccelt, amikor azzal fenyegette meg Kanadát, súlyos következményei lesznek, ha a hatóságok nem engedik szabadon a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csóut, akit még decemberben vettek őrizetbe Vancouverben. A kínai rezsim eddig várt, most egy kanadai állampolgár kivégzésével próbál nyomást gyakorolni Justin Trudeau kormányára.

A kanadai Robert Lloyd Schellenberget kábítószer-kereskedelemért eredetileg 15 év szabadságvesztésre ítélték, de az ügyet újranyitották és a bíróság hétfőn halálbüntetést rótt ki a 36 éves férfire.

Bár Kína tagadja, hogy az esetnek bármilyen köze lenne Meng letartóztatásához, valójában ehhez kétség sem férhet. A világ egyik legnagyobb hatalma emberélet kioltásával próbálja jobb belátásra bírni Kanadát a diplomáciai csatározásban.

Erősködés

Meng Van-csou letartóztatása után alig néhány nappal két kanadait is rács mögé helyeztek. Michael Kovrig volt diplomatát és Michael Spavor üzletembert december 10. óta tartják fogva, hivatalosan a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységekkel vádolják őket.

Ez nem véletlen egybeesés. Kína azonnal nyomást helyezett Kanadára, noha a kínai politikusok tisztában vannak azzal, hogy a kanadai kollégáiknak nincs lehetősége beavatkozni a független igazságszolgáltatás működésébe annak érdekében, hogy Menget kiszabadítsák.

Kína erőfitogtatása még a laikusok számára is elég egyértelműre sikerült: elvettetek egyet a mieink közül, mi elveszünk kettőt a tieitek közül. A nép bármely más válaszreakciót gyengeségként értékelt volna, az ügy átpolitizálása pedig alkalmas arra, hogy elvonja az emberek figyelmét arról, hogy egyre inkább elégedetlenek az élete hátralévő részére megválasztott Hszi Csin-ping elnökkel és kormányával.

A hétfői halálbüntetéssel viszont szintet lépett Kína, és már többről van szó, mint egyszerű keménykedésről. Kína magát áldozatként, Kanadát pedig zsarnokként állítja be a játszmában.

Érhet halálbüntetést a drogcsempészet, de nem így

Schellenberg életéről túl sok információ nem áll rendelkezésre, de sajtóértesülések szerint Kanadában 11 alkalommal ítélték el kábítószerügyekkel összefüggésben, és kétszer börtönben is volt. 2013 közepén szabadult a rács mögül, majd Kínába költözött, ahol egy évvel később elfogták.

A vádirat szerint 227 kilogramm metamfetamint próbált meg Dalian városából Ausztráliába csempészni kerekekben. A művelet azért hiúsult meg, mert egyik bűntársa köpött a hatóságoknak. Schellenberget végül Kantonban kapták el, amikor épp Thaiföldre akart szökni.

Az első tárgyalása előtt tizenöt hónapig volt előzetes letartóztatásban. Végül 2018 decemberében ítélték el, 15 év börtön- és 22 ezer dollár pénzbüntetést kapott. Mindent tagadott, azt mondta, hogy behúzták a csőbe. Az ügyben egyébként két kínai vádlottat is elítéltek: egyiküket életfogytiglanra, másikukat felfüggesztett halálbüntetésre.

Ezután a bíróság perújítást rendelt el. Ez egészen abszurd, hiszen közel három hónapig ültek Schellenberg ügyén, majd hirtelen állítólag új bizonyíték került elő, amit egyébként a tárgyaláson nem mutattak be.

Schellenbergnek hétfőtől számítva tíz napja áll rendelkezésre a fellebbezésre, és a hírek szerint ezzel él is majd. Ha a legfelsőbb bíróság helybenhagyja az ítéletet, akkor hét napon belül kivégezhetik.

Fotó: AFP

Halálbüntetés Kínában

Kínában végzik ki a legtöbb embert a világon. Mivel az adatokat titokban tartják, a pontos számot megtippelni is lehetetlen. Az átláthatóság hiányában még a Transparency International sem bocsátkozik becslésekbe.

 

Ami biztos, hogy Kínában több gyanúsítottat ítélnek halálra évente, mint a világ összes többi országában összeadva. Ennek részben az az oka, hogy 46 különböző bűncselekmény büntethető kivégzéssel Kínában. Többek közt rablásért, csalásért, vesztegetésért, emberrablásért és drogkereskedelemért is járhat halálbüntetés.

 

A Kína által is aláírt, de még nem ratifikált Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya kimondja, hogy halálbüntetést csak a legsúlyosabb bűncselekményekért lehet kiszabni. De Schellenberg első kézből tapasztalhatta, hogy Kínát nem különösebben hatják meg a dokumentumban leírtak.

Kína felbátorodhat

Schellenberg zálog lett egy elég komoly nemzetközi botrányban. A kanadai kormánynak a törvény értelmében kötelező beavatkoznia, ha egy állampolgárát halálra ítélik más országokban, és Kína épp ezt akarja elérni.

Egészen pontosan azt, hogy Kanada politikai értelemben beavatkozzon egy igazságügyi kérdésbe, hogy aztán Kína párhuzamot vonhasson Schellenberg és Meng ügye között. Elvégre mindkét állam ugyanazt akarja: kiszabadítani az állampolgárát.

A megfigyelők attól tartanak, hogy Kína megtorló üzenetei egyre gyakoribbá válhatnak. A rezsim láthatóan úgy érzi, hogy a túszejtés egy elfogadható módja a diplomáciai viták lefolytatásának.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik