Nagyvilág

Magyarország a „migránsfigyelők” országa

Tápiógyörgye önkormányzata idén szeptemberben már felkészülten várta a magyarországi rendőrségi „kutyás kiképzésre” érkező szaúd-arábiai királyi testőrség tagjait. A község lakói a Facebookon értesülhettek arról, hogy a látogatók „nem migránsok”, hanem hivatalos vízummal rendelkeznek, sőt, ittlétükről a Nagykátai Rendőrkapitányság is tájékoztatást kapott.

Mások nem voltak olyan szerencsések, mint a szaúdiak. A nyilvánosságra került esetek alapján

2015 és 2018 között közel 300 embert ért ugyanis valamilyen atrocitás amiatt Magyarországon, hogy „migránsnak” nézték.

Az érintettek leginkább jogszerűen Magyarországon tartózkodó, nem bevándorló külföldiek, illetve magyarok. A néhány esetben erőszakos cselekménybe is torkolló akciók és az ahhoz kapcsolódó rendőrségi feljelentések jól láthatóan alulról szerveződő jelenségek, ugyanakkor olyan fentről gerjesztett, össznépi morális pánikról árulkodnak, ami aligha választható el a kormány három éve tartó idegenellenes kampányaitól.

A tápiógyörgyei önkormányzat a következő kéréssel fordult a hozzászólókhoz: „Tisztelt Lakosok! Kérünk mindenkit, hogy véleménye megfogalmazásakor fogalmazzon úgy, hogy az jogszabályi értelemben ne minősüljön valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatásnak!”. Ez rámutat arra, hogy a közbeszédben felkorbácsolt félelmek és idegenellenesség következtében milyen vékony jégen táncolnak az egyes intézmények helyi szinten: a xenofóbia általánossá válása kitágította a gyűlölet célpontjainak és a gyűlöletbeszéd formáinak lehetséges körét.

Nem a menekültválsággal kezdődött a félelem

Noha az országban „bóklászó” menedékkérőkről szóló legelső híradások 2015 tavaszán, a menekültválság nyári-őszi tetőpontját megelőzően jelentek meg, a velük kapcsolatos félelmek nem nyilvánultak meg rögtön. A pánikszerű „migráns-megfigyelések” már a menedékkérők jelenléte nélkül, a déli határzár megépülése után kezdődtek el, majd a kormányzati plakát- és médiakampányok, parlamenti határozatok, nemzeti konzultációk felpörgetésével indultak be igazán. Az utóbbi két évben jóval több ilyen eset vált ismertté, mint 2015-ben és 2016-ban.

Az ügyek egy része tragikomikusnak nevezhető, és a sajtóban is ekként jelent meg. A határzár már állt, amikor 2015. szeptember végén, a csongrádi Nagymágocs határában migránsnak nézték egymást a közmunkások és a földmérők, majd úgy megijedtek, hogy az egyik csapat beugrott a kukoricásba, a másik pedig biciklivel menekült el a falu felé. „Mi Udvardi Évával gallyhordók vagyunk. Éva arra lett figyelmes, hogy egy férfi, jó pár méterrel arrébb, kilépett a csatornából, aztán gyorsan visszahúzódott. Kerekes Csabával pedig már azt láttuk, hogy az illető átment a túloldalra, bebújt a kukoricásba. (…) – Egyből arra gondoltunk, hogy migráns lehet az illető, azért bujkál. Bodzsár Krisztiánnak motorja van. Mondtuk, hogy pattanjon fel rá, és nézze meg a távolabb hagyott biciklijeinket, megvannak-e még. Tartottunk tőle, hogy a migráns felkapja valamelyikünk bringáját, és azzal menekül tovább…” – írta a Délmagyar.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó: Karancsi Rudolf /24.hu

Egy másik abszurd eset 2017-ben, halottak napján történt a Heves megyei Kömlőn, ahol az elhunyt rokonaikra emlékező temetői látogatókat és egy helyi lakost is feljelentettek, mert „illegális bevándorlónak” nézték őket. A polgárőrség a biztonságérzet javítása érdekében fokozott járőrözésbe kezdett a gyertyagyújtók védelmében a temető környékén.

Ugyancsak 2017 novemberében három Sri Lanka-i fiatal érkezett a Pest megyei Perbálra, a Tovább Élni Egyesület lakóotthonába, hogy az ENSZ égisze alatt önkéntes munkát végezzenek. Érkezésük második napján „illegális migránsként” feljelentették őket a rendőrségen. A hónap még nem ért véget, amikor egy éber polgár tippje alapján a rendőrség megállította és átkutatta a pécsi PVSK vízilabdacsapat furgonjait, akiket az tett gyanússá, hogy későn, fehér jelöletlen kisbuszokban utaztak meccsről hazafelé Miskolcról.

A tömeges lefülelés 2018 januárjában is folytatódott, a görcsönyi pap által vezetett Görcsönyről Máriagyűd felé tartó tizenöt fős helyi zarándoklatot két rendőrautó is ellenőrizte Ócsárdra érve, lakossági bejelentés alapján. Az ilyen esetek jelentős része tehát elsősorban kisebb településeken és a tényleges migrációs útvonaltól távol történtek, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy

az emberek elsősorban a kormányzati kampányok, illetve a médiából áradó propaganda hatására kezdtek „migránsokat” keresni a saját közösségeikben.

