Az amerikai külpolitikát védte az ENSZ-ben Barack Obama, miközben több országot bírált, különösen élesen Oroszországot. Az Egyesült Államok elnökeként Obama utolsó beszédét mondta el az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt ülésszakán. Az elnök hosszan beszélt, mintegy mérleget is vonva nyolc évig tartó kormányzásáról.
Beszéde elején arról beszélt, hogy a világ ma általában virágzóbb és kevésbé erőszakos, mint a hidegháború végén volt, ám így is bizonytalanság uralkodik. Szerinte az előrelépéshez globális integrációra van szükség, ez pedig az eddigi politikák korrekcióját igényli. A világpiac és a globális kereskedelem miatt jelentősen nőtt a különbség a gazdagok és a szegények között, szerinte azok a kormányok, amik tagadják a globalizálódást és megpróbálnak bezárkózni, “önmagukat ítélik vereségre”. Obama megfogalmazásában:
az a nemzet, amit falak vesznek körbe, önmagát börtönzi be.
Az elnök hosszan érvelt amellett, hogy a világnak nem erőskezű politikusokra van szüksége, hanem erős demokratikus intézményekre. Az emberek demokrácia iránti leküzdhetetlen vágya bizonyítékaként Ukrajnát említette. Azt állította, hogy nem összeesküvések vagy külső segítség, beavatkozás nyomán történt a demokratikusnak nevezett változás ott, hanem mert az emberek ráuntak a kiszolgált politikusokra.
Miközben a demokratikus intézmények erősítése mellett tette le a voksát, kárhoztatta a populizmust, a nacionalizmust és a szélsőségességet. Azt fejtegette, hogy “agresszív nacionalizmus” és “elnagyolt populizmus” kezdi eluralni a világot. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindez az emberek elégedetlenségéból fakad, és nem szabad nem tudomást venni róla.
Az elnök tőle szokatlanul élesen bírált Oroszországot. Figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem hagy fel a beavatkozással a szomszédos országok belügyeibe, akkor a határai kevésbé biztonságosakká válhatnak. Szerinte Moszkva erővel akarja visszaszerezni “régi dicsőségét”. Hozzátette:
Egy olyan világban, ami már búcsút intett a birodalmak korának, azt látjuk, hogy Oroszország erővel kísérli meg visszaszerezni régi dicsőségét.
“Vissza kell utasítanunk a fundamentalizmus vagy a rasszizmus valamennyi formáját” – jelentette ki az amerikai elnök, és a tolerancia fontosságáról beszélt. Ezzel az amerikai belpolitikára, az elnökválasztási küzdelem megnyilvánulásaira utalt, de utalt a Közel-Keletre is.
Az Iszlám Államot “esztelen középkori fenyegetésnek” minősítette, és a szervezet elleni küzdelemnek szerinte vannak ugyan “katonai elemei” is, de például a szíriai helyzet megoldásában nincs esély katonai győzelemre, ezt csakis diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Obama – a látványos kudarcok ellenre is – megvédte az amerikai kormányz Szíriával kapcsolatos politikáját.
Szerinte sok ország – különösen a gazdagabbak – nem tettek meg minden tőlük telhetőt a menekültválság rendezése ügyében. Azt mondta, a világ biztonságosabb lenne, ha többet tennének a rászorulók megsegítése érdekében.
Adminisztrációja legnagyobb külpolitikai kezdeményezéseit sorolva Obama a párizsi klímaegyezményt, az iráni atomalkut és az Ebola-járvány ellen Nyugat-Afrikában vívott küzdelmet említette. Elismerte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak csak korlátozottak a lehetőségeik a világ új, nagy kihívásainak érdemi megválaszolására. (MTI)
