Nem született döntés a független ukrán egyház megteremtéséről az ortodox egyházak püspökeinek háromnapos isztambuli találkozóján, de a kijevi egyházvezetők biztosak abban, hogy a konstantinápolyi pátriárka akár már az idén áldását adja rá, ami szakértők szerint a legnagyobb egyházszakadáshoz vezethet a keleti és nyugati kereszténység különválása óta.
Az ukrán média keddi híradásai szerint a független ukrán ortodox egyház megteremtése volt a hétfő este véget ért isztambuli egyházi találkozó legfőbb témája, és I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája tájékoztatta az egyházi elöljárókat álláspontjáról, de döntés egyelőre nem született. A végső szót később mondják majd ki, a várakozások októberben lesz.
Az ukrán ortodox egyház autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti egyházzá nyilvánításával egyidejűleg döntés születhet arról is, hogy érvénytelenítik Filaret kijevi pátriárka kiátkozását. Az ukrán egyházi vezetőt Moszkva sújtotta átokkal, amiért 1992-ben létrehozta az orosz egyház által el nem ismert kijevi patriarkátust.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése alapján az isztambuli találkozón döntés született arról, hogy a konstantinápolyi pátriárka más egyházakkal való egyeztetés nélkül is megadhatja az autokefál státust egy egyháznak, és a döntéshez nem szükséges konszenzus, azaz minden egyes egyház beleegyezése.
Ezt Evsztratyij Zorja, a kijevi patriarkátus szóvivője is megerősítette, aki az isztambuli találkozó után úgy nyilatkozott az ukrán Szabadság Rádiónak: már nem az a kérdés, hogy megkapja-e vagy sem a függetlenséget az ukrán egyház, hanem az, hogy mikor. Kijev reményei szerint ez az idén mindenképpen megtörténik. A szóvivő szavai szerint a konstantinápolyi pátriárka az erre legalkalmasabb időt választja majd az ukrán egyház függetlenségének kimondására, vagyis akkor teszi meg, amikor a legtöbb nemzeti egyház támogatása meglesz hozzá.
A kérdésben nincs konszenzus, az orosz egyház hevesen ellenzi az ukrán egyház függetlenné válását. Kijev várakozásai szerint viszont Moszkva abszolút kisebbségbe szorulhat ezzel, ami nem veszélyeztetheti az ortodox egységet, így – a szóvivő véleménye szerint – nem lehet akadálya az ukrán egyház függetlenné válásának.
Szakértők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy Moszkva számára ez nem pusztán egyházvita, hanem geopolitikai kérdés: a független ukrán egyház létrejötte jelentősen meggyengíti Oroszország politikai befolyását is az ortodox vallású országok fölött. Az orosz ortodox egyháznak 35 ezer temploma van, és egyharmaduk Ukrajna területén van. Emiatt az ukrán egyház lehetséges függetlenné válását orosz egyházi vezetők a „legnagyobb egyházszakadásként” emlegetik a kereszténység keleti és nyugati központokra történt szétbomlása óta.
Kijev számára sem pusztán vallási kérdés a független egyház létrejötte. Petro Porosenko ukrán elnök augusztus 24-én, az Ukrajna függetlenné válásának 27. évfordulóján rendezett katonai parádén jelentette ki, hogy az ukrán ortodox egyház függetlenségének kérdése túllépi a vallás határait, az ukrán függetlenség jelentős eleme. Leszögezte: Ukrajna határozott szándéka, hogy kiszabaduljon annak az orosz egyháznak a függéséből, amely „megszenteli Putyin Ukrajna elleni hibrid háborúját, az orosz vezetésért és hadseregért imádkozik”. (MTI)
