Nagyvilág

Részeg sofőr csavarodott a cseh zászlóra, kitört a plakátháború

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2018. 09. 09. 13:48

Magyarországon pár tollvonással lerendezték a közúti plakátolást, a cseheknél azonban egy halálos baleset és a törvény semmibe vétele nagy botrányt kavart. Arról nem is beszélve, mennyire megunhatta minden autópályán közlekedő ember a cseh zászló túl sűrű látványát.
Korábban a témában:

Április 7-én, a hajnali órákban egy ittas, 31 éves cseh férfi vezette BMW-jét Prágából Hradec Kralové felé. Nem tudni, miért, de lehajtott az útról, elvesztette uralmát a kocsi felett, majd nekihajtott egy óriásplakát egyik lábának. Ettől a kocsi megpördült, majd az árokban végezte. A sofőr kirepült az autóból, belehalt a balesetbe.

A plakáton nem volt eladott hirdetés, mindössze egy óriási cseh zászló. Tiltakozásul egy törvénymódosítás ellen. Illegálisan.

2012 augusztusában fogadta el a cseh törvényhozás azt a jogszabályt, ami radikálisan nekiment a hirdetési piacnak. Megszabták, hogy az autópályák, gyorsforgalmi utak és elsőosztályú főutak hány méteres körzetében nem lehet plakátolni. A reklámcégek felzúdultak, egyikük, a piacvezető Czech Outdoor pedig tavaly egy viszonylag elegáns gesztussal válaszolt, a hirdetéseket eltüntette felületeiről, a helyükre pedig bazi nagy cseh zászlókat tett, így:


Ha az ember az utóbbi hónapokban Csehországban autózott, és nem értette, miért találkozik százszámra a hatalmas cseh zászlókkal, akkor most már világos lehet, hogy Prágától Brnón át Zlínig nem a nacionalizmus áradt ki. Tavaly szeptemberben járt le a szokatlanul hosszúra, ötévesre szabott türelmi idő, ettől kezdve a közutak szélén, a védőövezetben megtiltották a plakátolást (ez főutaknál 50, autópályák mellett 250 méter, bár ha a környék beépített terület, belterület, arra nem érvényes mindez). Ugyan 17 szenátor a cseh alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, ennek nem volt halasztó hatálya, a törvénynek azonban nem sikerült érvényt szerezni.

Törvény? Le van szarva

Augusztus 28-án a Seznam végzett egy nagy számlálást a közutak mentén, és arra jutottak, hogy a legfontosabb, elsőosztályú utak mentén jó pár fix plakát található, a megkérdezett jogász szerint zömük illegális. A jogszabály bevezetése óta eltelt egy év, ami alatt ugyan kevés új plakáthely épült, ellenben a meglévőket nem szerelték még le, sőt némelyiken hirdetnek is. Találtak például olyan plakáthelyet, amin havi 31 ezer koronáért (390 ezer forintért) még lehet hirdetni. Érdekesség, hogy a most le nem szedett plakátokért akár 300 ezer korona (3,8 millió forint) is lehet a büntetés, első körben a plakátcégnek, második körben a telek tulajának, ahol a plakát található.

A türelmi idő lejártának évfordulójára 700 eltüntetendő plakát tűnt el, 700 maradt kint a fontos főutak mentén. A Közlekedési Minisztérium szerint az év végére a plakáthelyek többsége eltűnik a közutak mellől, reményeik szerint maguk a cégek szerelik majd le ezeket. A közútkezelőnek nincs kapacitása a plakátok eltüntetésére, ráadásul sok vadplakát tulajdonosát megtalálni sem egyszerű (például azért, mert a cég székhelye nem valós, tisztviselőjét nem találni sehol). Mindenesetre ami plakáthelyet a hatóságoknak kell eltávolítani, annak költségét ráverik a plakátcégre. A fent említett zászlós tiltakozóval, a Czech Outdoorral nagy nehezen megállapodott a kormány egy év alatt: szeptember végére eltüntetik a problémás helyen lévő plakátjaikat.

Valószínűleg valamennyit el fogjuk távolíttatni – akár zászlós, akár zászlótlan

– mondta Dan Ťok közlekedési miniszter korábban. De ez nem jött össze, a türelmi idő után se takarta le és távolította el az állam ezeket. A csúszás fő oka a miniszter szerint a bürokrácia: ellenőrizni kell, melyik plakát szerelhető le, ezeket biztonságos körülmények között el kell távolítani és az eszközt átadni a tulajnak. Ahogy Ťok fogalmazott, nem mehetnek csak úgy oda lefűrészelni az eszközöket. Emiatt volt olyan vélemény a sajtóban, hogy a cseh állam gyakorlatilag működésképtelenné vált: egy éve nem tud betartatni egy olyan jogszabályt, amire öt éve volt felkészülni minden szereplőnek. Ahogy az Aktuálně szerzője írta,

olyan ez, mint amikor egy izomkolosszus a rendőrök szeme láttára ver meg egy nőt, de a rendőrök félnek az erejétől, ezért végignézik az egészet. 

A hirdetők tavaly azzal védekeztek, hogy a reklámok pörgetik a gazdaságot, és az egész tiltás puszta ideológia, semmi más. A Közlekedési Minisztérium szerint az ország csak a belga, dán, német és spanyol példákat követi.

