Az uniós parlament csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott állásfoglalásukban a képviselők leszögezték, a bizottságnak két hónapon belül lépnie kell, mivel az Egyesült Államok még mindig vízumkötelezettséggel sújtja Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia állampolgárait.
Az EP sajtószolgálata emlékeztetett rá, az úgynevezett vízumviszonossági mechanizmus értelmében ha egy harmadik ország két éven belül nem reagál a mulasztásáról kapott értesítésre, akkor a bizottságnak egy évre fel kell függesztenie az adott állam vízummentességét. A 2014 áprilisában megküldött, eredménytelen értesítés nyomán a brüsszeli testületnek tavaly áprilisig kellett volna lépnie, amire az EP már többször is figyelmeztette.
Szanyi Tibor szocialista képviselő támogatásáról biztosította az állásfoglalást.
E lépéssel az EU amellett, hogy kiáll saját polgáraiért, nemzetközi pozícióját és hitelességét is erősíti
– közölte.
Párttársa, Ujhelyi István veszélyesnek tartja a javasolt intézkedéseket.
Az európai gazdaság is súlyos károkat szenvedhet el az amerikaiakkal szemben bevezetendő vízumkényszernek köszönhetően. A Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan szeszélyessége és a jelenlegi geopolitikai klíma inkább a határozott, de higgadt tárgyalást igényelné a kérdésben
– vélekedett a politikus.
Ezen a véleményen van Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője is, aki szerint a vízumháború aligha visz előre, csak károkat okozna az európai polgároknak, a turizmusnak és a gazdaságnak.
Az Európai Bizottság az Egyesült Államok mellett Ausztráliát, Bruneit, Kanadát és Japánt is felszólította a vízumviszonossági elv betartására. Ausztrália, Brunei és Japán azóta lépett, illetve Kanada is ígéretet tett rá, hogy decemberig eltörli a vízumkényszert Bulgáriával és Romániával szemben.
Az amerikai törvények szerint azok az országok kerülhetnek a lehetséges vízummentesség listájára, amelyekkel szemben 3 százalék alatt marad a beutazási kérelmek visszautasításának aránya. Ez az öt érintett ország közül Bulgáriában volt tavaly a legmagasabb 17,3 százalékkal, de még a legkedvezőbb helyzetben lévő Ciprus esetében is 3,5 százalék volt. (MTI)
