“A határ Görögország és Macedónia között nagyon könnyű volt. De ez a legbonyolultabb rész, a magyar határ” – mondta Szelim, egy 36 éves szír eladó, akinek az otthonát lebombázták Aleppóban. Ő is egyike annak a csoportnak, amelyiket a brit Guardian elkísért, miközben visszatoloncolásuk után másodszor is megpróbálták átlépni a magyar határt. A brit lap természetesen az autoriternek nevezett kormány ötlete, a magyar határzár miatt készítette el riportját.
Afganisztántól Szabadkáig
Egy infografikán fel is vázolták egy afgán menekült útját: előbb gyalog át Iránba, aztán busszal át az országon a török határig, amit megint gyalog szelnek át, majd elbuszoznak Isztambulig. Innen jön a neheze: hajóval át kell kelniük az EU-ba, ami valamelyik Törökországhoz közeli görög szigetet jelent. Ha ez sikerül, elkompoznak Athénba, majd onnan busszal tovább Thesszalonikibe. Az említett görög-macedón határon megint gyalog kelnek át, innen viszont vonattal/busszal/kerékpárral/gyalog eljutnak Szabadkáig. Ezután jön a nehéz magyar határ gyalog, majd a csempészek kocsival Budapestre viszik őket, onnan pedig vonattal mennek Ausztriába.
Ezt a folyamatot állítanák meg a magyar határon, ami a Guardiannek nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint szükséges lépés. Felidézi a Guardian, hogy a kormány a konzultációban összekeverte a terroristákat a menekültekkel és táborokba záratná a migránsokat, amire a világháború óta nem volt példa. Kovács szerint Magyarország az EU-ba való bevándorlás rejtett frontvonala, ahova január óta 50 ezren jöttek be illegálisan. A lap is elismeri, nálunk valóban majdnem olyan súlyos a helyzet, mint az olaszoknál vagy a görögöknél.
A világ első írott nyelve
Visszatérve a szírekhez, a lap azt írja, akiket nem a csempészek visznek át a határon, azok a visszatoloncoltak tapasztalatait használják fel az átkelésnél. Van köztük orvos, gyógyszerész és üzletember, de egyszerű kisgyerek is. A tervezett kerítéstől nem félnek: “Mi szírek vagyunk. Mindent meg tudunk oldani. Mi hoztuk létre az első írott nyelvet, szóval át tudjuk törni a falakat. Ha elektromosságot használnak, kesztyűt veszünk és átvágjuk” – mondta Mohammed Husszein menekült az ITN-nek korábban Leszbosz szigetén. Husszein szerint a magyarok nem oldják meg a kerítéssel a kérdést, meg kéne dönteni Basár el-Aszad rezsimjét és az Iszlám Államot, az lenne a megoldás.
A cikkben előkerül a szerb oldal legendás, nem működő téglagyára, ahol a migránsok gyülekeznek. Az afgánok közt is elterjedt a híre, itt mindig találnak olyat, aki beszéli a nyelvüket. Megszólaltatták Varga Tibor helyi papot, aki élelmet oszt az ágrólszakadt jövevényeknek heti több alkalommal. Varga szerint napi 200 migráns is megfordul a téglagyárban, ami a menekülthullám 2011-es kezdetéhez képest durva változás. Alapvetően nem látni a menekülteket, elbújnak a nagy susnyában, amit csak dzsungelnek neveznek.
Megszúrták a tálibok, a családjával menekült el
Bemutatja a riport Jama Najabot, egy afgán orvost, akit a tálibok szurkáltak meg, felépülése után feleségével és két gyerekével útnak indult Európába. Azt mondja, szeretne letelepedni egy biztonságos országban, szeretne beilleszkedni és bizonyítani. Az úton segítségükre van a főnök, akit telefonon tudnak iránymutatásért elérni, neki ezért korábban tízezer eurót fizettek. Néha GPS-koordinátát ad, néha egy buszvonalat, néha kocsit küld, de volt, hogy nyugati ruhát is biztosított. A migránsok közben elmesélték, hogy a magyar határral ellentétben a török-iránin tűzparancs van érvényben, a bolgárok pedig összeverik a menekülteket.
