Nagyvilág
europa-tanacs-(1)(960x640).jpg (Array)

Lezárták Magyarország különleges vizsgálatát Strasbourgban

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 06. 24. 21:52

Az Európa Tanács további párbeszédet folytatna az egyházak, a média szabadsága, a rasszista és szélsőséges szervezetek, valamint a sarkalatos törvények széles skálája kérdéskörében.

A kontinens 47 országát összefogó Európa Tanács az a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésének tiszteletben tartását kíséri figyelemmel a tagországokban.

A tanács most zajló nyári ülésszak szerdai munkanapján a Magyarországról folytatott vita alapja az a jelentés volt, amelyet Robert Walter brit konzervatív képviselő nyújtott be. Walter azért készített jelentést, mert az ET Parlamenti Közgyűlése csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt – 2013. június 25-én – olyan határozatot szavazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amely az eredetileg javasolt hivatalos monitoring eljárás megindítását ugyan elvetette, de kimondta, hogy a testület a továbbiakban is szoros figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a jogállamiság szempontjából.

Nem minden ajánlás teljesült

A vizsgálat a nyomán született meg a most megvitatott jelentés, amely számos részterületet áttekint, nevezetesen az igazságszolgáltatás függetlenségét, az egyházügyi törvényt, a médiaszabadság ügyét, az alkotmánybíróság szerepét, valamint a választási törvényt. A dokumentum egyfelől üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket időközben a magyar hatóságok megtettek a két évvel ezelőtt megfogalmazott ET-ajánlások témakörében, másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden ajánlás teljesült, és felszólítja Magyarországot, hogy folytassa a párbeszédet az Európa Tanáccsal a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

A magyar országgyűlési küldöttséget a mostani ülésszakon Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke vezeti. Rajta kívül hat fideszes, egy KDNP-s, két szocialista és egy jobbikos országgyűlési képviselő van a magyar delegációban.

Németh Zsolt szerint az együttműködés az elmúlt években példamutató volt a magyar kormány és az Európa Tanács intézményei, így a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület között. A fideszes politikus úgy összegezte a vita tanulságát, hogy Magyarország működő demokrácia, ugyanakkor e nagyarányú reformokat megvalósító jogállamnak szüksége van arra, hogy ezt a demokráciát “folyamatosan finomhangolja”, és ebben fontos szerepet töltenek be olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európa Tanács.

MSZP: új kérdlsekkel nem foglalkoztak

Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az elfogadott jelentés az említett területek közül csak az igazságszolgáltatás terén állapított meg érdemi javulást, nevezetesen az ügyáthelyezési jog kiiktatását. A jelentéstevő ugyanakkor egyáltalán nem foglalkozott olyan, újabban felmerült kérdésekkel, mint amilyen például az “illiberális állam”, a halálbüntetés, illetve a menekültügy – állapította meg a szocialista képviselő. Az ET honapja szerint a Parlamenti Közgyűlés képviselői mindemellett üdvözölték, hogy a magyar hatóságok letettek a halálbüntetés visszaállításának elképzeléséről.

Harangozó arra is kitért, hogy jövő januártól Magyarország – nem rendkívüli országspecifikus okból, hanem egyszerűen azért, mert rotációs alapon sorra kerül – újból az alaposabban górcső alá vett országok között lesz az Európa Tanácsban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.