Nagyvilág
French President Emmanuel Macron delivers a speech to the new generation of French farmers invited at the Elysee Palace in Paris, on February 22, 2018. / AFP PHOTO / POOL / Etienne LAURENT

Orbán most elégedetten tekinthet Franciaországra

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 02. 22. 18:16

Korábban a témában:

A francia kormány szerdán benyújtott egy bevándorlási törvényjavaslatot, amely nagymértékben korlátozná az országban tartózkodó menekültek számát, és ezzel egyidejűleg növelné a deportálásokat. A tervezet nemcsak a migránsokat képviselő szervezeteknél, hanem még Emmanuel Macron francia elnök pártjában is komoly visszhangot váltott ki.

A Gérard Collomb belügyminiszter által ismertetett javaslat – amelyről majd áprilisban vitázik a parlament – arra épül, amit a magyar kormány és Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a migrációs válság kezdete óta szajkóz: meg kell különböztetni a menedékkérőket a gazdasági migránsoktól. Ugyanakkor a két csoportot nagyon nehéz szétválasztani egymástól, és ez végezetül minden bevándorló életét megnehezíti.

Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia vagy Svédország esetében szükség van az azonos procedúrákra. Ha nem, akkor a bevándorlók utána néznek, hol a legkönnyebb menedékjogot szerezni, és mindenki abba az országba fog menni

– nyilatkozott sajtótájékoztatóján a miniszter.

A hivatalos álláspont szerint a törvényjavaslattal szeretnék megerősíteni a sérülékeny helyzetben lévő emberek védelmét, összehangolni az eljárásaikat az európai joggal és gyakorlattal és a valósághoz igazítani a törvényüket.

A javaslat tökéletesen kiegyensúlyozott. Két vezérelven alapul: Franciaországnak muszáj befogadnia a menekülteket, de nem szabad befogadnia minden gazdasági migránst.

Mi változik?

A kormány a menedékjogi eljárások felgyorsítását javasolja, a kérelmek elbírálásának maximális időtartama 120 napról 90 napra csökkenne. A határozat elleni fellebbezésre a korábbi 30 nap helyett csak 15 nap állna a bevándorlók rendelkezésére.

Macronék szeretnék úgy beállítani az intézkedést, mintha azzal a menedékkérők segítségére sietnének és kérelmeik mihamarabbi elbírálását sürgetnék, de a valóság ezzel szemben az, hogy csak nehezebbé teszik a dolgukat, mert kevesebb idejük áll rendelkezésre a szükséges papírokat és okiratokat összeszedni.

Protester take part in a demonstration against the French government's new immigration bill in Paris on February 21, 2018.
The French government defended a new immigration bill as "completely balanced" on February 21 despite criticism from rights groups and some ruling party lawmakers that it will lead to thousands of extra deportations. The draft law, which criminalises illegal border crossings and speeds up procedures to deport economic migrants, was presented to the cabinet of President Emmanuel Macron for the first time.
 / AFP PHOTO / Zakaria ABDELKAFI
Kormányellenes tüntetés Párizsban 2018. február 21-én
Fotó: Zakaria Abdelkafi / AFP

Az idegenrendészeti őrizetben tölthető maximális időszakot megdupláznák, 45 napról 90-re emelik. A cél egyértelmű: a hatóságoknak bőven lesz rá lehetőségük, hogy megegyezzenek a menekültek szülőhazájával a deportálásukról. Franciaország egyébként idáig is lényegesen több bevándorlót deportált, mint az Egyesült Királyság vagy Németország, ahol jóval tovább, 18 hónapig tarthatók idegenrendészeti őrizetben a migránsok.

Kiterjesztenék továbbá a határőrség hatáskörét, hogy rajtaütésszerű ellenőrzéseket végezhessenek a menekült- és hajléktalanszállókon. Az illegális bevándorlókat nem 16, hanem akár 24 óráig tarthatnák fogva a rendőrségeken, hogy könnyebben bíróság elé állíthassák őket.

A javaslat értelmében a nem határátkelőhelyen történő belépésért egy, a személyazonosító okmányok hamisításáért öt év börtönbüntetés is járhat.

Ha átmegy a törvény, azzal a francia kormány két dolgot ér el:

  • hogy a menekülteknek nehezebb legyen bejutni a határaikon,
  • és hogy könnyebb legyen deportálni őket.

A nép akarata

A belengetett intézkedéseket gyakorlatilag csak negatív kritika övezte. Bírálták a politikai szakértők, a migránsokat segítő szervezetek, a bevándorlók francia diákok társaságában tüntettek több nagyváros egyetemein is, a menekültügyi bíróság tagjai pedig sztrájkba kezdtek. Ráadásul még Macron pártján belül is komoly vitákat váltott ki az ötlet.

French President Emmanuel Macron leaves the stage after he delivered a speech to the new generation of French farmers invited at the Elysee Palace in Paris, on February 22, 2018. / AFP PHOTO / POOL / Etienne LAURENT
Emmanuel Macron
Fotó: Etienne Laurent / AFP

Florence Granjus, az En Marche! egyik tagja az AFP megkeresésére arról beszélt, fennáll a veszélye, hogy az emberek bezárása hétköznapi jelenséggé válik, Sonia Krimi, egy másik törvényhozó pedig azzal vádolta a kormányt, hogy az emberek félelmével játszik a migrációs reformján keresztül.

Nem minden Franciaországban tartózkodó külföldi terrorista, nem minden külföldi él vissza a társadalmi jóléttel

– fogalmazott.

Jean Pisani-Ferry, a gazdasági tárca egyik vezetője a Le Monde című lapban közzétett nyílt levelében még ennél is durvább állítást fogalmazott meg:

Mr. Macron, a politikád ellentmond a humanizmussal, amit prédikálsz.

A magyarázat a közvélemény-kutatásokban rejlik, amelyek egyöntetűen azt mutatják, hogy a francia szavazók is komolyabb határellenőrzést akarnak.

Egy múlt hónapban elvégzett felmérés szerint megközelítőleg a franciák 63 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok bevándorló van az országban. Franciaországban tavaly rekordmennyiségű, 100 ezer menedékkérelmet adtak le, ami ugyanakkor még mindig jóval kevesebb, mint mondjuk a szomszédos Németországban, ahová 2015-ben 890 ezer menekült érkezett.

Kiemelt kép: Etienne Laurent / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.