Nagyvilág
Peking, 2017. október 25.
Hszi Csin-ping pártfőtitkár, kínai elnök a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága új Állandó Bizottságának tagjait bemutató sajtóértekezleten a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. október 25-én, a KKP XIX. kongresszusának befejeződése utáni napon. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Kína elnöke úgy döntött, övé lesz az ország

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 02. 28. 16:53

Korábban a témában:

Hszi Csin-ping akár élete végéig irányíthatja Kínát, miután a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága kezdeményezte, hogy töröljék az alkotmányból azt a kitételt, amely szerint az ország elnöke és alelnöke csupán két ciklusra választható meg.

A 64 éves Hszi kijátszotta eddigi legmerészebb politikai kártyáját, a manőverrel határozatlan időre kiterjeszti hatalmát, így képes lesz az állam igazgatására egészen addig, amíg valóra nem váltja álmát, és a világ vezető hatalmává teszi Kínát. Az ország az 1970-es évek végén nyitott Nyugat felé, az Egyesült Államok és szövetségesei pedig megpróbálták integrálni abba a rendszerbe, amelyet a második világháború után építettek abban a reményben, hogy a gazdasági virágzás végül politikai liberalizációhoz vezet. Hszi legújabb lépése azt bizonyítja, hogy ez a törekvés nem járt sikerrel és Kína inkább a saját útját járja a továbbiakban.

2013-as hivatalba lépése óta Hszi nemcsak a kormányra, hanem a Kínai Kommunista Pártra, a katonaságra és a sajtóra is kiterjesztette a hatalmát. Nézetei szerint formálta az oktatási rendszert és a kultúrát, az önkényuralmi rendszert pedig a közösségi média ellenőrzésével és a bűnözőkkel való kegyetlen elbánással erősítette meg. Most pedig sikerült elérnie, hogy a párttársai gyakorlatilag teljhatalmú „császárrá” tegyék őt.

Olyan, mint Putyin, de mégse

A megszavazásra váló törvénymódosítás arra utal, hogy Hszi egyedül akarja véghez vinni elkezdett programját, ami a szegények felzárkóztatására, az állami kézben lévő vállalatok megreformálására, a környezetvédelem kiemelt programmá tételére és a stratégiai iparágak kiépítésére hivatott. Ha minden a terv szerint halad, ő lehet az elnök, amikor Kína átveszi az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdasága címet úgy két évtizeden belül.

Hsziamen, 2017. szeptember 4. 
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfõ a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítõ BRICS-országok csúcstalálkozóján Hsziamenben 2017. szeptember 4-én. Jobbról Peng Li-jüan, a kínai elnök neje. (MTI/EPA pool/Vu Hong)
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfõ Hsziamenben 2017. szeptember 4-én Fotó: Vu Hong / EPA / MTI

Szakértők szerint Hszi kissé türelmetlen lett és uralkodó akar lenni a Csendes-óceán nyugati részén. Azt akarja, hogy ez az ő teljesítményeként kerüljön be a történelemkönyvekbe és a jövő nemzedéke csodálatos vezetőként emlékezzen vissza rá. Helyzetét megkönnyíti, hogy Trump America First politikája csekély hangsúlyt fektet a nemzetközi kereskedelemre, Hszi pedig megpróbálja kiaknázni azt a területet, amit az USA feladott.

Az már kissé aggasztóbb lehet az amerikaiak számára, hogy Kína megpróbálja elnyomni az Ázsiában meglévő erős katonai jelenlétet, ami staus quo a második világháború vége óta. Ha Trump ebből nem enged, az akár komolyabb konfliktust is szülhet az átmeneti időszak után.

Egyes megfigyelők Vlagyimir Putyin egyeduralkodásához hasonlították Hszi kiemelkedését, de van különbség kettőjük között. A diplomácia és a háború terén az orosz elnök elsősorban a „puha” fegyverekkel hódít: hekkerek Amerikában, milíciák Ukrajnában, szervezett ellenállás az ENSZ-ben. Ez egy hanyatló hatalom arzenálja, Hszi ezzel szemben emelkedik fel.

Jelenleg a kínai gazdaság és hadsereg sokkal nagyobb fejtörést okoz az amerikai vezetés számára, mint Putyin uralkodása: az amerikaiak a hidegháború óta a legkomolyabb kihívással néznek szembe Kína miatt.

Egyszer már rosszul sült el

Az elnök szép imázst alakított ki magáról, de az új modell komoly rizikókkal járhat: az önkényuralmi kollektívát ugyanis pont azért hozták létre, hogy megszüntessék a Mao Ce-tung idején meglévő személyiségkultuszt és kiszámíthatóbbá tegyék a politikai életet.

Hszi az általa most visszahozott rendszerben kevésbé valószínű, hogy politikai tanácsokat kap bárkitől, vagy hogy döntéseit a hibák elkerülése érdekében megkérdőjelezik. Az elnök az első ciklusában megszilárdította az erejét a korrupció és a szólásszabadság ellen irányuló agresszív fellépésével, riválisait elhallgattatta, a törvényhozó elitet pedig olyan, hozzá lojális személyekkel töltötte fel, akik hajlandók csendben maradni.

Ez a stratégia viszont jellegéből fakadóan katasztrofális hibákat tartogathat, mert a politikai elit vakon követi a vezér parancsait. Hszinek nem is kell messzire mennie, hogy ezt lássa, hisz fél évszázaddal ezelőtt Mao Ce-tung nagy projektje is éhínségbe torkollt.

Hatalma megszilárdításával Hszi most gyakorlatilag Kína önálló tulajdonosa. Ha nem sikerül valami, senkit nem hibáztathat majd, csak magát. Pedig függetlenül attól, mennyire kompetens és hatékony vezetője van, Kínának is vannak komoly problémái, mint az elöregedő népesség, a magas születési ráta és a Dél-Kínai tengert övező geopolitikai és nemzetközi jogi viták, hogy csak párat említsünk. Ha a növekedés lassulni kezd, ami idővel biztos bekövetkezik, a gazdasági és politikai rendszert hátráltató tényező belső nyomást eredményez, és ellentéteket hoz létre, mint minden tekintélyelvű társadalomban.

A kínai nép mostanáig és még egy jó darabig elégedett lehet, hiszen milliárdokat öntenek a vidékbe, fejlődik az infrastruktúra és rengetegen emelkedtek fel a szegénységből. De abból baj lesz, ha egyszer tényleg fokozódik a kormányváltó hangulat, de nincs lehetőség új vezetőket választani.

Kiemelt kép: Hou Hvi Jung / EPA / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.