Ha valaki egyik országból a másikba utazik, sok esetben pénzt kell váltania ahhoz, hogy boldoguljon a célállomáson. Amikor egy turista a kezébe veszi a pénzérméket és bankjegyeket, puszta kíváncsiságból megvizsgálja, hogyan néznek ki, kik és mik szerepelnek rajta, és ezzel meg is teszi az első lépést, hogy közelebbről megismerkedjen az adott állam kultúrájával.
A bank- és hitelkártyák korában egyre inkább visszaszorul a készpénz jelentősége, de még mielőtt teljesen kimennének a forgalomból, összeszedtük, hogy melyek a legérdekesebb és legdivatosabb valuták a nemzetközi piacon, és mik azok a történelmi és földrajzi adottságok, amik a designjukat olyan egyedivé teszik.
Csendes-óceáni valutaközösségi frank
A pénznemet Franciaország Csendes-óceáni exklávé területei, így Új-Kaledónia, Tahiti, illetve Wallis és Futuna használják, merthogy ezekben az államokban még nem vezették be az eurót. Nem teljesen független pénznem, az egykori francia frank egyik típusa.
Az első bankjegyeket 1967-ben gyártották le, és bár rendkívül kidolgozottak voltak, a 2010-es évek elején több okból is újítani kellett rajtuk:
- egyrészt méretüknél fogva kezelhetetlenné váltak (a legnagyobb, öt- és tízezer frankos biankó 172 x 92 mm-es formátumban nyomták),
- másrészt túl sok volt a biztonsági rés, mert vakjel, vízjel vagy hologramfólia sem volt rajtuk.
A Csendes-óceáni valutaközösségi frank designja és méretezése ugyan megváltozott, de még mindig párját ritkítja világviszonylatban is. A más és más értékű bankjegyek mindegyike azon négy állam egyike előtt tiszteleg, ahol forgalomban van.
Olyan természeti értékeket jelenítenek meg a papírpénzeken, amelyek az adott országra jellemzőek, ilyen például a teknős, különböző halfajok vagy a papagájvirág. A tízezer frankoson pedig a polinéz kultúrához szorosan fűződő tradicionális kunyhó lelhető fel.
Érméből hét különböző címletű van a szigeteken, ezek egyik oldalán a Francia Köztársaságról, a másikon pedig Francia Polinéziáról vagy Új-Kaledóniáról emlékeznek meg.
Arubai florin
Aruba szigete Venezuela partjainál terül el, és Hollandia alkotmányos része. Az arubai florin 1986-ban váltotta fel a holland antillákbeli forintot, de az amerikai dollárt is elfogadják az országban.
Az törpeállam papírpénze elképesztően színes, de letisztult is egyben, és kiválóan reprezentálja a helyi kultúrát és a természeti életet.
Minden bankó hátoldalán ugyanolyan geometriai alakzatok látszanak, de mindegyik címlet más színű és más állat szerepel rajta, mint például a csörgőkígyó, a bagoly, a béka vagy a kagyló. Az Arubai Központi Bank tájékoztatása szerint ezzel a kombinációval szerették volna hangsúlyozni a múlt és jelen kapcsolatának fontosságát.
Comore-i frank
Franciaország a történelem során nemcsak a Csendes-óceáni régióban, hanem Afrikában is teret hódított, és többek közt a Madagaszkártól északra található Comore-szigeteket is bekebelezte. Ezt kiválóan tükrözik a ma már független ország bankjegyei is.
Comore 1956-ban kapott autonómiát a franciáktól, majd 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével el is szakadt tőlük. A függetlenség kikiáltása után azonnal új pénznemet vezettek be, hogy reflektáljanak a politikai változásokra. A Comore-i frank az afrikai valutaközösséghez tartozik, ugyanakkor az euróhoz kötött árfolyamú pénznem és a francia központi bank, a Banque de France szabályozza.
Így néztek ki az első bankók:
Az érméket és a bankjegyeket a közelmúltban a Comore-i Központi Bank átvariálta, de továbbra is hűek maradtak a szigetcsoport kultúrájához, történelméhez, valamint állat- és növényvilágához.
Fontos megjegyezni, hogy az afrikai valutaközösség a gyarmatosítás hagyatékának számít a szó negatív értelmében, és könnyen elképzelhető, hogy a földrész frankjait a közeli jövőben csoportosan eltörlik.
Cook-szigeteki dollár
A Cook-szigetek 15 apróbb, a külvilágtól szinte teljesen elzárt szigetből áll össze a Csendes-óceán déli részén. Mivel a szigetcsoport új-zélandi kolónia volt a XX. század kezdetétől egészen az 1960-as évekig, a két országnak különleges kapcsolata van egymással. A Cook-szigeteki lakók új-zélandi állampolgárok, és a hivatalos pénznem az új-zélandi dollár. Mindenütt elfogadják a viszont Cook-szigeteki dollárt is, hiszen a két valutát 1:1 arányban váltják, tehát egyenértékűek.
Háromdolláros bankóból kétféle is van nekik. Az egyik rózsaszín árnyalatú, az egyik felén állítólag egy tipikus vasárnapi jelenet játszódik le rajta, a másikon táncosok, trópusi halak, egy nagy kagyló és a zafírlóri névre hallgató őshonos madár virít.
Izlandi korona
Izland hiába tartozik földrajzilag Európához, nem tagja az Európai Uniónak, így magától értetődő módon nem is euró a fizetőeszköz a szigeten. Az északi államban izlandi koronát használnak, a pénznemből öt-ötféle bankó és érme létezik.
Az érmék előlapján Izland négy mondabeli védelmezője (egy bika, egy hegyi óriás, egy madár és egy sárkány) látható, míg a hátoldalon a tengeri élővilágot jelenítették meg. Minden érmén más tengeri lény tűnik fel: egy nyúlhal, egy parti tarisznyarák, kapellán lazacok, delfinek és egy tőkehal.
Bár a bankjegyek kevésbé színesek a listánkon szereplő darabokhoz képest, annyira kidolgozottak, hogy bőven van mit vizsgálni rajtuk. Az izlandi korona bankóiról nem az állat- és növényvilág, sokkal inkább a történelmi karakterek és művészek köszönnek vissza.
