Levél? Üzenet? Vers? Ez a néhány sor terjeng napok óta, arab nyelven a közösségi portálokon, és szíriai Facebook profilokon. Senki sem tudja, hogy pontosan ki és mikor írta, de sokan állítják: a néhány napja elsüllyedt, menekülteket szállító hajó egyik utasa írta. Teljesen mindegy, tényleg így van-e, sorai igazak, és felkavaróak. Az üzenet angol fordítását, a The Syria Campaign nevű civil szervezet tette közzé Facebook oldalán, a Hír24 azt magyarította.
„Bocsáss meg anyám, de a hajó elsüllyedt, így már nem érek oda, hogy kifizethessem az adósságokat az utazásból,
Ne légy szomorú anyám, ha nem találják meg a testem, mi hasznát is vennéd most már, csak nyögnéd a szállítás, és a temetés költségeit,
Sajnálom anyám, hogy a háború elért hozzánk, és nekem el kellett jönnöm, mint a többieknek, bár az én álmaim nem voltak olyan nagyratörők, mint az övék,
Tudod jól, hogy minden álmom egy nagy doboz gyógyszer volt, ami meggyógyította volna a vastagbeled, és annyi pénz, hogy megcsináltathassam a fogaidat, de most már az én fogaim zöldek az algától, ami lassan rájuk telepszik.
Ettől eltekintve azért szépek még, szebbek, mint a diktátor fogai.
Bocsánat kedvesem, hogy illúziókból építettem neked házat. Deszka kunyhót, mint amilyet a filmekben láttunk. Szerény kis kunyhót, messze a hordóbombáktól, messze a szektáktól, az etnikai hűségtől és szomszédok pletykáitól.
Bocsáss meg öcsém, hogy nem tudtam neked elküldeni az ötven eurót, amit megígértem neked minden hó elején, hogy egyszer jól érezhesd magad, mielőtt diplomázol.
Bocsáss meg húgom, amiért nem küldtem el neked az új mobiltelefont, ami wifizni is tud, olyat, amilyen a legjobb barátnőidnek van.
Bocsáss meg gyönyörű otthonom, hogy soha nem akasztom már ajtód mögé a kabátom.
Bocsássatok meg kedves búvárok, és mentőmunkások, hogy még a nevét sem tudom a tengernek, amiben megfulladta,
Pihenj csak bevándorlási hivatal, nem leszek neked súlyos teher,
Köszönöm kedves tenger, hogy te vízum és útlevél nélkül is befogadsz, köszönöm halak, hogy befogadok anélkül, hogy vallásomról, vagy politikai nézeteimről faggatnátok.
Köszönöm hírcsatornák, hogy tudósítjátok halálunkat, öt percig minden órában legalább két napi.
És köszönöm neked, hogy gyászolsz minket, amikor a híreket hallod … sajnálom, hogy megfulladtam.”
