Csütörtökön Berlinben találkozott egymással Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök. A találkozó több szempontból is fontos.
Egyrészt a német kabinetben az utóbbi időszakban az Orbán-kormány kedvenc témája, a menekültkérdés okozott majdnem végzetes törést. Horst Seehofer belügyminiszter, a kormányunió egyik felét adót bajor CSU elnöke ultimátumot adott, hogy ha Merkellel és pártjával, a kereszténydemokrata CDU-val nem tudnak kompromisszumos megoldást találni, akkor lemond minden pozíciójáról. A probléma, legalábbis ideiglenesen, megoldódott: a tervek szerint a német határon tranzitzónákat hoznak létre, ahol helyben döntik majd el, hogy ki kaphat menekültstátust Németországban. Ez a lehetőség Seehofer tetszését is elnyerte, így egyelőre marad, és csütörtökön már arról beszélt a szövetségi parlamentben, hogy menekültpolitikai fordulat kezdődik Németországban.
Korábban az a hír is felröppent, ráadásul német kormányzati körökből, hogy Németország 14 uniós tagállammal, köztük Magyarországgal, megállapodott korábban másutt regisztrált, Németországból kiutasítandó menedékkérők gyorsított visszafogadásáról. Orbán ezt az értesülést kacsának nevezte. A napokban pedig kijelentette, hogy addig nem köt kétoldalú megállapodást menekültügyben a németekkel, ameddig Ausztria és Németország nem egyezik meg, és Merkellel is ezt az álláspontját közli.
Ami miatt szintén fontos figyelni a találkozóra, hogy a német kancellár és Orbán a két ország közötti szoros gazdasági és politikai kapcsolat ellenére viszonylag ritkán tárgyal négyszemközt, legutoljára 2015 februárjában járt Magyarországon Merkel, így a mostani egyeztetés kulcsfontosságú lehet a német-magyar kapcsolatok további alakulásában. Három éve egyébként visszafogottan ugyan, de Merkel bírálta Orbán kormányzati politikáját.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Angela Merkel elmondta, hogy voltak közös álláspontok és voltak eltérő vélemények. A kereskedelmi volumen 15 milliárd eurós Magyarország és Németország között. Magyarország vonzó befektetési terep, ezért további fejlesztésekre lehet számítani. A német kancellár emlékeztetett arra, hogy 2019-ben lesz 30 éve annak, hogy megnyíltak a határok és a németek sosem fogják elfelejteni azt, hogy Magyarországnak ebben mekkora szerepe volt.
Hozzátette azt is, hogy a gazdasági együttműködés tekintetében a határok lebontásában gondolkodnak és abban, hogy minél egyszerűbb legyen az együttműködés.
Sajnos a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint mi
– jegyezte meg Merkel.
Intenzív, de barátságos megbeszélésen vagyunk túl – kezdte beszédét a magyar miniszterelnök. „Mi egy munka alapú gazdaságot építünk, amelynek célja a magyar gazdaság fejlesztése”, és ebben kulcsszerepe van a német cégeknek is. Megállapodtak arról, hogy a két országban létrejön egy-egy munkacsoport, amely innovációval kapcsolatos munkaterveket tesz lesz az asztalra.
Magyarország európai védelmi ipart szeretne látni és ebben a tekintetben is szeretne együttműködni Németországgal. A Közel-Keleten és Afrikában a továbbiakban is közösen fogják segíteni a szegényebb országokat. Orbán emellett kitért arra, hogy Magyarországon rendkívül erős szerepe van a német nyelvnek, a német nyelvű oktatásnak.
A migrációról szólva azt mondta:
Világossá vált, amit eddig is tudtunk: a kancellárasszony és én másképpen látjuk a világot.
Ennek ellenére Magyarország kész együttműködni és együtt dolgozni.
Kérdésre válaszolva a kancellár elmondta, örül annak, hogy Magyarország modernizálja a hadseregét és számít közös munkára. Szerinte Európában nem közös hadseregről lenne szó, hanem közösen kidolgozott stratégiára. Ez nem a NATO ellen működne, hanem annak a munkáját kiegészítve.
Orbán Viktor két konkrétumról beszélt: az egyik, hogy NATO-hadosztályparancsnokság még nincs Közép-Európában és ezt Magyarországon akarják létrehozni Németország mentorálásával. A másik, hogy Magyarországnak is fejlesztenie kell a haderejét, 2020-ig folyamatos lesz a német védelmi ipar és Magyarország közötti együttműködés.
Magyarországról nagyon kevés menekült érkezik – mondta el Angela Merkel, ezért Magyarország nem érzi felelősnek magát azért, hogy lefolytassa a menekülteljárást.
A problémánk az, hogy Magyarország a dublini egyezményt illetően nem érzi magát illetékesnek, még akkor sem, ha ott regisztrálták a menekülteket,
jegyezte meg a kancellár.
Orbán Viktor ezt azzal egészítette ki, hogy Magyarország azért építette fel a kerítést, hogy illetéktelenek ne lépjenek be az országba.
A németek biztosak lehetnek abban, hogy afféle végvári kapitányként megvédjük Németországot is.
Hozzátette, hogy az első belépési pont Görögország a bevándorlók számára, ott viszont gyakran nem regisztrálják őket. Magyarország feladata, jelentette ki Orbán, hogy megvédje az uniót és a schengeni övezetet, ezért bár nem kötelessége, de regisztrálja őket. Azt viszont nem ismerik el, hogy emiatt hozzánk kellene visszaküldeni őket például Németországból. Orbán azt is hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont 2015 óta változatlan, és bár olykor szigorúnak tűnhet, fontosnak tartja az őszinteséget.
Abban Angela Merkel egyetértett, hogy védeni kell a külső határokat és ebben fontos szerepe van Magyarországnak.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy emberekről van szó, akik hozzánk jönnek, és ez összefüggésben áll Európa egyik alapelvével, a humanitással.
Az embercsempészekkel természetesen szemben fel kell lépni, mondta Merkel, mert ők veszélyeztetik a menekülteket. Hozzátette azt is, hogy a humanitást figyelembe véve olyan menekültpolitikát kell kidolgozni, amely javára válhat Európának, akár úgyis, hogy további együttműködéseket kötnek afrikai országokkal.
A kérdés az, mondta a miniszterelnök, hogy hogyan lehet humánusan segíteni, az erre adott válaszok pedig különbözőek, de
ha humánusak vagyunk, akkor pull faktor nélkül kell annak lenni. (…) Nem akarunk importálni problémákat.
Angela Merkel felidézte, hogy 2015 egy különleges év volt, fokozott volt a hangulat. Ugyanakkor bár Törökország egyezményt kötött az EU-val a menekültek ellátására, Németország cserébe hajlandó menekülteket befogadni, és nem hagyja magára Törökországot. A menekülteknek pedig bizonyos időre munkalehetőséget vagy tanulmányi ösztöndíjat kínálnak fel, hogy hozzá tudjanak járulni Németország és az Európai Unió gazdaságához.
Ha nincs legális lehetőség Európába jönni, akkor nehéz lesz együttműködni Afrikával,
hangsúlyozta.
Méltánytalannak érezzük, hogy Magyarországot gyakran megvádolják a szolidaritás hiányával Németországban (…) de ha Magyarországon nem állnának katonák ezrei a határon, akkor naponta 4-5000 menekült érkezne a Németországba. Ez a szolidaritás,
jelentette ki Orbán Viktor.
Kiemelt kép: Omer Messinger / AFP
