Barcelona polgármestere bejelentette, hogy létrehozza a menekülteket befogadó városok hálózatát Spanyolországban, kezdeményezéséhez elsőként a madridi városvezetés csatlakozott, de azóta több város is jelezte együttműködési szándékát. Ada Colau, a katalán főváros májusban megválasztott baloldali polgármestere a bejelentést megelőzően tanácskozott a menekülteket segítő szervezetek munkatársaival, hogy megvitassák, mit tudnak nyújtani a menekülteknek. A városvezetés korábban 200 ezer euróval (mintegy 63 millió forint) erősítette meg az ellátórendszert. Barcelonába az elmúlt évben több mint 700 menedékkérő érkezett.
„Madrid nyitott és szolidáris azokkal, akik kénytelenek elmenekülni a háború szörnyűségei elől” – áll a spanyol főváros önkormányzatának közleményében, amelyben közölték, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez.
A Nagymamával (Manuela Carmena, az új madridi polgármester beceneve ez – a szerk.) minden megváltozott. Nem volt kérdés, hogy csatlakozunk a barcelonai kezdeményezéshez. Nem politikai haszonszerzésből, emberségből – mesélte a 24.hu-nak José, aki hónapok óta aktivista az Ahora Madrid tömörülésben, ők állnak Carmena mögött.
A magyar rendszámtáblás halálfurgon miatt
Colau augusztus végén posztolt egyet a Facebook-oldalára, amiben leírta, hogy az egyik nap 50 menekült fulladt a tengerbe, másnap pedig 71 menekült fulladt meg a halálfurgonban. „Barcelona ki fogja venni a részét a menedékvárosok hálózatának működtetéséből. Olyan várost szeretnénk, aminek alapját az emberi jogok és az élet képzi, olyan városokat, amikre büszkék lehetünk”, írta a polgármester.
Hogy miért? Estel hosszú felsorolásba kezdett, itthon kriminalizálják a menekülteket, a kormány uszít ellenük, ami már az emberek egy részére is átragadt, úgy összességében: nem tudjuk kezelni a menekültproblémát, esetleg nem is akarjuk. Nehezen tudnánk vitatkozni az állításaival.
„Madrid polgármestere egyből a támogatásáról biztosított minket, miközben Tarlós először kirakta volna a pályaudvarokról a menekülteket, majd felfüggesztette a tranzitzóna (a Verseny utcai tranzitzóna – a szerk.) építését. Nagyjából ez a különbség a két ország hozzáállása között.” Aztán Colau posztolt még egyet, nem sokkal az első bejegyzése után, amiben örömmel számol be a felhívás sikerességéről. Köszönetet mondott azoknak, akik felajánlották otthonaikat, majd bejelentette, hogy egy olyan projektbe kezdenek, ami létre fog hozni egy önkéntes család adatbázist és épül egy hálózat is, hogy könnyebben el tudják szállásolni a menekülteket.
A kezdeményezés sikerre van ítélve, ez nem kérdés. Csak az a kérdés, hogy mennyien állnak mellénk, illetve hogy átveszik-e más államok a rendszert, véli José, bár azzal ő is tisztában van, hogy ezzel megoldani aligha, esetleg enyhíteni lehet az európai menekültkrízist.
Na és a GYODA?
Nemrég kiderült, egy spanyol cég gyártotta a magyar GYODA-t, vagyis a gyortelepítésű drótakadályt, ami a menekültek ellen nem jó, de legalább Gyurcsány tud vele pózolni. Európában a malagai Mora Salazar az egyetlen, amely ilyen acélpengékkel ellátott drótkerítést, úgynevezett NATO-kerítést gyárt. A spanyol belügyminiszter a pengékről korábban azt mondta (ezeket telepítették egyébként az észak-afrikai spanyol enklávék, Ceuta és Melilla határába is), hogy azok csak enyhe, felszíni sérüléseket okoznak.
Egy menekülteket segítő szervezet vezetője azonban úgy fogalmazott, arra is volt már példa, hogy súlyos vágási sérülésekkel kórházba került két fiatal, akik át akartak jutni Marokkóból Ceutába. Az esetek többségében a kezek és a lábak sérülnek, de világos, hogy ez sem gátolja meg a menekülteket abban, hogy elkerüljék a kerítést.
Embertelen célja használják a cég termékeit, mind Észak-Afrikában, mind Magyarországon, egy egyértelmű. Egyébként civil csoportok fontolgatnak egy bojkottot a Mora Salazar ellen, de ez annyiban visszás, hogy ők polgári kerítéseket is gyártanak, mondta José.
Országos hálózat épül, a kormány is megadta magát
A menekültvárosok nevű kezdeményezéshez azóta csatlakozott Córdoba, valamint Katalónia és a Baleári-szigetek több városa is. Spanyolország azóta feltette a kezét menekültügyben, annyi menekültet fogadnak be, amennyit az EU akar, sőt, azóta a pontos szám is kiderült. 17 680 menekültet fogadnak be, ez több mint amennyit az Európai Bizottság javaslatában előterjesztett, mondta a miniszterelnök.
Rajoy hirtelen engedékenységének csak egy oka lehet. Az év végén választások vannak Spanyolországban, ő pedig látja, hogy az ország szolidáris a menekültekkel, meséli a kihívó Podemos párt egyik önkéntese.
És ezzel meg is dőlt egy mítosz. A 46 milliós Spanyolország jobboldali, konzervatív miniszterelnöke hajt a menekültek szavazataira. A Magyar Idők nemrég azonban azt írta, a baloldal hajt a menekültek szavazataira.
