Johnson, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt Londonban, kedd esti közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: érvényt kell szerezni a választók akaratának, amelyet a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson juttattak kifejezésre. A referendumon a többség arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Johnson szerint azonban ez semmilyen értelemben nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia “Európából is kilép”, hiszen ez földrajzilag, történelmileg, kulturálisan és érzelmileg is lehetetlen lenne.
John Kerryt a keddi londoni sajtóértekezleten elsősorban Obama azon kijelentéséről kérdezték, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig “a sor végére kerülne”.
Obama ezt még a népszavazás előtt, áprilisi londoni látogatásán mondta, ezzel is alátámasztva az amerikai kormány álláspontját, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kellene maradnia.
Kerry a keddi sajtótájékoztatón kijelentette: az Egyesült Államok valóban azt szerette volna, ha Nagy-Britannia az unióban marad, de tiszteletben tartja a brit választók döntését. Hozzátette: a kétoldalú brit-amerikai kereskedelmi egyezmény ügye egyébként sem időszerű addig, amíg Nagy-Britannia ténylegesen ki nem lép az EU-ból.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a kialakult helyzetben az Egyesült Államok abban bízik, hogy a brit kilépési folyamat a lehető legsimábban lezajlik. Hangsúlyozta: a történtek semmilyen módon nem befolyásolják “a különleges és megbonthatatlan” brit- amerikai viszonyrendszert.
(MTI)
