Aki külső érdeklődőként nézett be a londoni Rosewood szálloda konferenciatermébe szeptember 12-én és 13-án, meglepődve tapasztalhatta, hogy a Nikotin- és Dohányvilágfórum éves összejövetelén nem arról volt szó, hogy a dohányipari cégek hogyan próbálják növelni eladásaikat a kormányok szigorú dohánytörvényei dacára. Hanem arról, hogyan győzzék meg a fogyasztókat a váltásról.
Két gondolat foglalja talán legjobban össze a kétnapos konferenciát, ahol dohányipari vállalatok vezetői, egészségügyi szakemberek, civil szervezetek képviselői jelölték ki a dohányzást jövőjét:
- dohányosok mindig lesznek, bármilyen szigorú szabályozás van érvényben,
- az új kulcsszó a sokáig inkább csak a kábítószer-használattal kapcsolatban ismert ártalomcsökkentés.
Szokj le vagy válts!
Az utóbbi néhány évben óriási változások zajlottak le és zajlanak jelenleg is a dohánypiacon és a dohányzási szokásokban. Az elektronikus cigaretták megjelenésével a dohányosok egyre nagyobb hányada eszmélt rá arra, hogy az egészségre rendkívül káros égéstermékek nélkül is lehet nikotinhoz jutni, a dohánycégek pedig felismerték ebben az egyre bővülő bizniszt.
Az innováció már rég nem azt jelenti, hogy milyen filtert tesznek a cigarettákba vagy milyen ízesítéssel dobják őket piacra, hanem azt, hogy milyen újabb és újabb, a cigarettázás élményéhez a leginkább hasonlító, égés nélküli terméket tudnak fejleszteni. Az alternatív eszközök tárháza nem áll meg az e-cigarettánál, ma már az szab határt a termékfejlesztésnek, hogy a cégek menyit hajlandók áldozni az innovációra és a kutatásra.
Meglehetősen sokat. A British American Tobacco elnöke 2,5 milliárd dollár elköltéséről beszélt az elmúlt néhány évben, a Philip Morris 4,5 milliárd dollárról beszél. Ez persze még mindig elenyésző része az éves profitnak, de a trend látszik: a dohányipari óriások azt szeretnék elérni, hogy dohányzóik a klasszikus cigaretta helyett egy alternatív (feltehetően kevésbé káros) terméküket válasszák.
Persze a dohányosok akkor teszik a legnagyobb szívességet az egészségüknek, ha teljesen leszoknak a cigarettáról (ezt ma már a dohánycégek is elismerik), de könnyű belátni, hogy ezt nem minden fogyasztó tudja/akarja megtenni. Mi van azokkal, akik nem tudnak/akarnak leszokni?
Jót akarnak?
Itt jön a képbe az ártalomcsökkentés. Általános vélekedés, hogy az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg. Nagyjából tíz éve jutott arra a szintre a technológia, hogy olyan eszközöket kezdjenek fejleszteni a dohányvállalatok, amik alternatív módon juttatják el a nikotint úgy, hogy az a felhasználónak élvezetes maradjon, de közben radikálisan csökkenjen az emberi szervezetbe jutó káros anyag mennyisége – magyarázza Germana Barba a 24.hu-nak az ártalomcsökkentés fejlődési ívét. A Philip Morris International szabályozói stratégiáért felelős alelnöke (aki az ártalomcsökkentett termékek területén dolgozik) az autóiparból vett példákat:
„Olyan ez, mint az autóiparban az elektronikus és a hibrid autók megjelenése. De van egy hétköznapibb példám is: a biztonsági öv használata. A vezetés egy meglehetősen kockázatos tevékenység, de a biztonsági öv bekötésével csökkenteni lehet egy esetleges baleset miatt bekövetkező sérülés esélyeit vagy súlyosságát.”
