Nagyvilág
Orbán Viktor, Horst Seehofer (orbán viktor, horst seehofer)

Orbán barátja az iszlámra nemet mond, a muzulmánokra nem

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 03. 16. 13:00

Horst Seehofer azt üzente, a muzulmánoknak a németekkel kell élniük, nem mellettük vagy ellenük.

Az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz – jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. A Bild című lapnak azt mondta, Németországot a kereszténység formálta, az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap és az egyházi ünnepnapok és rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony. Az iszlám nem része Németországnak,

de a nálunk élő muzulmánok magától értetődően Németországhoz tartoznak.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ez azonban

természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul értelmezett figyelmességből fel kellene adnunk az országunkra jellemző hagyományokat és szokásokat.

Horst Seehofer szerint fel kell újítani a német kormány és a németországi muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az úgynevezett iszlám konferencia intézményét, folytatni kell a párbeszédet a muzulmán szervezetekkel.

Az én üzenetem az, hogy a muzulmánoknak velünk kell élniük, és nem mellettünk vagy ellenünk

– mondta a belügyminiszter. A cél eléréséhez

kölcsönös megértés és odafigyelés kell, ami csak úgy lehetséges, ha beszélünk egymással.

A Bild felidézte, hogy a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzetéről a vitát a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként az iszlám konferenciát azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy “az iszlám része Németországnak és Európának”.

A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak. A két országrész egyesítése után a bevándorlók integrációja a legfőbb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.

A következő államfő, Joachim Gauck szerint nem a muzulmán vallás, hanem a muzulmán vallású lakosok tartoznak Németországhoz. A szövetségi elnök erről egy 2012-es interjúban beszélt, kiemelve, nem veszi át szóról szóra elődje kijelentését, de a szándékkal azonosul. Szerinte Christian Wulff azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal és tudomásul kell venni, hogy

ebben az országban sok muzulmán él. Én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak.

Az egymondatos kijelentések a hovatartozásról mindig problematikusak, különösen akkor, amikor olyan kényes ügyekre vonatkoznak, mint a vallás.
Mint mondta: megérti azokat is, akik azt kérdik:

vajon miként járult hozzá az iszlám Európa fejlődéséhez, miként vett részt a felvilágosodásban, vagy éppen a reformációban? Ezekkel a felvetésekkel is egyetértek, ha nincsen bennük rasszista felhang.

Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált. Hozzátette, Németországban “szívesen látnak” mindenkit, aki elfogadja a törvényeket, nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók beilleszkedésének sikeréért, vallástól, származástól függetlenül.

Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él

– mondta Angela Merkel.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet. (mti)

Kiemelt kép : MTI / EPA / Sven Hoppe

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.