Európa egyes részein egyre rosszabb a helyzet a gyermekvállalási hajlandóság szempontjából – írja a BBC News egy francia kutatásra hivatkozva. Az 1970-es években született nők ötöde gyermektelen Dél-Európában, ezzel ez a kontinens sereghajtó régiója. Északon 15, Nyugaton 18 százalék ez az arány.
Már volt egy ilyen időszak Európa történelmében. A 20. század első évtizedében született nők jelentős része szintén nem hozott világra gyereket. Akkor ennek súlyosabb okai voltak: részben az első világháborúban meghalt több millió férfi, más férfiak emigrációja gazdagabb országokba, illetve az 1929-ben kitört gazdasági világválság hatásai.
Azóta egy U-alakú pályát írt le a gyermektelenségi mutató. Az 1930-40-es években született nőknél nagyon alacsony volt (ők voltak a baby-bumm generáció szülei), mivel a második világháború után fejlődtek a gazdaságok, alacsony volt a munkanélküliség és jól működtek az állami jóléti rendszerek. Ez a bumm Kelet-Európában tovább kitartott.
A déli országokban, így Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban tehát 20 százalék feletti a gyermektelenek aránya. Nyugaton Ausztria, Németország és Svájc, tehát a német nyelvterületek lakosai mentek már 20 százalék fölé. Keleten a bolgárok, csehek és oroszok szülnek a legtöbbet, itt csak átlag 8 százalék gyermektelen.
Sok nő manapság nem is tervezi, hogy szüljön, vagy addig halogatja, amíg már késő nem lesz. A kutatás magyarázata szerint sokrétű okok állnak a helyzet mögött a karriervágytól a törékeny családokon át a gazdasági bizonytalanságig. Észak- és Nyugat-Európában már sikerült stabilizálni a helyzetet, de délen, középen és keleten még sok a tennivaló, itt még nő a gyermektelenség (ahogy Magyarországon is).