Germana, aki maga is dohányos volt, de már áttért cége újgenerációs termékére, az IQOS-ra (amiről itt írtunk bővebben), azt mondja, nem elég, hogy az alternatív termékek kikerülnek a dohányboltok polcaira, mert ettől még a fogyasztó nem fogja tudni, miért kellene a megszokott csomag cigaretta helyett az USB töltős kütyüt vennie, ami csak részben hasonlít kedvenc cigijéhez.
És itt válik igazán érdekessé a történet. Mert a szabályozott dohánypiacon meg van kötve a vállalatok keze, hiába állnak elő innovatív eszközökkel, bevezetésük és főleg a reklámjuk a legtöbb országban nehézkes, sőt egyenesen tiltott. Ennek egyik oka, hogy az ártalomcsökkentés annyira gyerekcipőben jár még, hogy nincs átfogó tanulmány arról, az elektronikus cigaretták, pláne az égetés helyett hevítést alkalmazó, dohányt tartalmazó eszközök mennyire jelentenek kevésbé káros megoldást, és egyáltalán milyen egészségügyi hatásaik vannak. Amíg az éghető dohányról pontosan tudjuk, hogy mennyire káros lehet az egészségre, az újgenerációs eszközökről egyelőre annyi mondható el, hogy potenciálisan kevesebb kárt okoznak. De pontosan nem tudni például, hogy az elektronikus cigarettákhoz használt patronok és az azokban lévő folyadékok vegyületei hosszú távon mit okozhatnak.
Fotó: Fabrice Coffrini / AFP
Addig is marad az alternatív dohánytermékek finoman szólva is ellentmondásos megítélése, ami a konferencián felszólaló civil szervezetek képviselői, a dohányipari cégek vezetői és a témában jártas szakemberek szerint is rontja a váltani akaró dohányosok megfelelő információhoz jutási esélyeit.
Clive Bates, a Counterfactual portál szerzője, korábban a brit Action on Smoking and Health nevű szervezet elnöke a konferencián azt hangoztatta:
A szakértő mindenesetre felhívta arra a figyelmet, hogy bármilyen szigorú szabályozás és a negatív médiahírek ellenére a dohány- és nikotinpiacon a változás elkerülhetetlen. A cégek egymásra licitálva állnak elő az újabbnál újabb ötletekkel, és olyan gyorsan változik az alternatív dohánytermékek piaca, hogy lehetetlenség megmondani, 5-10 év múlva milyen innovatív eszközökkel állnak majd elő.
Mindenki az e-cigaretták iPhone-járól beszél
Ha valamiből ige lesz, akkor az komoly dolognak számít. Márpedig egy San Francisco-i start-up cég e-cigarettája ma már sokkal több, mint egy egyszerű hagyományos e-cigi. Az amerikai iskolások nagy része „juulozik”. Hogy mennyire népszerű a juulozás az Egyesült Államok fiataljainak körében, mutatják a számok: az augusztusi adatok szerint az amerikai e-cigaretta piac csaknem háromnegyedét a Juul uralja. A fiatalokat megcélzó cég jó nagy piacra tette rá a kezét: 2017-ben becslések szerint 2,1 millió amerikai középiskolás használt e-cigarettát.
Pedig a két alapító csak három évvel ezelőtt dobta piacra a terméket, ráadásul úgy, hogy alig költöttek marketingre. Főleg a közösségi médiára bízták a termék felfutását, és bejött. Annyira kelendő a Juul az Egyesült Államokban a fiatalok között, hogy a cég 2018 első félévében az előző félévhez képest több mint 700 százalékkal tudta növelni bevételét, és 15 milliárd dollárra becsülik a vállalat értékét.