 Az erőszak megjelenése

A „migránsmegfigyelések” nem mindig végződtek ártalmatlanul. Még 2015-ben, Szegeden brutálisan megvertek egy fiatal lányt, mert kubai származású barátját – aki egyébként Magyarországon született magyar állampolgár – bevándorlónak nézték. 2017 augusztusban egy nigériai származású osztrák lakost és két kisfiát nem engedett felszállni egy magyar sofőr a Bécsbe tartó buszra. A férfit ezután több órán át kihallgatták a rendőrségen, amíg tisztázódott, hogy felesége magyar, ő pedig legálisan tartózkodik Ausztriában. A budapesti 182-es buszon 2018 áprilisában egy 14-15 éves fekete lányt inzultált egy középkorú nő, aki a kislányt „mocskos niggernek” és „büdös picsának” nevezte, a lány védelmére kelő utastársát „mocskos hazaárulóként” sértegette.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az esetszámok elsősorban a tavaszi és őszi időszakban koncentrálódtak, tehát akkor, amikor az idegenellenes kormányzati kampányok is felpörögtek. 2018-ban pedig a januártól célegyenesbe fordult választási kampány fokozhatta a közhangulatot.

Az ismertté vált esetek és áldozatok száma, területi eloszlása 2015-2018.

Az emlékezetes őcsényi eset egy falu mikrokozmoszában világított rá a kormányzati propaganda politikai felelősségére. A 2300 lakosú Őcsényben a Migration Aid szeretett volna a magyar államtól oltalmazotti státuszt, azaz legális engedélyt kapott menekültcsaládokat táboroztatni. A menekültek esetleges érkezésének hírére azonban kisebb pánik tört ki a faluban. Az önkormányzat által a kérdés megvitatására 2017. szeptember 25-én tartott falugyűlésen az indulatok olyan magasra csaptak, hogy a panziótulajdonost házának felgyújtásával fenyegették meg. Végül „csak” a kocsiját rongálták meg másnap, a polgármester pedig lemondott tisztségéről. A később újraválasztott Fülöp János polgármester beszámolója szerint: „Olyan elutasítóak voltak az emberek a falugyűlésen, hogy a panziós meg a civil szervezet el sem mondhatta, mit terveznek. Olyanok hangzottak el, hogy ezek állatok, nem emberek. Terroristák, robbantani fognak, megerőszakolják a gyerekeket.” Ráadásul az akkor éppen Észtországban uniós csúcson tartózkodó magyar kormányfő nem mulasztotta el az alkalmat az idegengyűlölet további szítására. Orbán Viktor az általa és a kormányzati média által folyamatosan manipulált emberek „igazságérzetére” hivatkozva növelte a kis falu paranoiáját: „Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba. Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni” – mondta.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó: Karancsi Rudolf / 24.hu

A magyarországi migrációval kapcsolatos központi félelemgerjesztés és bűnbakképzés a Stanley Cohen által felvázolt „morális pánik” szociálpszichológiai forgatókönyvét követte, a társadalom idealizált rendjét és értékeit fenyegető, egy adott külső csoporthoz (esetünkben a menekültekhez vagy bevándorlókhoz) kapcsolódó veszélyérzet fokozása révén. A kormány értelmezésében a 2015-ös menekültválság a társadalmi rend elleni „közvetlen fenyegetést” jelentett. A későbbiekben a kormány tudatosan törekedett a pánik tömegkommunikációs elemeinek létrehozására és fenntartására. Ezek közé tartozott a migrációhoz és migránsokhoz kapcsolódó „ellenségkép” tudatos alkalmazása politikai kampányokban, a migrációs „veszély” kibontása a fertőző, erőszakoló, terrorista muszlim hordákról és tömeges migrációról szóló politikai üzenetekben.

A morális pánik keltésére alapozott hosszú távú kormányzati politika azonban áldozatait jelentős számban, az esetek közel felében, épp a védeni kívánt magyar állampolgárok közül szedi. A konkrét ügyek ugyanis azt mutatják, hogy

„migránsok” hiányában a magyar kormány „kereszténység- és nemzetvédő” tevékenységének első számú kárvallottjai a külföldinek nézett magyarok, vagy olyan külföldiek, akiknek semmi köze a migrációhoz.

Az pedig, hogy a több mint három éve folyamatos kormányzati uszításnak kitett Magyarországon nem került sor még súlyosabb és erőszakosabb esetekre, pozitív fejleményként értékelhető. A magyar társadalom a felfokozott félelmek és idegenellenesség közepette is felelősebbnek mutatkozik, mint a saját kormánya.

Győri Lóránt (Political Capital)

A cikk alapjául szolgáló eredeti elemzés a War on the Rocks honlapon jelent meg Migrants, Moral Panic, And Intolerance in Hungarian Politics címmel, 2018. július 24-én.

Képeink Őcsényben készültek tavaly szeptemberben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Oncology department, Patient with cancer receiving chemotherapy in day hospital. 
Clinique Francheville 

BURGER/PHANIE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.