Czech Transport Minister Dan Tok taking part in the Bavarian-Czech Rail Summit in Furth im Wald, Germany, 26 July 2017. Photo: Armin Weigel/dpa
Dan Tok közlekedési miniszter
Fotó: Armin Weigel/dpa / AFP

Az ősok

De miért is ment neki ilyen vehemenciával a kormány a reklámcégeknek? Valóban naponta csavarodnának autók plakátpillérekre? A ČVUT, a cseh műegyetem felmérése szerint 400 olyan plakát van az országban, ami balesetveszélyesen elvonja a sofőrök figyelmét, további kétezer jelent némi veszélyt. Fel is építettek egy térképes adatbázist az országutak menti plakátokból. Megállapították azt is, hogy a villódzó, LED-fényekkel operáló hirdetések a legveszélyesebbek, némelyik fényesebb a jelzőlámpáknál is.

Egy hirdetés átlag fél másodpercre vonja el a sofőr figyelmét, de ha érdekli is annak tartalma, ennek háromszorosa, amíg rámered az út helyett. Ez a veszély fokozottabban áll fenn a városokban (holott a plakáteltakarító jogszabály csak a külterületekre érvényes).

Mindenesetre a legtöbb plakátot eddig a Prága-Brno (D1), a Prága-Hradec Kralové (D11) és a Brno-Břeclav (D2) sztrádák mentén távolították el, kb. napi 1-2 plakátos sebességgel (amit napi 8-ra növelne a kormány). Ezzel az év végére eltűnnének az autópályák mellől. A főutak már más tésztának számítanak, jóval lassabb itt a folyamat, de legalább valami elindult.

Radejcin, 2016. december 17.
A Prágát és Drezdát összekötõ D8-as (Németországban A17-es) autópálya utolsó, most elkészült szakasza Radejcin cseh falunál a megnyitás napján, 2016. december 17-én. (MTI/EPA/Martin Divisek)
A Prágát és Drezdát összekötő D8-as autópálya utolsó elkészült szakasza Radejcin cseh falunál 2016 decemberében. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Jaj de ismerős sztori, hát ez volt nálunk is!

Bizony, három éve épp arra hivatkozva nyeste meg a köztéri plakátokat a magyar kormány, hogy közlekedésbiztonsági veszélyt jelentenek, elvonják a sofőrök figyelmét. Azonban miközben a még mindig többpárti, és aránylag működőképes cseh demokráciában a biztonság valóban releváns oka volt a törvénymódosításnak, addig hamar kiderült, hogy a mai Magyarországon mindez másodlagos. 2012-ben a kormány minden jel szerint azért tiltotta be az út menti oszlophirdetéseket, hogy kivéreztesse a balosnak tartott Bleuer István cégét, az ESMA-t. (Ez akkor a kormányfővel még jó viszonyt ápoló Simicska Lajos érdekét is szolgálta.)

Azonban ahogy belépett a piacra a részben spanyol érdekeltség ESMA Zrt. megszerzésével Orbán Viktor bizalmasa, Garancsi István, rögtön újra engedélyezve lett a plakátolás.

Székesfehérvár, 2012. július 26.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke (b) és Garancsi István, a Videoton tulajdonosa (b2) figyeli a játékot a labdarúgó Európa Liga-selejtezõ második fordulójának visszavágójában játszott Videoton FC - Slovan Bratislava mérkõzésen a székesfehérvári Sóstói Stadion 2012. július 26-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök, Csányi Sándor és Garancsi István Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Fontos különbség, hogy a fenti hazai eset a villanyoszlopokon elhelyezett hirdetésekre vonatkozott, nem az óriásplakátokra. Mindenesetre az ESMA ezután még jó ideig nem fizetett a fővárosnak az úgynevezett elefántfülek elhelyezéséért, de nem járt rosszul ezzel. Lázár János akkori miniszter cinikusan tévedésnek minősítette utólag a nyilvánvalóan piacátrendezési célú 2012-es tiltást, mondván, a statisztikai hivatal adatai szerint sem vonja el a sofőrök figyelmét az oszlopreklám.

Magyarországon egész különleges a szabályozás e tekintetben. A törvények szerint csak olyan óriásplakát helyezhető el a sztrádák mentén, ami a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatásnak minősül. Ezért láthatók a pályák mentén olyan hirdetések, amiken egyes termékeket vagy cégeket közlekedésbiztonsági szövegekkel hirdetnek (lásd Simicska egykori Publimontjának az oldalán is).

A közutak menti plakátolást egyébiránt egy 2011-es kormányrendelet szabályozza. Az alapvetés ma az, hogy közúttól 50, autópályától 100 méterre lehet legközelebb normál hirdetés, bár ha 4 négyzetméternél nagyobb, akkor azon túl se. A plakát nem villoghat, nem mozoghat, nem lehet fényvisszaverő, nem hasonlíthat KRESZ-táblára. Ha szabálysértő a hirdetés, akkor a plakát vagy a terület tulajdonosával távolíttathatja el a közútkezelő azt, végső soron leszedheti maga is. Érdekesség, hogy egy módosítóval 2014-ben a politikai plakátolást is betiltották az említett zónákban.

Kiemelt kép: Cseh Közlekedési Minisztérium

Molnár Zoltán korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.