A német politika gyakorlatilag hónapok óta a vasárnapi bajorországi választásról szólt. Sőt, azt se nagy bátorság kijelenteni, hogy a teljes európai politika erről a vasárnapról szólt egy ideig.
Nézzük, mik lettek az eredmények. Az eddig kormányzó, és a bajor politikát a második világháború óta meghatározó CSU nagyot bukott. A német kormánypárt úgy néz ki, hogy Angela Merkel pártja, a kereszténydemokrata unió (CDU) minden német szövetségi tagállamban állít jelölteket, kivéve Bajorországban. Ott a CDU testvérpártja, a keresztényszocialista unió indul. Ez a két párt alkotja a jobboldali szövetségi kormánypártot, a CDU/CSU-t. Ez a rendszer hét évtizeden keresztül működött, de mostanában nagyon úgy néz ki, hogy vége lehet. A CSU a legutóbbi választáson még 47,7 százalékkal szerzett abszolút többséget, most viszont csak 37,2 százalékot kapott, ami története második legrosszabb eredménye.
A második helyen a zöldek végeztek 17,5 százalékkal, ez hatalmas előrelépés, öt év alatt majdnem megduplázták a támogatottságukat. A CSU-tól jobbra két párt jutott be a parlamentbe. Az egyik a Szabad Választók Pártja, 11,6 százalékkal, a másik pedig a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), 10,2 százalékkal. A szociáldemokrata SPD hatalmasat bukott, 9,2 százalékot szerzett, miközben a legutóbbi választáson még a második legnagyobb párt volt. Bejutott a bajor parlamentbe a liberális, de migrációellenes szabaddemokrata párt, az FDP is, a szélsőbalos Linke viszont nem ugrotta meg az ötszázalékos küszöböt.
A legnagyobbat a baloldal bukta
Az egyik fontos tanulsága a választásnak, hogy nem a CSU bukta a legnagyobbat. A bajorok készültek a nagy zakóra, de szerencséjükre a végeredmény valamivel jobb lett, mint amit egyes felmérések mutattak. Az SPD viszont szinte a megszűnés szélére került Bajorországban. A baloldali párt 2013-ban még 20 százaléknál is többet szerzett, országosan pedig jelenleg is tagja a nagykoalíciónak. De épp a Merkellel kötött nagykoalíció, ami elkezdte őket felszámolni.
Fotó: Christof Stache / AFP
Egész Európában azt a tendenciát lehet észrevenni, hogy a Tony Blair-i mintára létrejött baloldali ernyőpártok meggyengültek. A brit Munkáspártot is csak az mentheti meg az összeomlástól, hogy Jeremy Corbyn elnöksége óta sokkal határozottabban lett balos, mint évtizedek óta bármikor, és hogy a toryk még náluk is szerencsétlenebbül kormányoznak.
A szocdemek már a Bundestag-választások után is azt érezték, hogy ki kell lépniük a nagykoalícióból, mert szövetségi szinten is nagyot gyengültek. De végül nyert a stabilitás igénye, ami Németországban nem lebecsülendő politikai reflex, és az SPD belement egy újabb nagykoalícióba. De az, hogy az SPD tökéletesen elvesztette a karakterét, miközben a Merkel-kormány összes vélt vagy valós hibájáért ugyanúgy vállalja a felelősséget, a megszűnés szélére sodorta őket.
Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese most ki is mondta, újra kell gondolni a kormányzást.
Nincs ok arra, hogy mindenáron ragaszkodjunk a nagykoalícióhoz.
A szélsőjobb végre szélsőjobb lett
A CSU valamivel jobbra állt eddig is, mint Merkel CDU-ja, de alapvetően a szélsőjobbtól a liberális-konzervatívokig fedte le a bajor politika jobb oldalát. A 2015-ös menekültválság és az azóta tartó politikai hisztéria viszont elérte, hogy a határozott szélsőjobb leváljon a CSU-ról, amivel a párt jelentős bázist vesztett.
A Szabad Választók nevű párt furcsa alakulat, olyasmi, mintha a CSU jobbszárnya lenne, de messze nem annyira agresszívan menekültellenesek, mint mondjuk az AfD. Így a jelenleg centrista CSU és a szélsőjobboldali AfD között helyezkednek el, de sokkal erősebb fókusszal a helyi ügyeken, mint bármelyik másik párt.
Fotó:Arifoto Ug/Michael Reichel/dpa/AFP
A tippek szerint az Alternatíva Németországért pont azért nem teljesített olyan jól Bajorországban, mint máshol, mert ott volt a Szabad Választók, hogy lecsatolja róluk a kevésbé határozottan szélsőjobboldali, de az eurózóna mentőcsomagjait ellenző és keményebb határőrizetet akaró szavazókat.
Zöld forradalom
A bajor választás másik nagy tanulsága, hogy a Zöldek kétszer annyi szavazatok szereztek, mint a legutóbbi választáson. Sok jel utal arra, hogy ez egy általánosabb tendencia lehet majd az EP-választáson is, és a zöld, valamint egyes – nevükben nem is feltétlenül – liberális pártok még jobban megerősödhetnek majd, mint a szélsőjobb. A legtöbb várakozás szerint az EP liberális frakciója, az ALDE lesz a választás legnagyobb nyertese, már csak azért is, mert ide ülhet majd be Emmanuel Macron En Marche nevű pártja.
A bajor választás előtt például az emberek harmada fontos ügynek nevezte a migrációt, miközben az éghajlatváltozást már a választók fele tartotta fontosnak. A zöldek pedig több német tagállamban is szerepet játszanak a kormányzásban, és Bajorországban sincs teljesen kizárva a koalíció lehetősége.
Fotó: Odd Andersen / AFP
Merkel egy darabig elfoglalt lesz
Már a választásokhoz felvezető hónapokat is az a harc uralta, amelyet Horst Seehofer, a CSU vezetője vívott Merkellel Berlinben, azért, hogy kicsit elszeparálja magát a kancellár menekültbarát politikájától. Ez nem igazán sikerült, pedig Seehofer tényleg mindent megtett, Merkelt még egy olyan EU-csúcsba is belekergette, ahol kétoldalú megállapodásokat kellett kötnie, hogy a CSU maradjon a kormánykoalícióban. Perszer az a CSU-nak se lenne jó, ha szakadna a pártszövetség, mert akkor a CDU is indítana jelölteket Bajorországban, ami még jobban elaprózná a centrumba sodort párt támogatottságát.
Seehofer és a CSU miniszterelnök-jelöltje, Markus Söder egymással is harcoltak a választások előtt, és még hónapokig tarthat majd, mire meg tudnak egyezni abban, hogy kinek a hibája lett ez az eredmény. Addig pedig kevés esély van arra, hogy Németország szövetségi kormánya kormányozni is tudjon.
Kiemelt kép: AFP
