Az már tavaly szeptemberben eldőlt, hogy az írek népszavazhatnak a művi terhességmegszakításról, azaz az abortuszról. Ez azért fontos, mert Írország egykor Európa egyik legkonzervatívabb állama volt, most meg már a melegházasság támogatása mellett erről is szavazhatnak. A Guardian pedig arról ír, erős az esélye, hogy a lakosság rábólint a dologra.
Most ott tart a folyamat, hogy összeült a kormány megvitatni a referendummal kapcsolatos teendőket. Jogi nyelvezettel élve alkotmánymódosító népszavazás jön majd, ugyanis az ír alaptörvény nyolcas módosításában van szó az abortuszról. Ezt egy másik referendum után, 1983-ban fogadták el, és egyenlő jogokat biztosított a magzatnak és az anyának.
A legnagyobb fejlemény az ügyben az, hogy Leo Varadkar kormányfő is kijelentette: az igenek mellett fog kampányolni. Ezért az ellenzék részéről nem kevés kritika is érte, mondván előbb közölte az álláspontját a külföldi médiával (a BBC-vel), mint az ír parlamenttel vagy néppel. A kormánypárt, a Fine Gael amúgy enyhén megosztott: 18-an a változás pártján állnak, négyen ellenzik azt, 28 nem döntött még.
Az abortusz legalizásáért küzdő csoportok most azt szeretnék elérni, ha még májusban megtartanák a népszavazást. Júniusban ugyanis ír diákok és hallgatók ezrei utaznak el máshova nyaralni, dolgozni, így kevesebben vennének részt azon.
Az ír katolikus egyház már riogatja a híveket. A vasárnapi misén Kevin Doran elphini püspök közölte, az abortuszt legalizációja után egyenes út vezet az eutanázia, azaz a kegyes halál törvényessé tételéhez. Mindenesetre a lakosság megosztott, az igenek enyhe többségben vannak, ami attól is függ, mi lesz a kérdés, hány hetesen lehetne még legális a terhesség megszakítása.
(Kiemelt kép: Europress)
