Nagyvilág
031000-N-XXXXB-001
Arctic Circle (Oct. 2003) -- Three Polar bears approach the starboard bow of the Los Angeles-class fast attack submarine USS Honolulu (SSN 718) while surfaced 280 miles from the North Pole.   Sighted by a lookout from the bridge (sail) of the submarine, the bears investigated the boat for almost 2 hours before leaving.  Commanded by Cmdr. Charles Harris, USS Honolulu while conducting otherwise classified operations in the Arctic, collected scientific data and water samples for U.S. and Canadian Universities as part of an agreement with the Artic Submarine Laboratory (ASL) and the National Science Foundation (NSF).  USS Honolulu is the 24th Los Angeles-class submarine, and the first original design in her class to visit the North Pole region.  Honolulu is as assigned to Commander Submarine Pacific, Submarine Squadron Three, Pearl Harbor, Hawaii.  U. S. Navy photo by Chief Yeoman Alphonso Braggs.  (RELEASED)

A klímaváltozás kinyírja az Északi-sark régészeti emlékeit

24.hu
24.hu

2018. 06. 29. 16:08

Azonnali cselekvésre van szükség az Északi-sarkvidék több ezer régészeti lelőhelyének megóvása vagy dokumentálása érdekében, mielőtt odavesznek a permafroszt (örökfagy) olvadását és a part menti területek erózióját felgyorsító globális felmelegedés miatt – figyelmeztetnek kutatók.

A sarkvidéki hideg évezredekre konzervált elefántcsontból készült tárgyakat, úsztatott fából készült házakat és emberi maradványokat, gyakran szinte tökéletes állapotban megőrizve azokat.

A klímaváltozás miatt azonban, amelynek üteme és mértéke is súlyosabb a sarkvidékeken, mint a világ többi részén, a helyzet kétségbeejtővé vált, ugyanis sokkal több lelőhely fog megsemmisülni a közeljövőben, mint amennyit a kutatók képesek lennének dokumentálni.

A világ egyre nagyobb számú ősi lelőhelyét és építményét fenyegeti a pusztulás veszélye

– írták szakemberek az Antiquity című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban, megjegyezve, hogy ezeknek a régészeti kincseknek az elpusztulása pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára.

A szakemberek szerint egy több mint 12 millió négyzetkilométernyi területen – amely Kanada, Oroszország, Alaszka és Grönland területére is kiterjed -, legkevesebb 180 ezer lelőhely található.

A már elveszett örökségekkel kapcsolatban a kutatók példaként említettek egy eszkimó (inuit) falut a kanadai Mackenzie-folyó torkolatvidékén, amely annak idején az európaiakkal való kontaktus első helyszíne volt. John Franklin angol felfedező híres arktiszi expedíciójának egyik tagja 1826-ban 17 házról és egy közösségi épületről tett jelentést a területen, ahol ma már nyoma sincs az építményeknek.

Gyakran feltételezik, hogy a nagy távolságból és az éghajlatból adódóan ezek a területek elég védelmet nyújtanak, ám úgy tűnik, hogy a klímaváltozás miatt a helyzet változik

– húzták alá a kutatók, rámutatva, hogy az északi-sarkvidéki átlaghőmérséklet kétszer gyorsabban emelkedik, mint a mérsékeltövi területeken. A nagy távolság miatt pedig a kutatók nehezebben tudják megközelíteni ezeket a vidékeket.

A globális felmelegedés egyéb negatív hatásai közül a tanulmány kiemelte a viharokat, az elburjánzó növényzetet, a tundratüzeket, valamint azt, hogy az egyre inkább jégmentessé váló arktiszi vizeken hajózó turisták előszeretettel gyűjtenek be illegálisan szuveníreket a part menti régészeti lelőhelyekről.

Jelenleg ez az emberiség közös örökségét érintő legnagyobb katasztrófa

– mondta Matthew Betts, a gatineau-i Kanadai Történeti Múzeum kurátora, aki nem vett részt a mostani tanulmányban.

A leletek megóvásának legjobb módja a konzerválás, amely azonban rendkívül költséges. A lelőhelyek többségén a szakértők ásatásokat végeznek, begyűjtik a leleteket, dokumentálják azok pontos helyét és összesítik az adatokat a további tanulmányozáshoz.

Minderre azonban most nincs idő, egyszerűen csak ki kell ásni a földből a leleteket, mielőtt odavesznek

– mondta Betts, megjegyezve, hogy mindez negatívan érinti az őslakosok jogait is. Kanadában ugyanis a földterületre vonatkozó igényt régészeti bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Tehát, amikor az örökségüket elmossa a víz, azzal együtt a földhöz való joguk is semmivé foszlik

– magyarázta a kurátor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.