Alig volt olyan előadó a kétnapos londoni konferencián, aki ne említette volna a terméket előállító céget, a Juul Labst, és a kávészünetek kedvenc témája is a Juul sikerének megfejtése volt. A képlet nem túl bonyolult: adott egy kütyü, ami könnyű, kicsi és vékony. Használata pofonegyszerű, ráadásul elfér bármilyen zsebben vagy akár a melltartóban. Csak elő kell venni, és lehet pöfögtetni, még bekapcsolni sem kell. Formája nem kerek, mint a hagyományos cigié, hanem négyszögesített, nagyjából úgy néz ki, mint egy memóriakártya vagy mint egy laposabb pendrive. A lényeg, hogy meglegyen a cigarettaérzés, mégis mindenki tudja, hogy nem cigarettázol, hanem juulozol, ami egyszerre trendi és szexi. A folyadékban lévő nikotinsó úgy üt, mint egy erősebb cigi, az ízesítés pedig a hagyományos dohánytól a mangón és az uborkán át a créme brulée-ig terjed, de természetesen lehet mentolos aromájú likvidet is pöfékelni.
Fotó: Gabby Jones/Bloomberg via Getty Images
Járvány, morális pánik
Akkora a sikere a Juulsnak az amerikai tinik körében, hogy az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) egyenesen járványról beszél. Éppen a londoni konferencia közben érkezett a hír, hogy a hivatal betiltaná az ízesített e-cigarettákat gyártó Juul Labs termékeinek árusítását, mert úgy látja, a sokféle, csábító ízesítés miatt egyre több fiatal válik nikotinfüggővé. Bár erről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, tény, hogy egy folyadékpatronban, amit a Juulsba kell pattintani, annyi a nikotin, mint egy doboz cigarettában. És az elektronikus cigaretták nagy hátulütője, hogy amíg a hagyományos cigit meggyújtjuk, pár perc alatt elszívjuk, majd eldobjuk, az e-cigiknél akkor van vége a fogyasztásnak, amikor kifogy a folyadék. Vagyis
Az FDA tájékoztatója nagy felzúdulást okozott a konferencia előadóinak körében, mert Amerika óriási piac, és a hivatal döntései hatással lehetnek a többi piacra, sőt szabályozóra is.
Érdekes látni, hogy amíg az Egyesült Államokban a szabályozó szervek részéről nagy az ellenállás, más piacokon sokkal szabadabban kezelik az alternatív megoldásokat. A kütyüimádó Japánba például nagy sikerrel törtek be az újgenerációs (az IQOS-hoz hasonló hevítéses technológiával működő) dohánytermékek, az Egyesült Királyságban pedig már 3 millióan cserélték le a hagyományos cigarettát más nikotintartalmú termékre.
Füstmentes a jövő?
Annyi biztosnak látszik, hogy az FDA, a kormányok vagy bármelyik másik szabályozó behatárolhatja a dohányipari vállalatok viselkedését, de a fogyasztók szokásait, igényét és akaratát kevésbé tudja befolyásolni. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint egymilliárd dohányos gyújt rá rendszeresen a világon annak ellenére, hogy a legtöbb országban tilos a dohánytermékek reklámozása, és mindenféle ijesztő fotókkal próbálják elborzasztani őket a terméktől.
A londoni konferencián felszólalók többsége úgy vélte, hogy azok a felnőtt dohányzók, akik a dohányzás kevésbé káros formáit keresik, megérdemlik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az elérhető lehetőségekről.
A dohányipar, és vele együtt a fogyasztók igénye rohamosan változik. Annyira, hogy a Philip Morris azt a cél tűzte ki, hogy összes dohányosát meggyőzi, váltsanak át alternatív termékre. A világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatának a vezetője a BBC-n jelentette be néhány évvel ezelőtt: a cég hosszú távú stratégiája az, hogy teljesen felhagy a hagyományos cigaretta értékesítésével
A füstmentes jövő egyelőre jól hangzó elképzelés, és bár Peter Nixon, a Philip Morris International egyesült királyságbeli és írországi részlegének vezérigazgatója előadásában azt mondta, hogy már 5,6 millió dohányosuk váltott át hagyományos cigiről a cég alternatív termékeire, nehéz elképzelni, hogy mind az egymilliárd dohányos mindegyike így dönt.
Kiemelt kép: Gabby Jones/Bloomberg /Getty Images
