Nagyvilág

ENSZ: Aleppó bombázása a háború eddigi legsúlyosabb fejleménye

A szír városból már szinte semmi sem maradt, százezrek élnek rettegésben.

Jeffry Feltman a világszervezet Biztonsági Tanácsának Szíriával foglalkozó nyilvános ülésén mondta ezt, amely helyi idő szerint még szerdán kezdődött. Rámutatott, hogy kórházak szándékos bombázása háborús bűncselekmény, akárcsak az éheztetés fegyverként való használata.

Szíria egykor legnagyobb városa és kereskedelmi központja

“szisztematikus rombolás” tárgya,

és egyre inkább már csak “a váz maradt meg abból, ami egykor volt” – mondta a diplomata. Hozzátette, hogy

a kormány kezén lévő lakónegyedek ellenzéki lövetése szintén halált és pusztulást hoz.

A város keleti részében maradt 300 ezer ember állandó félelemben él a levegőből érkező támadásoktól, például a hordóbombáktól. A nyugati rész 1,3 millió lakosa pincékben húzza meg magát az ágyútűz és az aknavetők elől, amelyek tovább rombolják, ami a lakóhelyükből még megmaradt – vázolta fel a helyzetet Stephen O,Brien, az ENSZ humanitárius főtitkárhelyettese.

Mindketten az ellenségeskedések azonnali és teljes leállítását követelték, akárcsak a BT mind a 15 tagállama. Feltman javasolta, hogy a tetteseket állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Egy ilyen próbálkozást 2014-ben Oroszország és Kína egyszer már megakadályozott.

A sürgősséggel összehívott ülésen Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselője a szíriai kormányt vádolta az erőszak terjedéséért, míg az orosz nagykövet támogatta a kormányhadsereg fellépését Aleppóban a “terrorista” csoportok ellen.

Az Iszlám Állam terrorszervezet adóztatással, műkincsek csempészetével és elrabolt emberekért követelt váltságdíjból igyekszik növelni a bevételeit, amióta az ellene hozott szankciók és a légi háborúban lerombolt olajlétesítményei jövedelme lecsökkent, de nem szenved hiányt sem fegyverekben, sem harcosokban – tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot Gerard van Bohemen új-zélandi nagykövet, a szankciók hatását figyelő bizottság elnöke.

A legújabb jelentések szerint az új fegyveresek toborzása lelassult, ennek ellenére “a becslések szerint akár

30 ezer külföldi terrorista is érkezhetett Irakba és Szíriába eddig

– mondta.

A nagykövet úgy véli, hogy az Iszlám Állam fenyegetése – a szervezet területi veszteségei ellenére – földrajzilag tovább terjed. Ahogy növekszik az Irakban és Szíriában rá gyakorolt nyomás, egyes harcosok hazatérnek. Köztük vannak kiábrándultak, de olyanok is, akik radikalizálódtak, és szoros hálózatot tartanak fenn. Ők komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, hiszen már bebizonyosodott az a képességük, hogy gyors és átgondolt támadásokat szervezzenek.

Az Iszlám Államhoz csatlakozó fegyveresek folyamatosan teret nyernek

  • Líbiában,
  • Afganisztánban és
  • Jemenben,

és egyre fontosabbá válnak a terrorszervezet túlélése szempontjából.

Van Bohemen szerint egyre nehezebb a külföldi terrorista harcosok mozgásának a nyomon követése, mert most már nem a konfliktussal közvetlenül szomszédos országokba utaznak, hanem kerülő útvonalakat keresnek, és gyakran több útlevelet használnak.

A nagykövet emiatt felszólította a világ országait, hogy tartsák be az ENSZ határozatait, amelyek az információk megosztását írják elő.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik