A kormány júniusig beterjeszti az ágazati kollektív szerződéseket visszaállító törvényjavaslatot, amelynek alapján a következő év júliusától ismét köthetnek ágazati kollektív megállapodásokat a munkáltatók és a munkavállalók. A minimálbér csökkentéséről 2012-ben állapodott meg Görögország a nemzetközi hitelezőkkel a második mentőcsomag egyik feltételeként. Annak célja a görög vállalatok versenyképességének növelése volt.
A fiatalok alacsonyabb minimálbérének bevezetésével azt akarták elérni, hogy a 25 évesnél fiatalabbak könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Mindazonáltal ez az elképzelés nem vált be a gyakorlatban: a 25 évesnél fiatalabbak körében továbbra is 50 százalék körül van a munkanélküliség, ami duplája a teljes munkanélküliségi rátának.
Az ágazati kollektív szerződések rendszerét ugyancsak az előző, Antonisz Szamarasz vezette konzervatív kormány szüntette meg a nemzetközi hitelezők követelésének eleget téve, írja az MTI.
Az Alekszisz Ciprasz vezette, január végén hivatalba lépett új baloldali görög kormány tabunak tekinti munkaügyi terveit, azokról nem hajlandó tárgyalni a hitelezőkkel, amelyek azt követelik, hogy a magánszektorban teljes egészében liberalizálják az elbocsátás rendszerét. Ez a követelés egyike volt azoknak a nézeteltéréseknek, amelyek miatt tavaly ősszel az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta hitelezői trojka nem volt hajlandó lezárni a hitelprogram ötödik felülvizsgálatát, és ennek következményeként felfüggesztette az utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását.