A dpa német hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó tiszt szerint az erősítés javarészt a kormánnyal szövetséges síita milíciák fegyvereseiből áll, akik már nagy számban elérték a hadszínteret.
A Bagdadtól 160 kilométerrel északnyugatra, a Tigris folyó partján fekvő Tikrít visszafoglalására március 2-án indított hadműveletet az iraki hadsereg és a szövetséges milíciák. A 30 ezer harcosnak – akik többségükben az Irán által támogatott síita csoportok tagjai – eddig a városnak nagyjából a felét sikerült ellenőrzésük alá vonniuk, s az iszlamistákat állításuk szerint a belváros egy kis területére szorították vissza. Ugyanakkor az utóbbi napokban megakadt az előrenyomulás, a hadsereg szerint azért, mert az Iszlám Állam csapdákkal és aknákkal vette körül a belvárost.
A most érkezett harcosokat a dpa forrása szerint kifejezetten utcai harcokra képezték ki. A különleges erők megkezdték az terroristák által telepített robbanószerkezetek hatástalanítását, hogy hamarosan megkezdődhessen az ostrom.
Tikrít az iraki fővárost az Iszlám Állam fellegvárának számító Moszullal összekötő stratégiai fontosságú útvonalon található. A hadjárat végső célja a Tikríttől 250 kilométerre északra található észak-iraki nagyváros, Moszul visszaszerzése. Moszul a legnagyobb város, amely jelenleg a szunnita Iszlám Állam kezében van.
Szerdán a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet egy jelentésében azzal vádolta az iraki biztonsági erőket és a síita milíciákat, hogy számos, többségében szunniták lakta települést lerombolt és felgyújtott az Iszlám Állam elleni harc során, hogy így álljon bosszút a szerinte a terroristákkal összejátszó helyi lakosságon. Ez a HRW szerint háborús bűncselekménynek minősül. A szervezet szerint a csapatok elhagyott házakat raboltak ki és gyújtottak fel, és legalább két falut porig romboltak nehézfegyverekkel és robbanóanyaggal. Az atrocitások tavaly nyáron, Amerli település közelében történtek, és műholdas felvételek szerint legalább 30 falut érintenek.
El kell kerülni a líbiai háborút
A líbiai helyzet minél gyorsabb politikai rendezését és nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki erről Sergio Mattarella olasz államfővel és Paolo Gentiloni külügyminiszterrel is tárgyalt Rómában. Az ENSZ főtitkára kijelentette, reméli, hogy a líbiai felek minél gyorsabban megállapodnak és megszületik a líbiai nemzeti egységkormány. “Az idővel kell versenyt futni” – fogalmazott Ban Ki Mun.
Paolo Gentiloni úgy fogalmazott, kizárt, hogy a válság megoldása érdekében megállapodjanak az IÁ fegyveres csoportjaival. Az Iszlám Állam precedens nélküli bűncselekményeket követett el – mondta az olasz diplomácia vezetője.
Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik, a nemzetközi közösség által elismert miniszterelnök, Abdalláh asz-Száni arra kényszerül, hogy az ország keleti részén egy csonka államot irányítson, mióta a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű iszlamista szövetség augusztusban elfoglalta Tripolit, és önhatalmúlag kormányt alakított. A két fél között a béketárgyalások ellenére továbbra is harcok folynak, miközben az ország nyugati részén egyre nagyobb befolyásra tesz szert az Iszlám Állam helyi ága. A dzsihádisták az utóbbi hetekben egyre hevesebb támadásokat hajtottak végre, elsősorban olajipari létesítmények ellen.
