A görög miniszterelnök a saját képére formálta kormányát, amikor menesztette a balos párt szélsőbalos tagjait, akik nem szavazták meg a trojka által kért megszorításokat.
Ciprasznak a kormányátalakítással nagyjából egyetlen célja volt, az akaratos és engedetlen embereitől elköszönt, hozzá hű, lojális embereket keresett, a kormányzati stabilitást erősítette. Azonban nem mulasztják el megemlíteni, hogy a kormányfő nagy engedményeket tett a koalíciós partner Független Görögöknek, velük váltotta fel a szélsőbalos Szirizásokat.
Hathattós IMF-es segítséggel tehát menekülőfélben a görögök, akik azonban csak úgy adnának pénzt, ha az ország adósságának egy részét elengednék. Erről viszont Merkel hallani sem akar.
Ciprasz megúszta, a többiek nem
Szerdán újra szavaznak majd a görög parlamentben, ugyanis a megszorítócsomag maradékát is el kell fogadni. De nagyon úgy néz ki, hogy az ősszel a görög választópolgárok is szavaznak majd, előrehozott választást tarthatnak, ugyanis meglepő módon Ciprasz nem veszített a népszerűségéből. “Nagyon valószínű, hogy az eseményektől függően szeptemberben vagy októberben előrehozott (parlamenti) választások lesznek” – mondta Nikosz Vucisz belügyminiszter a Sto Kokkino rádiónak adott nyilatkozatában.
Az újbaloldali Szirizának van egy testvérpárnak mondott alternatívája Spanyolországban, a Pablo Iglesias vezette Podemos. A párt gazdaságpolitikusa, Nacho Álvarez korábban arról beszélt, most már jól látszik, a két ország máshogy közelít a gazdaságpolitikához, a Podemos ezzel elítélte a Sziriza megszorító intézkedéseit.
Hiába, a legújabb adatok szerint óriási lejtőn a Podemos.Az a párt, amely másfél éve alakult és az idei május végi helyhatósági választásokon elért eredménye alapján már a harmadik erőnek számít. Helyesebben csak számított, ugyanis elvesztette támogatóinak több mint a felét. Ha most lennének a parlamenti választások Spanyolországban, a Podemos 41 képviselői helyet szerezne. Fél évvel ezelőtt még 89 képviselője jutott volna be a törvényhozásba.
Számokban ez úgy néz ki, hogy egyetlen hónap alatt 8 százalékot esett a népszerűségük, 3,3 százalékról 14,9 százalékra, ők a lila vonal. A kormányzó Néppárt, ők a világoskék, az ellenzéki szocialisták (piros) és a szintén új tömörülés, az Európa-barát Ciudadanos (narancssárga) viszont nagyjából ennyit erősödtek.
Ha ellenzékben vagy, ragadós a görög példa
Euroszkeptikus pártot az olaszoknál is találunk – valahogy a válság által megtépdelt délen ez igen népszerű –, ott a Beppe Grillo vezette MoVimento 5 Stelle, vagyis az 5 Csillag Mozgalom (M5S) ez a párt. Grillo nemrég a CNBC-nek úgy fogalmazott, a görögöknek ki lenne lépniük az eurózónából, ahogy az olaszoknak is, a lírához való visszatérést sürgette. “Minden országnak a saját pénzét kellene használnia, de az árfolyamingadozásokat az EKB kontrollálná” – vázolta ötletét.
Az M5S az előző olasz választásokon 25,5 százalékos eredményt ért el, ezzel a harmadik helyen futott be, az EP-választás után pedig 17 képviselőjük mehetett Európába.
Olaszok? Spanyolok? Ki lesz a következő?
De ezzel az ötletével Grillo sem lesz sokáig népszerű, mert az olasz gazdaság mintha elkezdett volna kilábalni a recesszióból. Az idei első negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az ország gazdasága az előző három hónaphoz képest. Nemrég pedig adóforradalmat hirdetett Matteo Renzi olasz kormányfő, bejelentette, hogy kormánya 2016-tól eltörli az elsőként vásárolt ingatlanokra kivetett adót, 2017-től csökkentik a tartományok által kivetett úgynevezett termelési adó, valamint a társasági adó mértékét, illetve 2018-tól leviszik a személyi jövedelemadó kulcsait is.
Érdemes még a munkanélküliségi adatokra is egy pillantást vetni, az Eurostat adatai szerint ez a görögöknél 25,6 százalék, a spanyoloknál 22,9 százalék, az olaszoknál pedig 12,6 százalék. Ami még megdöbbentőbb, hogy a spanyol fiatalok 49,3 százalékának nincs munkája (bár ez a szám lassan, de azért csökken), ugyanez a szám az olaszoknál 41,5 százalék, szintén csökken, szintén lassan.
Nem nevető harmadik
Az államháztartás hiányának robbanásszerű növekedése miatt könnyen csődközelbe juthat Horvátország, állítják horvát gazdasági elemzők. A Vecernji List zágrábi arról írt, hogy amikor a horvát állam nemrég újabb 6 milliárd kunával (250 milliárd forinttal) adósodott el 4,5 százalékos kamat mellett, azt a kormány úgy próbálta meg bemutatni, mint valami sikertörténetet, miközben Görögország mielőtt csődbe jutott volna, sokkal alacsonyabb kamatok mellett vett fel kölcsönt, hogy a költségvetési lyukakat betömje.
Nemrég a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet is leminősítette Horvátország államadós-besorolásának kilátásait stabilról negatívra. Görögország után így Horvátország a második legkockázatosabb ország az Európai Unióban. Az eladósodás szintje Görögország után Horvátországban a legmagasabb. Míg az adóság enyhítésére felvett hitelek után Horvátország három százalékos, vagy annál is magasabb kamatot fizet, addig Olaszország, amelynek magasabb az államadóssága, mindössze 1,5 százalékot.
Szlovákia, amely a lap szerint Horvátország gazdasági konkurensének számít, csak 0,46 százalékot. Ez pedig sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza Szlovákiát Horvátországgal szemben, mind a hitelekkel, mind a befektetések lehetősége tekintetében. Külföldi és belföldi gazdasági és politikai elemzők is borús jövőképet jósolnak Horvátországnak, amely ha szerintük nem változtat hozzáállásán, nem kezdi el sürgősen a reformok bevezetését, nagyon könnyen Görögország sorsára juthat.
